Gyors és biztonságos összeköttetés Stájerország és Karintia között: Ezt teremti meg a jövőben majd a Koralm-vasútvonal. Ez az új osztrák déli vonal része és Európa egyik legfontosabb infrastrukturális projektje, az osztrák vasúthálózat bővítésének jelenleg folyamatban lévő legnagyobb munkája.
A Schwimmender-alagút bejárata egy látványterven
Gyorsabb és kényelmesebb lesz a jövőben az utazás és egyenesen a Koralpe hegyi masszívumán keresztül fognak a vágányok vezetni Grazból Klagenfurtba. A Koralmbahn segítségével még gyorsabban juthatnak el az utasok és az áruk úti céljához: a leggyorsabb összeköttetés a két város között három óráról mindössze 45 percre rövidül. Nyugat-Stájerország és Dél-Karintia még könnyebben elérhető, de nem csak Bécsből, hanem a szomszédos országokból is, mint Magyarország vagy Olaszország. Ez azonban még csak a nem is olyan távoli jövő, a Koralmbahn még építés alatt áll, ám évről-évre közeledik az átadás napja. Az első vonat 2023. június 12-én áthaladt az új vasútvonal legfontosabb és legdrágább műtárgyán, a Koralm-alagúton!
A Koralm-vasút összeköti Európát
A gazdaság is profitál a Koralm vasút megépítéséből. Az új déli útvonal részeként erősíti a balti-adriai folyosót Európában. Az osztrák áruszállítás vonattal vonzóbbá válik, ami nemzetközileg versenyképesnek tartja vállalkozásainkat. A környezet pedig fellélegezhet: A vasúton szállított minden egyes tonna áru körülbelül 15-ször kevesebb CO2-kibocsátást eredményez, mint a teherautóval történő szállítás.
Az első vonat áthaladása az alagúton
Minden az építésről
130 kilométernyi új pálya, köztük 47 kilométernyi alagút, több mint 100 híd és 23 modern állomás és megállóhely épül a projekt során.
A központi elem, a Koralm-alagút a világ hatodik leghosszabb vasúti alagútja 32,9 km-es hosszúságával. A nagy teljesítményű vonal építésével a gazdaság is felgyorsul. A beruházások számos új munkahelyet teremtenek - mind az építés, mind a Koralmbahn üzemeltetése terén.
A Koralmbahn és a Koralmtunnel (kép forrása: Wikimedia Commons)
A teljes Koralm-vasútvonal már építés alatt áll és részben már be is fejeződött. Egyes szakaszokon már közlekednek a vonatok, míg másokon a hidak, alagutak, nyílt szakaszok és állomások építése zajlik teljes gőzzel.
Az alagút nyugati bejárata 2007-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)
Eddig Graz és Klagenfurt központi régióit csak Bruck an der Muron keresztül kötötte össze a vasút. A Koralm-vasútvonal először teszi lehetővé a közvetlen vasúti összeköttetést.
A Koralmbahn már elkészült szakasza 2020-ban. A második vágány már megépült, ám a felsővezeték még hiányzik, ezért dízelmotorvonat ingázik az új vágányokon (kép forrása: bahnbilder.warumdenn.net)
A Koralm-vasútvonal egy már korábban is létező, Grazból kiinduló egyvágányú, nem villamosított vasútvonal felhasználásával épül. A vasútvonalat felújították, kétvágányúvá építették át, majd villamosították. Ezzel azonban csak a munka könnyebbik fele készült el, a már felújított vasútvonal ugyanis véget ért a Koralpe lábánál. Ezért ebből a vonalból egy kiágazást építettek, mely egy bázisalagútban folytatódik a masszívum alatt Klagenfurt irányába. Lavantalnál az alagút véget ér és egy már szintén létező vasútvonalba torkollik bele. Ez az új összeköttetés Graz és Klagenfurt között az alagúton át lesz a Koralmbahn. Az építkezés 2010 óta zajlik, várható átadása 2025 decembere. Mivel ez az új összeköttetés 250 km/h sebességre lesz tervezve, a Westbahn mellett ez lesz Ausztria leggyorsabb vasútvonala.
A tervezett költségek a 2009-es 5,2 milliárd euróról 2023-ra 5,4 milliárd euróra nőttek (2023-as júliusi árfolyam alapján mintegy 2014 milliárd magyar forint).
Kritika
Mint minden nagyobb infrastruktúrális beruházásnak, a Koralmbahn építésének is vannak ellenzői. A vasútvonal megépítése rendkívül ellentmondásos.
A kritikusok többek között a következő pontokra mutattak rá:
* Hermann Knoflacher közlekedési szakértő a Koralm vasútvonal megépítését "értelmetlen pénzkidobásnak" nevezte, mivel a páneurópai közlekedési folyosók V. folyosójának (Budapest-Maribor-Ljubljana-Trieszt-Velence szakasz) építése már megkezdődött.
* Thomas Macoun TU közlekedési szakértő szerint az útvonalvezetés "önmagában véve értelmetlen". Kritizálja a Koralm vasútvonal eddig feltételezett menetidejét. Mivel a Graz és Klagenfurt közötti vonal jelentős utasforgalma valószínűtlen, a két város közötti közvetlen összeköttetésnek szerinte a forgalom szempontjából csak csekély jelentősége van.
* A távolsági vonatok Bécsből Grazon keresztül Klagenfurtba történő vezetése a meglévő útvonallal szemben Leoben, Judenburg, Unzmarkt és St. Veit an der Glan elérhetőségének romlásához vezet, ha a távolsági vonatok, amelyek jelenleg kétóránként megállnak ezekben a városokban, nem kerülnek kiváltásra egyenértékű összeköttetésekkel a jövőben.
* Egy szárnyvonat-koncepció révén a Bécsből Grazba és Klagenfurtból Bruck an der Murig közlekedő vonatok a Koralmbahn nélkül is együtt közlekedhetnek.
* A Koralm-vasút nem teszi lehetővé a Balti-Adria tengelyen a nehezebb tehervonatok folyamatos közlekedését, mivel Villach és Udine közötti emelkedők nagyobbak, mint a Neumarkter Sattel fölött a meglévő vonalon. Mivel az olasz oldalon a vonalat már nagymértékben korszerűsítették (Pontebbana), további változások nem várhatóak, így ez kizárja, hogy a jövőben a nehezebb tehervonatok ezt az útvonalat használják majd.
* A Bruck an der Mur és Klagenfurt közötti útvonalon a Koralm vasútvonal nélkül sem várhatóak kapacitásproblémák.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon is!
Utolsó kommentek