Vonattal? Természetesen!

Párizsi kirándulásom második napján, Cité-sziget és a Notre Dame után következett a párizsi Tudomány és Technika múzeuma (Cité des Sciences et de l'Industrie). Némi metrózás után meg is találtam, melynek épülete hasonló stílusban épült, mint a Pompaido központ. A természettudományi- és technikai múzeumok mindig rengeteg érdekességet tartogatnak, meglátogatása során megismerhetjük az ipar történetét rengeteg tárgyon keresztül.

A tudomány és ipar múzeuma, mely életem legnagyobb csalódását jelentő múzeumlátogatása volt

Így volt ez már korábban Bécsben, Prágában, Münchenben, Milánóban és még sok-sok helyen itt Európában, a párizsi azonban mindegyiktől gyökeresen eltért, ennek oka a tárlat konkrét hiánya volt.

2019-ben indult el Kínából a COVID nevű vírus, mely alaposan felforgatta mindenki életét. 2020-ra gyűrűzött be Európába, a terjedése ellen egyre szigorúbb korlátozásokkal próbáltak védekezni, azonban a járvány egyre csak nőtt. a tömegközlekedés is megsínylette a vírust, a buszokon először csak lezárták a sofőr mögötti üléseket, majd megszűnt az első ajtón való felszállás, ezzel együtt a buszsofőrtől történő jegyváltás lehetősége is.

Lezárt első ajtó egy berlini buszon 2020-ban

De sokkal látványosabb volt az, hogy az iskolák bezárása, a home office előretörése na és persze rengeteg munkahely megszűnése miatt gyakorlatilag eltűntek a tömegközlekedési eszközök utasai. Ezzel együtt elnéptelenedtek a máskor zsúfolt terek, állomások és megállók is.

Szinte mindenki a járvány végét várta, hogy ismét minden visszaálljon a normál kerékvágásba. A berlini közlekedési társaság, a BVG egy rövidfilmet is készített a várakozásról, melyet én csak a napokban találtam meg.

2019. április 15-én néhány perccel 19:00 óra előtt lángra kapott Párizs egyik legjelentősebb épületének, a felújítás alatt álló Notre-Dame-székesegyháznak a fából készült tetőszerkezete, amely néhány óra alatt szinte teljesen megsemmisült, ezen kívül összeomlott a katedrális huszártornya is.  A helyszínre közel 500 tűzoltó vonult ki, akik csak éjfélre tudták visszaszorítani a tüzet. A katasztrófát nagy valószínűséggel rövidzárlat okozta.

A felújítás alatt álló Notre Dame. A tűz hatalmas károkat okozottt az egész épületben

Párizsi utazásom során ellátogattam Cité-szigetére, hogy többek között megnézzem a 2019-ben pórul járt Notre-Dame székesegyházat.

A 2023-as nyári tiroli szezon vége után kezdődő következő szabadságomat úgy döntöttem, hogy nem teljes egészében Magyarországon töltöm, hanem egy hétre elutazom Párizsba.

Az út szervezése korán megkezdődött, ám a pontos indulás napját csak az utolsó napokban tudtam meg biztosra, ami számos bonyodalmat okozott.

Átszállás Münchenben az Innsbruck felől érkezett osztrák EC-ről a DB ICE3 Neo motorvonatára, mely egészen Dortmundig közlekedett 

Az első tervem az volt, hogy Zürichen át érem el Párizst, ám az Arlberg-hágó lezárása miatt mégis inkább München felé kerültem. A késői jegyvásárlás az út során megbosszulta magát és többször is extra költségnövekedést okozott. Az Interrail vasúti bérlet, mely nagyon jó ajánlatnak tűnik, nálam végleg leszerepelt az utazás során.

A hosszú nyári szezonom után az utat nem egyből hazafelé vettem Ausztriából, hanem egy hatalmas kerülővel Párizson és Bordeauxon át tértem haza. A hosszú utat természetesen végig vonattal és interrail bérlettel tettem meg, Az utazás számos nehézégbe ütközött, ezen az úton nálam az Interrail végleg leszerepelt.

Az egy hetes utam zöld színnel jelölve Európa térképén. Az út kb 3860 km-et tett ki

A terv az volt, hogy Zell am Zillerből Jenbachon át Münchenbe utazom, majd onnan ICE-vel Mannheimbe, onnan tovább Párizsba pedig TGV-vel. Az egyik napon pedig teszek egy egynapos kirándulást Bordeauxba. A hazaút terve pedig az volt, hogy Párizsból elmegyek Stuttgartba, megnézem az építkezést, majd éjszakai vonattal Budapesten át egészen Kecskemétig utazom.

Mivel sok élményem volt, jó és rossz egyaránt, az egy hetet több kisebb posztban fogom bemutatni, a mostani cikk csak egy összefoglalója az októberi utazásnak.