Már több, mint egy évtizede annak, hogy felmerült egy állandó összeköttetés a szárazföldi Kínai Népköztársaság (röviden Kína, az az ország, melyet a legtöbbünk egyszerűen csak Kínaként ismer) és a Kínai Köztársaság (az egykori Kína utolsó be nem vett bástyája, a közbeszédben mint Tajvan ismert) között. A híd vagy alagút, bár technikailag megvalósítható, politikai okokból még nem készült el.
Peking azt állítja, hogy 2035-ig egy délkelet-kínai hidat akar átvezetni a Tajvani-szoroson. (fotó: Tsukasa Hadano, a kép illusztráció)
Ám ahogy a világpolitika változik, könnyen lehet, hogy ezen események is felgyorsulnak majd és elkészül az összeköttetés, kiterjesztve ezzel a "nagy Kína" hatalmát a demokratikus Kínára is, ugyanis Kína hanyatlásának előjelei agresszivitásra késztetik Hszi Csin-pinget, a Kínai Kommunista Párt főtitkárát, de facto az ország vezetőjét
A minden eddiginél erősebbnek tűnő Kína a globális színpad középpontjába került. De egyes szakértők szerint most úgy tűnik, hogy közeledik a "hegytetőn lévő csapdához" - ahhoz a ponthoz, amikor a feltörekvő hatalmak hirtelen a gyors növekedésből a hanyatlásba lépnek át. Arra figyelmeztetnek, hogy ez a váltás veszélyt jelenthet más nemzetek számára is, mivel Peking igyekszik elérni céljait Ázsiában és azon túl, amíg még megteheti.
Ahhoz, hogy megértsük a politikai indítékokat, érdemes elolvasni a Kínai Köztársaság Wikipédia-cikk bevezetőjét.
Végállomás: Pingtan
"Hé, nézzétek, itt van. Ez a híd egészen Tajvanig fog vezetni. Másfél óra alatt Tajpejbe lehet majd eljutni autóval."
Wu Feng, 57 éves taxisofőr a Kína déli Fucsien tartományában található Fucsou városában, a tengerparton megállította a taxiját, és egy hatalmas hídra mutatott. A 16 kilométer hosszú építmény a kínai szárazföldtől Pingtanig, a Tajvani-szorosban lévő kis szigetig húzódik. A szerkezet 2020 decemberében készült el, de a projekt ezzel még nem ért véget.
Közúti-vasúti híd a szárazföldi Kína és Pingtan szigete között. A folytatás eléri majd Tajvant is?
2021. március 11-én, az Országos Népi Kongresszus utolsó napján a kínai kormány jóváhagyta azt a tervet, hogy a hidat Pingtanból a fő szigetre, Tajvanra hosszabbítsák meg. Bár természetesen a tajvani fél nem adta meg a saját jóváhagyását.
Kína szerint a 130 kilométeres híd 2035-re készül el (Kína jelenlegi leghosszabb hídja a Tanjang–Kunsan vasúti híd, mely 164,8 km hosszúságú, így a terv korántsem lehetetlen). Ugyanekkor javasoltak egy alagutat is a Tajvani-szoros alatt, amely Pekinget és Tajpejt nagysebességű vasúttal vagy más módon kötné össze, demonstrálva Kína rendkívüli elkötelezettségét az újraegyesítés mellett.
Két héttel az Országos Népi Kongresszus után Hszi Csin-ping kínai elnök ellátogatott a térségbe, és Fudzsian tartomány tisztviselőinek komoly utasítást adott az "egyesítés" felé való elmozdulásra.
"Pingtan most egy olyan lehetőség előtt áll, amely csak egyszer adódik az évezredben" - mondta Hszi. "Nagy lépést kell tennünk Kína és Tajvan integrációjában".
Kínában, ahol Hszi példátlan harmadik ciklusra törekszik, egy, az ország erejével dicsekvő szlogen terjedt el: "Erős nemzet vagyunk". Teng Hsziao Ping "Rejtsd el az erődet, várd ki az idődet" stratégiája már a múlté, és Kína minden eddiginél magabiztosabb magatartást tanúsít.
A most még nyugodt Pingtan-sziget várhatóan Kína egyik legjelentősebb városává válik, ha híddal kötik össze Tajvannal.
Az, hogy a Tajvani-szorost a "világ legveszélyesebb helyének" nevezik, nagyrészt a Kínában terjedő bizalomnak és a "Nagy Újjászületés" iránti lelkesedésnek köszönhető. Az amerikai hadsereg úgy véli, hogy Kína Hszi harmadik ciklusának végére, 2027-re Tajvan fegyveres megszállása felé fog elmozdulni.
A "Nagy Kína" valósága azonban keményen megviseli majd a világ többi részét.
2018 októberében Kína hét mesterséges szigetet hozott létre és militarizált a Dél-kínai-tengeren, amelyet azonban más nemzetek nem ismernek el kínai területként.
Egy nagysebességű vonal köti majd össze Pingtan állomást Kínával, amelyet Kína és Tajvan újraegyesítésének szándékával építettek. A Tajvanhoz legközelebbi állomás átszállás nélkül 12 órányira van Pekingtől.
Hszi Dél-Kínában járt, és a vizekre tekintett... A világ egyik leghosszabb hídjának, a Hongkong-Zhuhai-Makaó hídnak a megnyitóján is részt vett. Kína alig több mint kilenc év alatt fejezte be az 55 km hosszú hidat és tenger alatti alagutat, amely Hongkongot és Makaót köti össze a szárazfölddel. A színpadon állva Hszi Kína "nemzeti hatalmával" dicsekedett.
Hongkong lakói féltették a híd befejezését. "Hongkongot így el fogja nyelni a szárazföld" - mondta egy polgár Hszi ünnepélyes kijelentése után az ünnepségen. Alig másfél évvel később elfogadták a hongkongi biztonsági törvényt, és a város egyre mélyebbre került Kína kényszerítő hatalma alá.
"Előbb építsd meg! Tegye kész tényekké, és később győzze le az ellenállást!" Kína tudja, hogy ez a legjobb és legrövidebb út számos nemzetközi céljához. A harc nélküli győzelem stratégiája továbbra is halad előre.
Tajvan a következő
"A tajvani hatóságok és a Transz-csendes-óceáni Partnerség tagjai közötti kommunikáció Tajvan csatlakozási kérelmét megelőzően kiszivároghatott a kínai fél számára" - mondta a Nikkeinek Sung-ting Tsai, a TEAMT5, egy vezető tajvani kiberbiztonsági vállalat vezérigazgatója. "Nem lehet mindent megakadályozni" - tette hozzá.
2021 szeptemberének közepén Kína kijátszotta a tajvani hatóságokat, és egy héttel Tajvannál korábban kérte a TPP-hez való csatlakozást. Kevesen látják ezt egyszerű véletlennek.
Ráadásul éppen ekkor tetőzött a szigetet fenyegető veszély, mivel 2021. október 4-én rekordszámú, 56 kínai repülőgép lépett be Tajvan légvédelmi azonosító zónájába. A földön Tajvanra kínai kibertámadások zúdultak.
A G5322 sz. vonat elindul Pingtan állomásról a délkelet-kínai Fucsien tartományban található Fucsou-Pingtan-vasútvonalon 2020. december 26-án. A kelet-kínai Fucsien tartományban található Fucsou-Pingtan-vasútvonalat hét évnyi építés után megnyitották a forgalom előtt, így a tajvani honfitársak számára kényelmesebbé vált az utazás a szárazföldre. A 88 km hosszú vasútvonal, amelyet úgy terveztek, hogy akár 200 km/órás sebességgel közlekedő nagysebességű vonatok számára is alkalmas legyen, a tartományi fővárost, Fucsou-t köti össze a szigeten fekvő Pingtan megyével, ahol 2009-ben létrehozták a Pingtan Comprehensive Pilot Zone-t, hogy megkönnyítsék a Tajvan felé irányuló kereskedelmet és együttműködést.
A tajvani hadsereg, a Külügyminisztérium, a kormányzó Demokratikus Progresszív Párt és a Gazdasági Minisztérium - a célpontok mind olyan jelentős szervezetek voltak, amelyek kemény álláspontot képviselnek Kínával szemben. A magánszemélyeknek nagyszámú hamis bejelentkezési képernyőt küldtek, és a hackerek bizalmas információkat csaltak ki tőlük. "2021-ben a tajvani kormányhivatalok elleni kibertámadások 90%-a Kínából érkezett" - mondta Tsai.
Egyre több tajvani van tisztában azzal, hogy a Kínából érkező fenyegetés mennyire közelivé vált.
A tajvani nemzetvédelmi minisztérium novemberben tette közzé a 2021-re vonatkozó éves nemzetvédelmi jelentését. A hangsúlyt az egyesülés fenyegetettségére helyezte a katonai erőn kívüli más eszközökkel. A hatóságok megállapították, hogy 2019-től 2021 augusztusáig több mint 1,4 milliárd kibertámadás történt. Felsorolta a tajvani társadalmat fenyegető tényezőket, köztük az álhírek és a média használatát.
Kína nem fog lemondani az egyesülésről. Éppen ellenkezőleg, a jövőben valószínűleg még kitartóbb lesz. "Kína a csúcshatalom csapdájába esik" - mondta Michael Beckley, az amerikai Tufts Egyetem docense, megjegyezve a Tajvant és a világ többi részét fenyegető új kockázatokat.
Kína 2024 felé tekint, amikor Hszi (balra) harmadik ciklusával tovább szilárdítja hatalmát, és lejár a Peking által ellenségnek tekintett tajvani elnök, Tsai Ing-wen (jobbra) mandátuma. (Forrás: Reuters és az elnöki hivatal, Kínai Népköztársaság)
A kifejezés arra az állapotra utal, amikor egy feltörekvő hatalom külsőleg kényszerítővé és elnyomóvá válik, amikor hirtelen gazdasági lassulás éri. Beckley a jelenség korábbi példáiként az első világháború előtti Német Birodalmat és a második világháború előtti Japánt említi. "A felemelkedő hatalmak történelmileg agresszívek voltak hanyatlásuk során, a céljaik elérésének sürgető érzésétől vezérelve".
Minél gyorsabban növekedtek, annál jobban féltek attól, ami a hatalmi csúcson túl van. Kína a világ legnagyobb gazdaságává válás küszöbén áll, de korlátai láthatóak az ingatlanbuborékban, a csökkenő születésszámban és az öregedő népességben. Éppen ezért siet győzelmet hirdetni.
Kína egyesülési ütemtervét nem az amerikai hadsereg 2027-re vonatkozó figyelmeztetése határozza meg. A Pekinggel ellentétben álló tajvani elnök, Tsai Ing-wen hivatali ideje 2024-ben jár le. "Most várnak. Valószínűleg azon fognak dolgozni, hogy a Kína-barát KMT megnyerje a következő elnökválasztást, majd az új kormánnyal együttműködve elindítják a dolgokat a 2024-ben kezdődő újraegyesítés érdekében". A Kínával és Tajvannal foglalkozó diplomáciai szakértők szinte egyöntetűen ezen a véleményen vannak.
Kína könnyen, rakéták és bombázók bevetése nélkül is kényszerítheti Tajvant, és már el is indult ezen az úton. Pingtan, amelyet "Kína Tajvanhoz legközelebb eső részeként" emlegetnek, egy ugródeszka ehhez.
Egy Pingtantól 1 km-re lévő szigetre egy repülőteret terveznek, hogy a levegőből elősegítsék a Tajvannal való integrációt. (fotó: Tsukasa Hadano)
Világos, hogy a mai Kína nem a régi idők Kínája.
"Nem reménykedhetünk többé abban, hogy Kína demokratizálódik" - mondta Emmanuel Todd francia történészdemográfus, aki előre látta a Szovjetunió összeomlását és a Trump-kormányzat megszületését az USA-ban. "A világnak választania kell a Kínával a közös kérdésekről folytatott párbeszéd és az amerikai-kínai konfliktus örvényébe kerülés között". Az országok, vállalatok és egyének nem maradhatnak elzárva a "Nagy-Kínától". Egy új, veszélyesebb korszak kezdődött.
Utolsó kommentek