Vonattal? Természetesen!

Akik Bécs felé vonatoznak, bizonyára felfigyeltek már Kledering közelében elterülő hatalmas teherpályaudvarra. A vonat percekig halad a rengeteg vágány mellett, ahol hosszú tehervonatok várakoznak hogy útnak induljanak vagy éppen arra, hogy a kocsikat újrarendezzék újabb tehervonatokká.

A Zentralverschiebebahnhof Wien, mellette haladnak el többek között a Budapest-Bécs-(Salzburg-München/Innsbruck) Railjet vonatok is (kép forrása: Wikimedia Commons)

A vonatból bámészkodva szemmel végigkövethetjük a teljes rendezési folyamatot: a várakozó vonatoktól a guritódombig (kis szerencsével magát a gurítást is láthatjuk), az irányítótoronyig, végül pedig a már összeállított, indulásra várakozó tehervonatokig. De nem csak teherkocsikat, hanem rengeteg munkára várakozó ÖBB-s villamos mozdonyt is!

Kína vasúthálózata néhány évvel korábban mind mennyiségben, mind minőségben jelentősen elmaradt a fejlett nyugat vasútüzemeitől. A hatalmas ország, mely több, mint százszor nagyobb Magyarországtól, mindössze 62400 km hosszúságú vasúthálózattal rendelkezett 2005-ben, míg Magyarország több mint 8000 km-rel. A százszor nagyobb kiterjedésű, százharmincszor népesebb ország vasúti hálózata még a nyolcszorosát sem érte el a magyarénak.

A Sanghaj Hungcsiao pályaudvar váróterme (kép forrása: Wikimedia Commons)

A dinamikus gazdasági fejlődésből azonban jutott forrás a hálózat modernizálására és bővítésére is, a vasútvonalak hossza évente 1,5-8,6%-kal nőtt, így 2017-re a vonalhossz megduplázódott! Az új vonalak építése azóta is zajlik, így Kína rendelkezik az egyik legfiatalabb, mindamellett az egyik legmodernebb hálózattal.

KínaAhány ház, annyi szokás, tartja a magyar közmondás. Ez a megfigyelés igaz sok mindenre a világon, többek között a nemzeti vasúttársaságokra, azon belül pedig a nagysebességű vasút szerepére, koncepciójára és műszaki megoldásaira is.

A mai poszt a világ öt legnagyobb nagysebességű vasútüzeme közötti különbségeket fogja bemutatni. Miben tér el a japán Sinkanszen a francia TGV-től, mennyire más a kínai CHR Valero vonata a rokon német ICE-től? És miben egészen más a spanyol AVE hálózata?

TGV és AVE motorvonat békésen egymás mellett Franciaországban Lyon-Part-Dieu állomáson (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ezek a különbségek a helyi viszonyok minél jobb kiszolgálását segítik elő, ám megnehezíti az eltérő rendszerek későbbi összekapcsolódását.

Franciaországban 1981-ben indult meg a TGV közlekedés, mellyel a vasút bebizonyította, hogy nem egy elavult, lassú közlekedési mód, hanem akár a repüléssel is képes felvenni a versenyt. Azóta Franciaországban többezer km-nyi új nagysebességű pálya épült, és a szomszédos országok is felismerték a vasút fontosságát. Németország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Svájc, Spanyolország és még sokan mások hatalmas összegeket fektettek be a vasút megújításába, és az Európai Unió is bőkezűen osztogatja rá a támogatásokat.

2013-ban járt először német ICE vonat Londonban, 5 év nem volt elég ahhoz, hogy az összeköttetés rendszeressé váljon, pedig igény lenne rá! (kép forrása: www.telegraph.co.uk)

Ám a nemzeti vasúttársaságok úgy tűnik ugyanabba a hibába esnek mint többszáz éve a különböző nyomtávolságokkal, néhány évtizede pedig az eltérő biztosítóberendezésekkel és áramrendszerekkel: szigetszerű, átjárhatatlan hálózatok alakulnak ki, melyek csak a belföldi forgalmat szolgálják, miközben a nemzetközi kapcsolatok csak másodrangú szerepet kapnak.

A mai bejegyzésben egy kecskeméti látványosságot szeretnék bemutatni, mely ott van szinte minden kecskeméti orra előtt, szó szerint majd hasra esik benne, vagy üti el az autójával, ám mégis sokan semmit sem tudnak róla. A városban elszórtan található bronzból készült szobrocskák a Naprendszerünk 1:3,3 milliárdhoz léptékben kicsinyített mását modellezik, mindegyiket végigjárva pedig bepillantást nyerhetünk a csillagászat egy aprócska szeletébe.

A Naprendszer közepe: a Nap, ez a bolygóközi utazásunk első állomása! A háttérben parkoló autók jól mutatják, hogy mekkora bronz-gömböket is kell majd keresnünk

Ha Kecskeméten járunk, ezt az apróságot se hagyjuk ki, hiszen a legtöbb bolygó a főtér közelében található, csak nyitott szemmel kell járnunk hozzá, hogy felfedezhessük a fűben, a fák alatt vagy a virágok között megbújva naprendszerünk aprócska bolygóit. Kecskemétre látogató barátaimnak vagy kecskeméti ismerőseimnek mindig szívesen mutatom meg ezt a kevésbé ismert nevezetességet.