A mai bejegyzésben egy kecskeméti látványosságot szeretnék bemutatni, mely ott van szinte minden kecskeméti orra előtt, szó szerint majd hasra esik benne, vagy üti el az autójával, ám mégis sokan semmit sem tudnak róla. A városban elszórtan található bronzból készült szobrocskák a Naprendszerünk 1:3,3 milliárdhoz léptékben kicsinyített mását modellezik, mindegyiket végigjárva pedig bepillantást nyerhetünk a csillagászat egy aprócska szeletébe.
A Naprendszer közepe: a Nap, ez a bolygóközi utazásunk első állomása! A háttérben parkoló autók jól mutatják, hogy mekkora bronz-gömböket is kell majd keresnünk
Ha Kecskeméten járunk, ezt az apróságot se hagyjuk ki, hiszen a legtöbb bolygó a főtér közelében található, csak nyitott szemmel kell járnunk hozzá, hogy felfedezhessük a fűben, a fák alatt vagy a virágok között megbújva naprendszerünk aprócska bolygóit. Kecskemétre látogató barátaimnak vagy kecskeméti ismerőseimnek mindig szívesen mutatom meg ezt a kevésbé ismert nevezetességet.
Az első állomás a Nap, a főtér szélén, a városháza bal oldalán, a parkoló mellett (lásd nyitókép). A bronzszobor egy márványtáblán áll, szabályos gömb alakú, felülete szabálytalan, mint ahogy az igazi Napnak is. A következő szobrok a Naptól arányos távolságban helyezkednek el, és ahogy haladunk előrefelé a sorban, egyre többet kell majd gyalogolnunk. Minden helyszínen egy apró bronz tábla tájékoztatott a fontosabb adatokról és a szomszédos bolygókról, ám ezek többségét sajnos mára már ellopták.
Alig néhány lépésnyire a Naptól, a kockakővel kirakott sétálóút mellett következik a Merkúr, a naprendszer legkisebb és legforróbb bolygója.
A nagy gömb jelképezi a Napot az összehasonlítás kedvéért (akárcsak a következő többi bolygó esetében is), a hiányzó gömbcikk mélyén pedig egy aprócska pici pont, mely kisebb, mint egy borsószem, a Merkúrt.
A valóságban ez a pár méteres séta 46-69 millió kilométer utazást jelentene.
Még mindig csak pár méterrel odébb, következik a Vénusz, a Föld testvére. Ez a bolygó hasonlít legjobban méretben, tömegben otthonunkhoz, a Földhöz. Korábban sokan lakottnak gondolták, ám az alapos megfigyelés alapján nyilvánvalóvá vált, hogy sűrű szén-dioxid légköre miatt a felszíne nagyon forró, az életre alkalmatlan.
A gömb felszínén található kis bronz dudor a Vénusz, mely láthatóan nagyobb, mint az előző Merkúr, ám még mindig aprócska pont csupán. A márványlapon látszik a korábban eltulajdonított információs bronztábla helye. A valóságban már 107-108 millió kilométerre járnánk a Naptól.
Következő állomásunk a Föld, az egyetlen égitest a Naprendszerben, melyről biztosan tudjuk, hogy életet hordoz. Távolsága a Naptól 147-152 millió kilométer, ami pont ideális hőmérsékletet biztosított a bolygónak ahhoz, hogy az élet kialakulhatott rajta. Persze ezen kívül még számos véletlen egybeesésnek kellett ahhoz lennie, hogy minden feltétel adott legyen ahhoz, hogy a Föld lakott lehessen.
Ennél a szobrocskánál szerencsére még megvan az információs tábla.
Következő állomásunk a Mars, mely napjainkban rengeteg figyelmet kap, valószínűleg ez lesz a második olyan égitest a Hold után, ahová az ember is személyesen el fog jutni, valamikor talán a következő évtizedben. A séta a Földtől a Marsig a főtéren át segít megérteni, miért is tart majd az út a valóságban hónapokig. A Mars a Naptól való nagyobb távolság miatt már sokkal hidegebb, mint a Föld, ám nem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy korábban nem volt itt valamilyen egyszerűbb élet. Közelsége miatt a bolygó sokáig a sci-fi írók és filmesek kedvence, ha űrlényekről kellett írni vagy filmet forgatni (Világok harca, Marslakó a mostohám, Támad a Mars...).
A Naptól már a valóságban 206-249 millió kilométerre járnánk.
A főtér utolsó bolygója a Jupiter, mely már hosszabb sétára lesz az eddigi bolygóktól. A naprendszer első gázóriása és legnagyobb bolygója a főtéri szökőkút közelében található, körülbelül a Fodor cukrászdával szemben a túloldalon. A Jupiter és holdjai szinte naprendszer a Naprendszerben, 69 ismert hold kering körülötte!
Talán a legkönnyebben felismerhető a képeken csíkos felszínéről, melynek szép szabályos mintázatát a Nagy Vörös folt töri meg.
Távolsága a Naptól 740-816 millió km között váltakozik.
Bár a Naprendszerben nem az utolsó, cikkemben mégis az lesz a Szaturnusz. A feltűnő gyűrűiről könnyen felismerhető gázóriás a Kiskörút szélén található, a belváros határán, a Hanga órás előtti kicsi parkban, a buszállomás közelében. Ahogy haladunk a Naprendszerből kifelé, úgy ritkulnak a bolygók is és növekszik közöttük a távolság is. A Szaturnusz a Naptól már 1 349- 1 503 millió kilométerre található.
A vasárnapi fotótúránkon így itt befejeztük az utazásunkat, az Uránusz, a Neptunusz és a Pluto felkeresése nélkül. A hiányzó bolygókat a nagykörút szélén a Széchenyi-város irányába; a SZÜV parkolójában és a kecskeméti planetáriumban találhatjuk meg, kilométerekre kiindulási pontunktól.
És hol lenne akkor a legközelebbi csillag, ha már a naprendszer modelljéhez is egy egész város kell? Az Alfa Centauri modelljét a Föld túlsó oldalán kellene elhelyeznünk, hogy a távolságok arányosak maradjanak.
Utolsó kommentek