Norvégia földrajzában jelentősen eltér a többi olyan európai országtól, ahol nagysebességű vonatok közlekednek. Az országra egyaránt jellemző a hegyvidék és az alacsony népsűrűség. Elsősorban emiatt a két okból kifolyólag nem épült még ki az országban több vonalból álló nagysebességű vasúthálózat, pedig gazdaságilag rendkívül fejlett.
A Flytoget Lillestrøm állomáson (Kép forrása: Wikimedia Commons)
Jelenleg Norvégiában csak a 64 kilométer hosszúságú Gardermobanen nevű vasútvonal alkalmas a nagysebességű közlekedésre. A vonal az ország fővárosát, Oslót kapcsolja össze Eidsvollal, miközben érinti az Oslói nemzetközi repülőteret is. Egyedül az Oslói főpályaudvar és az 50 kilométerre található repülőtér közötti szakasz alkalmas a 210 km/h sebességű közlekedésre. A vasútvonalon a Norvég Államvasút leányvállalata, a Flytoget vonatai közlekednek. Az útvonalát 2008-ban meghosszabbították Drammenig, ám idáig már csak alacsonyabb sebességgel közlekedik.
Előzmények
Összehasonlítva Norvégiát a kontinentális európai országokkal, szembeötlő, hogy sokkal ritkábban lakott és nagy része hegyvidék. A domborzat vasútépítés szempontjából, különösen ha nagy sebességet szeretnénk elérni, igazi rémálom az építőknek. Az alacsony népsűrűség és a milliós nagyvárosok hiánya pedig azt eredményezi, hogy sokkal nehezebb egy vonatot megtölteni fizető utasokkal, mint mondjuk Franciaországban vagy Németországban.
Másrészt viszont Norvégiában az utazási távolságok sokkal nagyobbak, mint Európában. Sokatmondó példa, hogy Európa első tizenegy legforgalmasabb légi útvonala közül három Norvégiában található!
Oslo főpályaudvarának homlokzata (Kép forrása: Wikimedia Commons)
Az országos közúthálózat viszonylag alacsony átlagsebességet tesz lehetővé, így a légi közlekedés a fő távolsági utazási lehetőség napjainkban. A közutakon közlekedő lassú járművekkel szemben a vonatok előnybe kerülnek a távolsági utasokért folytatott harcban. A vasútfejlesztés mellett természetesen az úthálózatot is fejlesztik, Oslo és Hamar között például négysávos autópálya is található.
Napjainkban
Jelenleg Norvégiában egyetlen vonal, a 64 km hosszú, kétvágányú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított Gardermoen nagysebességű vasútvonal (norvégul: Gardermobanen) Oslo és Eidsvoll közötti 50 km-es szakasza alkalmas a nagysebességű vasúti közlekedésre. Megépítéséről a norvég parlament 1992. október 8-án döntött, mikor elhatározták az új Oslói Nemzetközi Repülőtér megépítését. A kezdetektől fogva új kötött pályás kapcsolattal számoltak. Az építkezés 1994. augusztus 1-jén kezdődött és 1998. október 8-án adták át a forgalomnak.
Az új vasút egyúttal kiváltotta a régi Hovedbanen nevű vonalat is. Miután a Gardermobanen elkészült, a nagysebességű távolsági forgalom, továbbá a repteret kiszolgáló járatok átkerültek ide, a Hovedbanent pedig a lassabb vonatok használják.
Érdekesség, hogy Norvégia nagysebességű vasútvonalán kisebb mértékben ugyan, de teherszállítás is zajlik: ezen a vonalon szállítják ugyanis a repülőtérre a repülőgépek üzemanyagát is.
Megépítése nem volt zökkenőmentes, az építkezés alatt a legnagyobb kritikát a 14500 méteres Romerike-alagút kapta. Nem csak a hossza és költsége miatt, hanem mert az Oslo belvárosából kiinduló alagút útja során két tó alatt is áthalad, emiatt pedig sok környezetvédő ellenezte a projektet.
Végül az alagútépítők győztek, az új alagút megépült Oslo főpályaudvara és Lillestrøm között, és a korábbi 29 perces menetidőt 12 percre rövidítve le a két település között.
A Flytoget
Az új vonalon indult meg a repülőtér megnyitásával egyidőben a Norvég Államvasutak reptéri expressze, a Flytoget is. Oslóból tízpercenként indul vonat a repülőtérre, a leggyorsabb járatoknak mindössze 19 perc kell az 50 km megtételéhez. A mindenhol megálló vonatoknak pedig ennek több mint háromszorosa, 60 perc a menetideje.
A BM71 az Oslói főpályaudvaron (Kép forrása: Wikimedia Commons)
A tizenhat szerelvénnyel kiszolgált viszonylat 2007-ben 5,4 millió utast szállított a város és a repülőtér között, ezzel 34%-os részesedést érve el a város és a reptér közötti forgalomban.
A nagysebességű vonatokat az Adtranz Strømmen szállította 1998-ban. A 2645 kW teljesítményű szerelvények az NSB 73 sorozattal állnak közeli rokonságba. Legnagyobb sebességük 210 km/h, így pont megfelelnek a Gardermoen nagysebességű vasútvonal feltételeinek.
Az eredetileg háromrészes szerelvényeket a 2008-2009 közötti felújítás során egy további kocsival is meghosszabbították a megnövekedett igények miatt.
Oslo főpályaudvara madártávlatból (Kép forrása: Wikimedia Commons)
Az Oslói repülőtér állomása (Kép forrása: Wikimedia Commons)
A Flytoget további nyolc négyrészes vonatot rendelt a spanyol CAF-tól, melyek várhatóan 2018-ban érkeznek meg. A CAF Oaris szerelvények legnagyobb sebessége már 250 km/h lesz, de továbbra is csak 210 km/h a megengedett legnagyobb sebesség Norvégiában, így képességeiket nem tudják még teljes mértékben kihasználni.
A Flytoget utastere (Kép forrása: Wikimedia Commons)
Megérkezésük után tovább sűrítik a járatokat a vasútvonalon. Erre pedig szükség is lesz, hiszen 2018-ban nyit a repülőtér kettes terminálja és a további beszállókapuk. A légikikötő forgalma évente 3,2 százalékkal növekszik, mellyel a vasúti közlekedésnek is lépést kell tartania.
Üzemeltetők
A vonalon négy vasúttársaság is közlekedtet vonatokat:
* NSB - Norvég Államvasutak;
* Flytoget - a fentebb bemutatott nagysebességű vasúti szolgáltatás a reptérre Oslo főpályaudvaráról;
* SJ AB - a Svéd Államvasutak az X2000 sorozatú nagysebességű járatait közlekedteti a repülőtérre;
* CargoNet - üzemanyagot szállít a repülőtérre
Oslóban (Kép forrása: Wikimedia Commons)
Jövőbeli tervek
2010 szeptemberében a Jernbaneverket (Norvég Nemzeti Vasúti Hivatal) néhány további vasútvonal megvalósíthatóságát vizsgálta meg.
Hat vasútvonal került fókuszba:
* Oslo-Bergen;
* Oslo-Kristiansand vagy Oslo-Stavanger;
* Oslo-Trondheim;
* Oslo-Göteborg;
* Oslo-Stockholm;
* továbbá egy tengerparti vonal Bergen, Haugesund és Stavanger között.
Eidsvoll Verk vasútállomás, az újépítésű Gardermobanen vége (Kép forrása: Wikimedia Commons)
Jelenleg két projekt van folyamatban:
* a Gardermobanen meghosszabbítása tovább észak felé,
* egy másik vasútvonal szintén Oslóból kiindulva, de dél felé Kristiansand városáig.
Norvégia esetében látható, hogy bár gazdag ország, mely teljes mértékben elkötelezett a környezetbarát vasúti közlekedés felé, még sem tud lépést tartani a többi fejlett ország vasúti technikájával. Nagysebességű vasútvonalat csak ott érdemes építeni, ahol a szerelvényeket is meg lehet tölteni fizetőképes utasokkal. Ez a feltétel jelenleg még csak a főváros és az ország legnagyobb nemzetközi repülőtere között áll fenn.
Források
* Az angol Wikipédia High-speed rail in Norway, Gardermoen Line és Flytoget szócikkei
Utolsó kommentek