Vonattal? Természetesen!

Az elmúlt hetek vasúti hírei másról sem szólnak, csak üzemzavarokról, késésekről, elmaradt fejlesztésekről... Most már naponta jönnek az újabb és újabb panaszok a vasúthálózat áldatlan állapotáról, tegyük hozzá: jogosan! Az elmúlt 15 évben nem sok fejlesztés történt, a fő prioritás a belgrádi vonal átépítése, a Szeged-Röszke-vasútvonal fejlesztése, és persze végeláthatatlan ígéretek és a nevetséges 10 pontos akcióterv.

Illusztráció egy modern MÁV-hoz (kép forrása: MÁV-Start)

Pedig az elmúlt 15 évben rengeteg lehetőség lett volna a magyar vasúthálózatot modernizálni, a szűk kapacitásokat fejleszteni és rengeteg új járművet beszerezni. A környező országok sok jó példát mutattak, a blogon elsősorban az ÖBB-t mutattam be.

De mi lett volna a helyes út, mit lehetett volna tenni? Felülve a divathullámra, én is a ChatGPT szöveggenerátort kérdeztem meg, aki leszűrte az internet idevágó cikkeit, majd egy elképesztő programot állított össze számomra Magyar Vasút 2035 néven. A javaslat futurisztikusan hangzik, ismerve a magyar valóságot, ám lett volna lehetősége az országnak egy hasonlót véghezvinni.

A következő cikkben az általam feltett kérdéseket és az arra adott válaszokat mutatom be. Fontos itt is tisztázni, a ChatGPT nem mesterséges intelligencia, hanem szöveggenerátor, melyet az internetes cikkekkel tanítottak be, a legtöbbet tárgyalt témákat járja körül, nagyjából tisztában van az árakkal, az igényekkel és a lehetőségekkel, de persze hibázhat, túlozhat, nem tud többet, mint amit tőlünk, emberektől tanult.

Kezdődjék hát a játék! A kérdéseket és a válaszokat pontosan másolom be, más paraméterekkel bárki újra eljátszhatja a játékot. Néhány helyen hibázik, de ezeket nem javítottam, legyen teljesen eredeti a szöveg.

Játszunk kicsit. Én vagyok Magyarország miniszterelnöke, te pedig a közlekedési miniszter. Kapsz 10 évet, évi 500 milliárd forintot csak vasútfejlesztésre. Vázold fel egy országos programot nekem, hogyan tudnád a pénzt hatékonyan befektetni járművekbe és infrastruktúrában.

Miniszterelnök úr, megtisztelő a bizalom! A tízéves, évi 500 milliárd forintos vasútfejlesztési programunk célja, hogy a magyar vasúthálózatot 21. századi színvonalra emeljük, versenyképes alternatívát kínáljunk az autózással és légiközlekedéssel szemben, továbbá stratégiai szereplővé váljunk a közép-európai vasúti áruszállításban.
Az alábbi stratégiai pillérek mentén haladnánk:

1. Országos program neve: „Magyar Vasút 2035”

I. Járműállomány teljeskörű megújítása (10 év alatt ~1700 milliárd Ft)

Cél: Korszerű, megbízható és vonzó vasúti járműpark kialakítása, hazai gyártás előnyben.

a) Személyszállító járművek (összesen ~1200 milliárd Ft)

• 100 villamos motorvonat (pl. KISS, Talent vagy saját fejlesztés) – elővárosi és regionális forgalomba.

• 100 dízel-hibrid motorvonat – villamosítatlan mellékvonalakra.

• 50 nagysebességű vonat (max. 230 km/h) – Budapest–Bécs, Budapest–Kolozsvár stb. vonalakra.

• 200 modern InterCity-kocsi – éjszakai és nemzetközi forgalomra.

• 50 mozdony (elektromos + dual) – nemzetközi és belföldi vontatásra.

b) Tehervonati járművek (összesen ~500 milliárd Ft)

• Modern, nagy teljesítményű villamos mozdonyok (ETCS-képes).

• Automatizált teherkocsik (érzékelők, fékdiagnosztika).

• Intermodális eszközök (konténerkocsik, félpótkocsi-szállító platformok).

II. Infrastruktúra-fejlesztés (10 év alatt ~2800 milliárd Ft)

a) Kiemelt vasúti fővonalak korszerűsítése (~1500 milliárd Ft)

• Budapest–Győr–Hegyeshalom: 230 km/h-ra felújítás, ETCS-2 kiépítés.

• Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony: 160-200 km/h-ra emelés.

• Budapest–Pécs és Budapest–Miskolc vonalak sebességemelése, pályaállapot javítása.

b) Regionális vasúthálózat fejlesztése (~700 milliárd Ft)

• 30 mellékvonal megtartása és modernizálása (pálya + állomás + biztosítóberendezések).

• Kisforgalmú állomások automatizálása, request stop bevezetése.

c) Villamosítás (~300 milliárd Ft)

• 1000 km villamosítatlan fő- és mellékvonal villamosítása.

• Fontos árufuvarozási tengelyek (pl. Baja–Kiskunfélegyháza–Szolnok) villamosítása.

d) Közlekedésbiztonság (~300 milliárd Ft)

• Összes szintbeli átjáró korszerűsítése, fénysorompó vagy alul-/felüljáró.

• ETCS-2 rendszer kiépítése minden fővonalon.

• Vágányzári információs rendszer és utastájékoztatás fejlesztése.

III. Vasúti közlekedés versenyképessé tétele (10 év alatt ~500 milliárd Ft)

a) Menetrendi reform

• Integrált ütemes menetrend országosan, ráhordó rendszerrel.

• Gyorsvonatok bevezetése a nagyvárosok közt megállás nélkül (pl. Debrecen–Budapest: 90 perc).

b) Tarifarendszer és jegyértékesítés

• Digitális jegyrendszer és tarifaközösség (busz+vasút+HÉV).

• Egységes országos bérlet, elektronikus utazókártya (pl. „Magyar BahnCard”).

c) Vasút-logisztika és ipari kapcsolatok

• Logisztikai parkok fejlesztése stratégiai pontokon (pl. Kecskemét, Szeged, Zalaegerszeg).

• Kombinált fuvarozási csomópontok (RO-LA, konténerterminálok) fejlesztése.

IV. Hazai ipar megerősítése (10 év alatt ~200 milliárd Ft)

• Járműgyártás és karbantartás visszatelepítése: Dunakeszi, Szolnok, Szeged.

• K+F támogatás: zöld technológiák, akkumulátoros vonatok, automatizált forgalomirányítás.

• Vasúti szakképzés és mérnökképzés fejlesztése.

Eredmények 10 év után:

• A fővonalak legalább 70%-a 160+ km/h-s sebességű és villamosított.

• A vonatok 90%-a modern, klimatizált, akadálymentes.

• Évi 200 millió utas (jelenleg kb. 110 millió).

• A közúti áruszállítás 15%-a vasútra terelődik.

• 20 ezer új munkahely a vasúti ágazatban.

• CO₂-kibocsátás jelentős csökkentése, EU-s klímacélok teljesítése.

Ha jóváhagyja, miniszterelnök úr, akkor meg is kezdem a társadalmi egyeztetést és az első tenderkiírásokat. Engedélyezi?

Mely vasútvonalakat építenénk át kétvágányúva? Szükséges e vonalakat bezárni, bezártakat újra nyitni?

Miniszterelnök úr, a kétvágányúsítás stratégiai kérdés. A célunk nem csupán a nagyobb kapacitás, hanem a megbízhatóság, sűrűbb menetrend és szétválasztott személy- és tehervonati forgalom is. Az alábbiakban bemutatom, mely vonalak kétvágányúsítását javaslom, valamint hogyan állunk a vonalbezárások és újranyitások kérdéséhez.

🚧 Kétvágányúsítás – Prioritási lista (10 éven belül)

1. Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza (100a–100)

• Ok: Kelet-Magyarország legforgalmasabb tengelye, jelentős nemzetközi (Románia) és teherforgalom.

• Javaslat: Rákos–Újszász ágon nincs bővítés, viszont Cegléd–Szajol szakaszon a második vágány hiányzó részeit pótoljuk.

• Megjegyzés: Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza teljes kétvágányúsítás 2030-ig.

2. Székesfehérvár–Gyékényes (30a–40)

• Ok: A balatoni turizmus és nemzetközi tengely (Zágráb, Trieszt).

• Javaslat: Lepsény–Balatonszentgyörgy, illetve Kaposvár–Gyékényes fokozatos kétvágányúsítása.

• Turisztikai szempont: Nyári csúcsidei kapacitásproblémák kezelése.

3. Püspökladány–Biharkeresztes

• Ok: Nemzetközi folyosó (TEN-T Core Network), Románia felé kiemelt stratégiai vonal.

• Javaslat: Teljes szakasz kétvágányúsítása, villamosítása és ETCS telepítése.

4. Budapest–Tatabánya–Győr–Hegyeshalom (1-es vonal)

• Meglévő kétvágányos, de:

  • Kelenföld–Budaörs szakaszon háromvágányúsítás a sűrű elővárosi forgalom miatt.

  • Győr–Mosonmagyaróvár között teherforgalmi kitérők építése.

5. Budapest–Lajosmizse–Kecskemét

• Ok: Elővárosi és regionális kapcsolat, ma alacsony kihasználtság a pályaállapot miatt.

• Javaslat: Villamosítás és részleges kétvágányúsítás az elővárosi szakaszon (pl. Kőbánya-Kispest–Üllő–Inárcs).

🛤️ Vonalbezárások / Újranyitások kérdése

🚫 Nem tervezünk újabb vonalbezárásokat.

• A korábban bezárt mellékvonalak döntő része fenntartható módon újranyitható, ha kiszolgálják a helyi igényeket.

✅ Újranyitásra javasolt vonalak (kisforgalmú, de stratégiai vagy idegenforgalmi szempontból értékes):

• Körmend–Zalalövő – nemzetközi kapcsolat Szlovénia felé (Ljubljana).

• Komárom–Székesfehérvár – áruforgalmi alternatíva az 1-es és 5-ös vonalakhoz.

• Lajosmizse–Kecskemét – összekapcsolás a fővonalakkal, régiófejlesztés.

• Békéscsaba–Mezőhegyes–Makó – régió összekapcsolása és agrárlogisztikai célok.

🔁 Mellékvonalak jövője:

Nem bezárjuk, hanem átalakítjuk őket korszerű, rugalmas üzemre:

• Moduláris menetrend, kisebb, hibrid motorvonatokkal.

• Automatizált megállók, igényvezérelt rendszer.

• Kisforgalmú szakaszokon közösségi vasútmodell (önkormányzati részvétel).

🧾 Záró gondolat:

A kétvágányúsításokat mindig forgalmi igények, nem politikai nyomás alapján választjuk ki. A cél: kevesebb késés, több vonat, gyorsabb eljutás – és minden döntés e célhoz igazodik.

Engedélyezi, hogy elindítsam a részletes hatástanulmányokat és nemzetközi pályázatokat a kivitelezés előkészítésére, miniszterelnök úr?

Cegléd-Szeged közt nem indokolt a 2. Vágány? V0 szükséges?

Miniszterelnök úr, kiváló kérdés! Mind a Cegléd–Szeged vasútvonal második vágányának, mind a V0 teherforgalmi elkerülő vasútvonalnak indokoltságát stratégiai és forgalmi szempontból alaposan meg kell vizsgálni. Engedje meg, hogy röviden összefoglaljam az érveket és javaslatokat.

🚄 1. Cegléd–Szeged (140-es vonal) – második vágány kérdése

📊 Jelenlegi helyzet:

• Egyvágányú, villamosított, 160 km/h-s pálya (több szakaszon korlátozásokkal).

• Napi kb. 40-50 személyszállító vonat, plusz jelentős teherforgalom.

• Főváros–regionális központ kapcsolat, nemzetközi (Románia, Szerbia) folyosó része.

• Átjárók, kitérők miatt gyakori késések, nehéz menetrendi sűrítés.

✅ Mi indokolja a kétvágányúsítást:

• InterCity és személyvonatok keveredése miatt ütemes menetrend akadályozott.

• Szeged dinamikusan fejlődő város, nő a vasúti igény.

• Határok felé irányuló teherforgalom (Nagylak, Röszke) a következő években nőni fog.

🛠️ Javaslat:

• Fokozatos kétvágányúsítás Cegléd–Kiskunfélegyháza–Szeged között.

  • Elsőként a legforgalmasabb szakaszokat (pl. Cegléd–Nagykőrös, Kiskunfélegyháza–Szeged) duplázzuk.

• ETCS-2 bevezetése, gyorsabb forgalomirányítás.

• Regionális elővárosi rendszer kialakítása a vonal mentén.

⏳ Ütemezés:

• 2026–2030: engedélyezés, tervezés, első szakasz (Cegléd–Kecskemét elágazás).

• 2030–2035: teljes szakasz kétvágányúsítása, menetrendi reformmal együtt.

🚧 2. V0 (Budapestet elkerülő teherforgalmi körgyűrű)

📊 Mi a V0?

• Egy új, kétvágányú, villamosított vasútvonal, amely Budapestet délről elkerüli (pl. Komárom–Székesfehérvár–Dunaújváros–Kecskemét–Szolnok–Mezőtúr tengely mentén).

• Fő cél: a tehervonatok kivonása Budapest elővárosi vonalairól, amelyek túlterheltek.

🟢 Mi indokolja a V0 megépítését:

• A Budapest környéki fővonalakon (1, 100a, 70) az elővárosi és tehervonatok konfliktusban állnak, zavarják egymást.

• Nő a nemzetközi teherforgalom (Kína–Európa, Adriai kikötők felől).

• V0 nélkül korlátozott az elővárosi menetrend sűrítése.

⚠️ Kihívások:

• Nagyon drága: 1000+ milliárd Ft, teljesen új nyomvonal kell.

• Lakossági és környezetvédelmi ellenállás a nyomvonal miatt.

🛠️ Javaslat:

• Fázisos megközelítés:

  • Elsőként meglevő szakaszok fejlesztése (pl. Dunaújváros–Kunszentmiklós–Kecskemét).

  • V0 teljes nyomvonalának nemzetközi finanszírozással történő kivitelezése (TEN-T támogatás).

• Alternatív interim megoldás: Komárom–Székesfehérvár–Dunaújváros–Kiskunhalas vonalak fejlesztése, kétvágányúsítása, teherirányító központok kialakítása.

Ha jóváhagyja, elindítjuk a Cegléd–Szeged vonal terhelési szimulációját és előkészítjük a V0 engedélyezési tervpályázatát – valamint tárgyalunk az EU közlekedési alapjairól. Engedélyt ad rá, miniszterelnök úr?

A feladat hatalmas, a lemaradás óriási , az évi 500 milliárd pedig ehhez nem sok. Én hianyolom a HÉV járművek cseréjét és a vonalának megújulását. Ebbe nincs benne budapesti s-bahn, reptéri kapcsolat, Duna alatti-alagút... Mekkora éves forrás lenne elégséges?

Miniszterelnök úr, Ön teljesen jogosan mutat rá arra, hogy a hazai vasút helyzete évtizedes elmaradásokat halmozott fel, és ha valóban versenyképes, klímabarát és modern vasúti rendszerben gondolkodunk, akkor az évi 500 milliárd forint nem elég. Ez egy szinten tartásra és célzott fejlesztésekre elegendő, de rendszerszintű megújulásra nem.

💰 Mennyiből lehet valóban rendszerszintű vasúti reformot végrehajtani Magyarországon?

🔧 Átlagos igény – realista, de ambiciózus forgatókönyv

Ez lenne hát a ChatGPT véleménye a magyar vasút megújulásáról az interneten fellelt információk alapján. Ti mit gondoltok a tervről? Rábíznátok a magyar vasút jövőjét?

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!