Vonattal? Természetesen!

A COVID-19 világjárvány az olasz gazdaságot súlyosabban sújtotta, mint sok európai szomszédját: Olaszország GDP-je 8,9%-kal csökkent, szemben az Európai Unió (EU) átlagos 6,2%-os csökkenésével. Az ország még mindig az egyik legsúlyosabb halálozási arányt szenvedi el Európában.

Genova főpályaudvara (kép forrása: Wikimedia Commons)

A világjárvány által okozott gazdasági károk miatt az EU elindította az EU következő generációs reform- és beruházási programját (NGEU), amelynek célja a gazdasági fellendülés ösztönzése, a környezeti és digitális átállás felgyorsítása, valamint a munkavállalók munkahelyi képzésének javítása a területi, generációs és nemek közötti különbségek csökkentése érdekében. Olaszország az első kedvezményezettje az NGEU két fő eszközének: a fellendülési és ellenállóképességi alapnak (RRF) és a kohéziót és az európai területeket célzó helyreállítási támogatásnak (React-EU).

A támogatás elnyeréséhez az uniós tagállamoknak hat küldetésnek megfelelő reform- és beruházási csomagot, a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervet (PNRR) kell benyújtaniuk:

1. digitalizáció, innováció, versenyképesség, kultúra és turizmus;
2. zöld forradalom és ökológiai átállás;
3. infrastruktúra a fenntartható mobilitásért;
4. oktatás és kutatás;
5. kohézió és befogadás; valamint
6. egészségügy.

Olaszország számára az RRF-ből 191,5 milliárd euró áll rendelkezésre, amelyet 2021 és 2026 között kell befektetni. A finanszírozás 68,9 milliárd euró támogatásból és 122,6 milliárd euró hitelből áll, amelynek 40%-át az ország déli részén kell befektetni a területi kohéziós célok elérése érdekében.

Olaszország 32,1 milliárd eurót fektet be a fenntartható közlekedésbe, főként a 3. pont keretében, hogy több régiót integráljon a nagysebességű vasúthálózatba, befejezze a vasúti árufuvarozási folyosókat, és a kerékpárutak, metrók, kisvasutak és nulla kibocsátású buszok bővítésével ösztönözze a fenntartható helyi közlekedést.

Ez magában foglalja az elektromos töltőállomások építését országszerte, valamint a közúti és vasúti közlekedés hidrogén-töltőpontjainak kiépítését.

A fenntartható mobilitás finanszírozásából a vasúthoz kapcsolódó beruházások 29,4 milliárd eurót tesznek ki.

A harmadik pont két összetevőre oszlik. Az első komponens célja az olasz vasúthálózat fejlesztése a nagysebességű és nagykapacitású fővonalak befejezésével az ország északi és déli részén, a TEN-T törzshálózati folyosók befejezésével és a regionális vasúthálózattal való integrálásával, a teljes vasúthálózat biztonságának és hatékonyságának növelésével, valamint a kulcsfontosságú városokkal való összeköttetések megerősítésével, beleértve több nagy állomás korszerűsítését.

A második komponens számos reformot határoz meg az intermodalitás és az integrált logisztika versenyképesebbé tétele, valamint az olasz kikötőkben a projektek végrehajtásának egyszerűsítése érdekében a kikötőtervezés korszerűsítése és a koncessziók versenyképes elosztása révén.

A terv célja, hogy támogassa a közúti közlekedésről való áttérést, amely a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásának legnagyobb részét okozza.

A vasúti beruházások számos egyedi projektet foglalnak magukban, amelyeket nyolc programba foglalnak össze:

* nagysebességű teher- és személyszállítási kapcsolatok Dél-Olaszországgal (Nápoly-Bari, Palermo-Catania-Messina Szicíliában és a Salerno-Reggio Calabria nagysebességű vonal első funkcionális szakaszainak megvalósítása);
* nagysebességű vonalak Észak-Olaszországban, amelyek Európával kötik össze Olaszországot (a Milánó-Velence és a Terzo Valico projekt befejezése Genovától északra).
* oldalirányú, országhatárokon átnyúló összeköttetések (Róma-Pescara és Orte-Falconara)
* az ERTMS bevezetése a teljes hálózaton;
* a kulcsfontosságú nagyvárosi és nemzeti csomópontok megerősítése;
* a regionális vonalak nemzeti műszaki szabványok szerinti korszerűsítése;
* a dél-olaszországi vonalak korszerűsítése és villamosítása; és
* a dél-olaszországi állomások fejlesztése.

Az olasz nagysebességű hálózat, a TAV. Jelenleg a lila és a narancssárga színű vonalak készültek el, a szaggatott vonalak építése a finanszírozásnak hála hamarabb megvalósulhatnak

A terv konkrétan 3,6 milliárd eurós beruházást irányoz elő a Brescia-Verona-Padova vonalon és 3,97 milliárd eurós beruházást a Liguria-Alpok vonalon, valamint az új Brenner-bázisalagúttal való kulcsfontosságú összeköttetés javítására. Az RRF 3 milliárd euróval növeli azt a 10 milliárd eurót, amelyet Olaszország az állomások és a kulcsfontosságú nemzeti összeköttetések megerősítésére kíván fordítani.

A Nápoly-Bari/Palermo tengelyen megvalósuló 4,8 milliárd eurós beruházás lehetővé teszi a Skandinávia - Földközi-tenger árufuvarozási folyosó befejezését is, megkönnyítve a Gioia Tauro fontos kikötőjével való összeköttetést, valamint Puglia és Calabria bekapcsolását a Nápoly és Milánó/Velence/Torino közötti meglévő nagysebességű hálózatba.

A déli vasúti árufuvarozási és személyszállítási vasúti kapcsolatok javítására irányuló munkálatok közé tartozik a Nápoly-Bari nagysebességű/nagykapacitású vonal befejezése, amely több alprojektre oszlik:

* Tervezik továbbá Nápoly és Bari állomások korszerűsítését, beleértve a modern forgalomirányítási rendszerek, például a számítógép-alapú állomási biztosítóberendezés (ACC) és a többállomásos számítógép-alapú állomási biztosítóberendezés (ACCM) telepítését.
* A Nápoly-Benevento-Apice vonalat 22,5 tonnás tengelyterhelésű és 750 méter hosszúságú, teherautó pótkocsikat szállító vonatok szállítására fogják alkalmassá tenni. A kapacitást is növelik, a jelenlegi irányonként óránkénti négy vonatról óránkénti 10 vonatra.

ERTMS

A PNRR mintegy 3400 km hosszúságú vonalon tervezi az ERTMS 2. szintű vasúti biztosítóberendezés kiépítését 3 milliárd euró költséggel, ebből 1377 km-t 2022-2024-ben, további 2023 km-t pedig 2025-26-ban. A munkálatok Olaszország meglévő SCMT jelzőrendszerének leszerelését és 5000 jármű fokozatos ERTMS-sel való felszerelését irányozzák elő.

Az olasz vasúthálózat (RFI) már most is folytatja a PNRR-projekteket, mivel célja, hogy 2036-ig a teljes 16 800 km hosszúságú fővonalhálózatot ERTMS-sel szerelje fel. 2022. januárjában az RFI 2,77 milliárd euró értékű pályázatot írt ki az ETCS 2. szintű berendezéseinek 2026-ig történő felszerelésére 3400 km hosszúságú fővonalas vasúti infrastruktúrán. A szerződés négy tételre oszlik, amelyek értéke 1,3 milliárd euró (Centro Nord), 900 millió euró (Centro Sud), 323 millió euró (Centro) és 251 millió euró (Sud).

Az RFI a múlt hónapban 757,48 millió euró értékű pályázatot írt ki az ország 14 régiójában található vasúti átjárók cseréjére irányuló építési munkálatokra. A munkálatok értéke 715,58 millió euró, a kiviteli terv 41,9 millió euró, a biztonsági díjak pedig 34,2 millió euró. A pályázat 23 tételt tartalmaz Piemont, Liguria, Lombardia, Veneto, Emilia Romagna, Toscana, Umbria, Lazio, Marche, Campania, Apulia, Molise, Calabria és Szicília területén. A legdrágább tételek Szicíliában találhatók, az egyiket 72,6 millió euróra, a másikat 66,8 millió euróra értékelték.

Az olasz vasúthálózat (RFI) már most is folytatja a PNRR-projekteket, mivel célja, hogy 2036-ig a teljes 16 800 km hosszúságú fővonalhálózatot ERTMS-sel szerelje fel.

Az északi nagysebességű vonalak befejezésére irányuló tervek részeként, amelyek célja a szomszédos országokkal való összeköttetések javítása, Olaszország folytatja a Brescia-Verona vonal építését, hogy a nagysebességű/nagykapacitású rendszert a vízszintes Torino-Velence tengely mentén meghosszabbítsa a TEN-T mediterrán folyosó részeként, amely az Ibériai-félszigetet az ukrán határral köti össze.

Az első funkcionális tétel, a Brescia-Verona East, a Verona West csomópont kivételével, egy új, 47,6 km hosszúságú, nagysebességű/nagykapacitású vonal építését foglalja magában Lombardia és Veneto régiókban. A második tétel a Brescia állomástól Brescia keleti csomópontjáig tartó 10,7 km hosszúságú egyvágányú vonal 2026-ig történő négyvágányossá történő fejlesztését foglalja magába Brescia, Rezzato és Mazzano településeken a nagysebességű és a hagyományos vonalak fejlesztése érdekében.

Egy ETR 500 sorozatú villamos motorvonat a Firenze-Róma nagysebességű vasútvonalon (kép forrása: Wikimedia Commons)

A terv reformokat és beruházásokat is előirányoz a regionális vonalak fellendítése érdekében. A régiók pénzügyi ösztönzőket kapnak a regionális vonalak üzemeltetésére irányuló közszolgáltatási szerződések kiírására. A déli regionális vasutakba mintegy 3 milliárd eurót fektetnek be, különösen az állomásokba és a villamosításba. Kiegészítő beruházásokat hajtanak végre a kibocsátásmentes vontatásba is, beleértve a villamosítást és a hidrogéncellás járművek bevezetését, beleértve a vonatok beszerzését és kilenc hidrogéntöltő állomás létesítését.

Az RFI és az olasz kormány jelenleg véglegesíti a 2022-26-os tervezési megállapodást, amely 109,2 milliárd eurót finanszírozást tartalmaz különböző forrásokból, többek között a helyreállítási, kiegészítő, nemzeti és uniós alapokból. A teljes terv finanszírozásához további 54,5 milliárd euróra van szükség.

Enrico Giovannini infrastruktúráért és fenntartható mobilitásért felelős miniszter 2021. decemberében mutatta be a "Stratégiai dokumentum a vasúti mobilitásról" című dokumentumot, amely 52 új beavatkozás megvalósíthatósági tanulmányainak listáját tartalmazza. Ez 31 olyan megvalósíthatósági tervet tartalmaz, amelyet már megkezdtek, miután bekerült a PNRR-be.

Olaszországnak az NGEU-ból a vasúti ágazatra szánt összeg viszonylag sokkal magasabb, mint a szomszédos uniós országoké - Németország mindössze 682 millió eurót, Franciaország pedig 5 milliárd eurót különít el. Ez a finanszírozás nagymértékben hozzájárulhat az egységes európai vasúti térséghez való infrastrukturális hozzájárulások teljesítéséhez és a közlekedési módok közötti váltás előmozdítására irányuló célkitűzések eléréséhez.