Vonattal? Természetesen!

Továbbra is dübörög Kína gazdasága és ezzel együtt az országos nagysebességű vasúthálózat kiépítése. Az elkészült kilométerek száma folyamatosan növekszik, szinte lehetetlen nyomon követni, hogy melyik hónapban hány száz km-rel bővült ismét a hálózat.

Nagysebességű vonat keresztez egy völgyet a magasban (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)

A már így is több, mint 10 ezer km-es nagysebességű vasúthálózat 2018. január 25-én újabb 347 km-rel bővült, a legutóbb átadott szakasz Csungking és Kujjang között rövidíti le az utazási időket.

Néhány évvel korábban az egész világ maglev lázban égett, több gazdagabb ország is eljátszott a gondolattal, hogy mágnesvasutat épít. Felmerült még a Budapest-Berlin vonal ötlete is, míg Kínában kezdésnek egy Peking-Sanghaj, később akár egy országos hálózat kiépítése is napirendre került. A technológia ára azonban nem kedvezett a gyors terjedésnek, később pedig egy baleset is visszavetette az érdeklődést.

Peking új maglev vonala és vonata (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ha városok közötti szupergyors maglevek nem is épültek, néhány város azért belevágott egy-egy saját vonal kiépítésébe. Sanghaj után Csangsa is épített egy rövidebb, reptérre kivezető vonalat, 2017 végén pedig a főváros, Peking is felavatta első maglev vonalát.

Ha Japán vasútjára gondolunk, legtöbbünknek a nagysebességű Sinkanszen vonatok jutnak az eszünkbe. Ám a szigetországban nem csak a szuperexpresszek közlekednek, a nagyvárosokat széltében és hosszában keresztülszelik az elővárosi vonatok és a metrók sínpárjai is.

Elővárosi motorvonatok Japánban (kép forrása: www.japan-guide.com)

Japán nagyvárosai, Tokió vagy Oszaka élete elképzelhetetlen lenne a városi és az elővárosi vonatok nélkül. Csúcsidőben egymást érik a különféle motorvonatok, hogy dolgozók millióit szállítsák a munkahelyükre vagy az otthonukba.

Már több mint 35 éve annak, hogy elindultak az első TGV szerelvények Franciaországban Párizs és Lyon között az újépítésű nagysebességű pályán. Az elmúlt évtizedekben a kezdetben csak 420 km-es nagysebességű lyoni vonal további kilométerekkel bővült, és mára már egy 2696 km-es hálózattá növekedett. Jelenleg további vonalak építése van tervben.

A "fapados" TGV járatok megjelenése további árcsökkenést, ezzel együtt további utasokat csábított át a TGV szerelvényekre (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az elmúlt 35 évben sok minden változott, megjelentek a fapados légitársaságok, az autómegosztás, nőtt az emberek mobilitása is, ezért a kezdetben prémiumszolgáltatásként működő TGV szépen lassan a távolsági közlekedés gerincévé vált. Az útnak még nincs vége, az erősödő konkurencia újabb lépésekre ösztönzi a francia államvasutakat, az SNCF-et.

2017. december 31-én újabb mérföldkőhöz érkezett Szaúd-Arábia vasúti közlekedése. A Talgo, az ADIF, a RENFE és az OH által alkotott konzorcium még 2011-ben nyerte el egy új, nagysebességű vasútvonal megépítésének a jogát Mekka és Medina között. Az építkezés 2007-ben kezdődött és 2017 decemberére tervezték az első járat elindulását.

Némi csúszással ugyan, de a vállalkozás lassan célba ér: az első vonat már megtette az utat a két város között 2017. december 31-én.

Talgo vonat az állomáson

A kereskedelmi forgalom megindulásával azonban még várni kell, ugyanis több állomás még nem készült el teljesen. Várhatóan azonban 2018 március közepére minden rendelkezésre áll majd, hogy Szaúd-Arábia is beléphessen azon országok elit klubjába, akik elmondhatják magukról, náluk is lehetséges 300 km/h sebességgel vonatozni.