Vonattal? Természetesen!

Portugália az Ibériai félsziget délnyugati részén található. Nyugaton és délen az Atlanti-óceán partja húzódik, keleten és nyugaton a legnagyobb európai nagysebességű vasúti hatalmával, Spanyolországgal határos. Az ország vasúthálózata történelmi okokból szintén az 1668 mm-es ún. Ibériai-nyomtávolsággal épült ki, akárcsak egyetlen szomszédjának, Spanyolországnak.

Egy Alfa Pendular Lisszabonban a Lisboa-Oriente állomáson (Kép forrása: Wikimedia Commons)

Az ország nagysebességű vasúti közlekedése 1999-ben indult meg, mikor a Portugál Államvasutaknál menetrendszerinti forgalomba állt a tíz db hatrészes billenőszekrényes Pendolino motorvonat. Dedikált nagysebességű pálya nem épült számukra, így a többi vonattal közös vasútvonalon közlekednek. Legnagyobb sebességük 220 km/h, ezt azonban csak rövid szakaszokon tudják kihasználni.

Ulm egyetemváros Baden-Württemberg és Bajorország határán, a Duna partján. 120 ezer lakójával Németország egyik legkisebb nagyvárosának számít. A Duna jobb oldalán fekszik Ulm ikervárosa, Neu-Ulm, amellyel együtt mintegy 170 ezer lakója van.

Megérkezés Ulmba egy DB 441 sorozatú villamos motorvonattal

Számomra azért volt érdekes a város, mert mivel már Baden-Württemberghez tartozik, az állomáson megforduló járművek összetétele is más, mint Bajorországban. Nem kellett csalódnom, több, Münchenben ismeretlen típust is sikerült látnom, bár az igazi "nagyvadról", a DB 143 sorozatról sajnos kétszer is lemaradtam.

Ha Törökország közlekedésére gondolunk, talán a nagysebességű vasúti közlekedés lesz az utolsó, ami az eszünkbe jut róla. A 78 millió lakosú országban a vasúti közlekedés eléggé elmaradott, mindössze 12008 km hosszú vasút épült csak ki, még a kétszerese sem, mint a jóval kisebb Magyarországon.

Eskişehir vasútállomása (kép forrása: Wikimedia Commons)

Törökországban a múlt század közepe óta nem épült új vasútvonal, az utasok többsége autóval vagy távolsági autóbuszokkal közlekedik. A vasút részaránya a teljes közlekedésből így alacsony. A török kormánynak azonban grandiózus vasúti tervei vannak, minden nagyobb várost össze akarnak kötni nagysebességű vasútvonalakkal, a meglévő hagyományos pályákat pedig felújítanák. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a járműállomány modernizációja is, így a közeljövőben hatalmas fejlődésnek lehetünk majd szemtanúi.

Csendesen, minden nagyobb bejelentés nélkül 2014. február 23-án egy új béta változattal jelent meg a JBSS Bahn közlekedésszimulátor. Az új verzió pontos neve: Bahn 388b2.

Átmenő állomás a tóparton az MMM nevű pályán

Jelentős újdonságokra ne számítsunk, csupán további finomhangolások és néhány kényelmi funkció jelent meg. És természetesen az elérhető járművek száma is tovább bővült!

Ezt a cikket kollégámnak, Andrási Adriánnak ajánlom!

A nagy távolságra való utazásoknál napjainkban elsősorban a repülés a meghatározó. Azonban a nagysebességű vonatok egyre inkább felveszik a versenyt a repülőgépekkel, így egyre több utas választja újra a vasúti közlekedést. A vonatok sebességének növekedésével, új vasútvonalak építésével és a repülés biztonsági szabályainak szigorodásával a vonatok bizonyos esetekben kedvezőbb eljutási időt nyújtanak, mint a repülőgépek.

A modal split változása a koreai KTX szolgáltatás beindulása előtt és után (kép forrása: Wikimedia Commons)

A vasúti közlekedés 500-700 km távolság alatt versenyképes a repüléssel, de a technika további fejlődésével, az új, nagyobb sebességre alkalmas vonalak kiépülésével ez a táv akár 1000 km-ig is nőhet. Ettől nagyobb távolság esetében a repülés még jó ideig nyerésben marad.