HTML

Vonattal? Természetesen!

Én nagyon szeretek vonattal utazni, ami sok ember számára teljesen érthetetlen. Szeretném az olvasóknak megmutatni, hogy vonattal is érdemes útra kelni, akár külföldre is. Vannak saját utazás leírások, de be szeretnék mutatni olyan lehetőségeket is, melyek kevésbé ismertek. A hagyományos vonatok helyett igyekszem majd megírni az újdonságokat a nagysebességű vasúti közlekedés világából, de lesznek még elfeledett technikatörténeti érdekességek és múzeumok is. Megpróbálom bizonyítani, hogy a vonat sokszor akár a repülő vetélytársa is lehet árban, kényelemben, sőt eljutási időben is! Továbbá néha olvashattok a kedvenc játékomról, a JBSS Bahnról is egy-két rövidebb cikket. Rendszere frissítést nem ígérek, de azért néha nézzetek be hozzám! A bloghoz jó szórakozást kívánok minden Kedves Olvasónak! Balogh Zsolt

Friss topikok

Címkék

afrika (6) agv (1) alagút (7) alex (1) állatok (2) állomás (13) alpok (1) alstom (1) amerika (2) amszterdam (1) anglia (17) április elseje (2) argentína (1) arosa (1) augsburg (4) ausztria (84) autó (2) autómúzeum (4) ave (16) avlo (1) ázsia (4) baden-württemberg (2) bajorország (60) baleset (2) barcelona (12) barlang (2) bayernticket (27) bécs (9) bécsújhely (3) belgium (4) berchesgaden (2) berlin (1) bloginfo (3) bob (6) bombardier (1) botanikus kert (4) brenner hágó (3) budapest (4) busz (1) caf (1) commons (1) csehország (14) dánia (1) dél-korea (2) desiro (1) deutsche bahn (17) egyiptom (3) éjszakai vonat (1) elon musk (2) érdekességek (58) euronight (3) európa (2) filmek (6) finnország (1) fogaskerekű (4) franciaország (71) freilassing (1) füssen (4) füsti (1) gaudi (3) genova (5) görögország (2) gőzmozdony (11) gysev (1) hajó (8) híd (1) hollandia (6) horvátország (2) hs2 (1) ic (2) ice (18) iho.hu (1) index (55) index2 (246) india (4) innsbruck (4) interrail (13) izrael (1) japán (10) jbss bahn (13) jövő (2) kalifornia (4) kanton (1) kastély (7) kecskemét (18) kenya (1) kína (40) kindertojás (2) kisvasút (10) kombinált szállítás (2) konténer (1) könyv (3) kötélvasút (6) különleges vasút (4) las vegas (2) lego (3) lengyelország (4) ligeti (6) lindau (2) Linz (2) linz (1) madrid (11) magánvasút (2) maglev (6) magyarország (35) mallorca (7) marokkó (3) menetrend (1) mercedes (1) metró (8) milánó (2) mittenwaldbahn (6) modellvasút (11) monaco (1) münchen (78) múzeum (38) nagysebességű vasút (149) nápoly (3) németország (73) nürnberg (11) öbb (10) olaszország (42) oroszország (3) ouigo (1) párizs (12) peking (1) pendolino (2) plzeň (3) porsche (3) portugália (4) prága (9) puchberg (7) railjet (9) regionalzug (15) rekordok (3) rendezőpályaudvar (5) repülés (5) rhb (2) s-bahn (8) salzburg (5) semmering (4) siemens (2) sikló (1) sinkanszen (3) skoda (1) söll (1) spanyolország (62) spital am pyhrn (2) st. pölten (5) strassbourg (1) stuttgart (8) svájc (19) svédország (4) szaud-arábia (1) szeged (1) szlovénia (9) s bahn (16) tajvan (1) talgo (7) tarragona (1) TEE (9) terepasztal (8) tgv (38) tibee (4) tibet (1) törökország (2) train simulator (1) trieszt (2) USA (20) vasútállomás (9) vasútvonal (1) velence (7) vendégposzt (2) villamos (9) virágok (1) virtuális vasút (9) westbahn (1) Windischgarsten (4) würzburg (1) zürich (1) Címkefelhő

2021.05.26. 00:29 Balogh Zsolt

A Tortona-Genova nagysebességű vasútvonal építése

Olaszországban Tortona és Genova között szeretnék a vasúti utazások időtartamát lerövidíteni, ezért egy új vasútvonal építésébe fogtak 2013-ban. A vasútvonal része lesz a Transz-Európai közlekedési hálózatnak, azon belül a Rajna-Alpok korridornak. A vasútvonal hossza 53 km, az Olaszországban általánosan elterjedt 3 KV egyenárammal villamosítják, a vonatok engedélyezett legnagyobb sebessége 250 km/h lesz.

nagysebességű vasút, ETR 500, olaszországNagysebességű ETR 500 sorozatú villamos motorvonat 2010-ben Olaszországban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az 53 kilométeres hosszból mintegy 36 kilométer fog alagútban haladni. Az építkezés költsége 6,2 milliárd euró, várható befejezési idő 2023.

Háttér

Az 1990-es években a Tortona és Genova közötti modern nagysebességű vasútvonal kiépítése egyre fontosabbá vált Olaszország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése szempontjából. A vasútvonal elkészülte után kulcsfontosságú gazdasági folyosóként fog működni, megkönnyítve a Ligur-tenger partvidéke és Olaszország legfontosabb ipari régiói, Piemont és Lombardia közötti forgalom könnyebb áramlását, egy háromszög harmadik oldalát alkotva Genova, Torino és Milánó között. Nagyobb léptékben nézve a vasútvonal a nagysebességű transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) egyik kis eleme lesz, amelyek az egész európai kontinensen átívelő, a személy- és áruszállítás gyorsabbá tételét szolgáló nagysebességű vasútvonalakat jelentik. Így ez a vonal az Alpokon keresztül közvetlen útvonalat biztosít Genova és Rotterdam kikötői között, fellendítvek a nemzetközi kereskedelmet Olaszország és Európa többi része között.

Genova kikötője (kép forrása: Wikimedia Commons)

A vasútvonal, amelyen a tervek szerint 250 km/h maximális sebességgel fognak a vonatok haladni, a tervek szerint Genova és Milánó közötti menetidőt a mai 1 óra 39 percről mindössze 50 percre fogja csökkenteni. Úgy vélik, hogy a Közép-Európából érkező áruk nagyobb hányada is Genovába irányulhatna az északi-tengeri kikötők helyett, ami az Ázsiába irányuló szállítás idejének öt nappal való csökkenését eredményezné.

A vasútvonal építése során kiterjedt mélyépítési munkálatokra kerül sor, az 53 km-es hosszúságból 37 km a föld alatt halad majd. Ennek megfelelően több nagy alagutat kell építeni, mint például a Colombo, a San Tomaso és a Polcevera alagutakat, amelyeket egy időben 120 millió euró költséggel 30 hónap alatt terveztek megépíteni.

A projekt megrendelője a Rete Ferroviaria Italiana (RFI) olasz vasúti infrastruktúrával foglalkozó vállalat, míg a felügyeletet az állami tulajdonú Italferr mérnöki cég látja el. A vasútépítés fővállalkozójának egy versenyeztetési eljárás eredményeként a COCIV konzorciumot jelölték ki, amely a Salini-Impregilo (64%), a Condotte (31%) és a CIV (5%) építőipari cégekből áll. 2003 szeptemberében kezdődött meg a vasút végleges tervezési szakasza.

Építése

A vasútvonal építése 2012 áprilisában kezdődött. Az építkezést megelőző előkészítő munkálatok részeként mintegy 30 km utat építettek vagy korszerűsítettek az építésben részt vevő nehéz tehergépjárművek számára, valamint az általános forgalom megkönnyítésére. Az építési tevékenységet hat különálló részre osztották, amelyek közül az első kettőt a fennmaradó négy rész előtt üzembe helyezik.

2015 júliusában jelentették be, hogy befejeződött a Campasso-alagút kiásása. Ez a 600 méter hosszú alagút az 1. szakasz kulcsfontosságú műszaki eleme volt, amely megkönnyíti az új vasútvonal és a történelmi Genova-Milánó-Torino-vasútvonal közötti kapcsolatot. A vasút alagútjai jellemzően egyvágányú alagútpáronként épülnek, amelyeket keresztalagutak kötnek össze. Baleset esetén a sérült alagútból a másik, párhuzamos alagútba lehet menekülni, így elkerülhető egy költséges, harmadik menekülőalagút építése.

Genova főpályaudvara (kép forrása: Wikimedia Commons)

2018 közepén azonban a Tortona-Genova nagysebességű vasútvonal építését két évre felfüggesztették egy szerződéses vita miatt.

2020. július 21-én az alagútépítési munkálatok újraindultak, mivel a Rete Ferroviaria Italiana (RFI) és a COCIV konzorcium új szerződést írt alá a vasút tervezési és építési tevékenységeire vonatkozóan. Ugyanebben az időben további szerződéseket is kiadtak a Cociv konzorciumnak az új nagysebességű vasútvonal és a Voltri, Genova Parco Campo és Tortona meglévő vonalak közötti többi összeköttetés megépítésére.

Egy újabb áttörés a Tortona-Genova nagysebességű vasútvonalon 2021. áprilisában

2020 júliusára a Tortona-Genoa nagysebességű vasútvonal a jelentések szerint 40%-ban elkészült. 2020 szeptemberének végén áttörést értek el mind a Valico alagútban (Galleria di Valico), mind a Serravalle alagútban (Galleria dei Serravalle); ennek következtében minden munkaterületet közvetlenül össze tudtak kötni egymással egy 17 km hosszú szakaszon. 2020 júliusában a 27 km hosszú Valico alagutat hagyományos technikával, míg a 7 km hosszú Serravalle alagút nagy részét alagútfúró géppel (TBM) építették meg. A Webuild üdvözölte a kettős áttörést, kiemelve, hogy az útvonal összes alagútfúrásának felével így végeztek.

Az építkezés azóta is halad, bár némi késéssel. A tervezett 2022-es megnyitás így 2023-ra fog átcsúszni. Jelenleg Olaszországban 921 km hosszúságú vasútvonal járható 250 km/h vagy nagyobb sebességgel, ezzel a negyedik helyen állnak Európában és a hatodik helyen állnak a világon. Ezen kívül további 327 km-en folynak a munkálatok az országban, így a nem is túl távoli jövőben a hálózat hossza 1248 km-esre nő!

Források

* Az angol nyelvű Wikipédia Tortona–Genoa high-speed railway című szócikke

5 komment

Címkék: olaszország alagút genova index2 nagysebességű vasút


A bejegyzés trackback címe:

https://vonattal-termeszetesen.blog.hu/api/trackback/id/tr8916571940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.05.26. 08:07:37

A végszámlára majd kíváncsi leszek...

Ez a 3kV DC jó nagy szamárságnak tűnik.

sncf 2021.05.26. 08:42:33

A két város között már van két vasútvonal, mindkettő kétvágányos (az egyik sokat kanyarog, kevés alagúttal, a másiknak ránézésre a fele így is alagútban megy. Azt lehet tudni, hogy ezekkel mi fog történni? Kerékpárút lesz belőlük, mint a tengerparti vonalból, vagy legalább az egyiket meghagyják a teherszálításnak, esetleg kiszolgálják a közbenső településeket? Ezekkel a nagysebességű vonalakkal mindenhol ez a gond: a nagyvárosokat összekötik, a többi településen meg elsorvad/megszűnik a vasúti közlekedés. Az így is elnéptelendő hegyi falvaknak ez igazi kegyelemdöfés.

sncf 2021.05.26. 18:28:15

Kicsit ránéztem a térképekre. Értem. hogy a padrének is meg kell élnie valamiből, de az olaszok miért csinálnak hobbit abból, hogy párhuzamosan három vasútvonalat csinálnak? Korábban volt egy bejegyzés a Bologna-Firenze vonalról, ahol a 85-tel és a 180-nal járható pályák mellé építettek egy 300-ast. OK, a 85-ös hegyi, hosszú. De itt egy 100-150-es és egy 150-160-as mellé fúrnak egy 250-es alagutat. A folytatás az lesz, hogy a Genova-Ventimiglia vonalon építenek egy 250-es alagutat a tenger alá, mert a 180-as a domboldal alatt nem elég jó? Esetleg a tengerfenéken üvegbúrával? Oda tuti, hogy veszek jegyet az első vonatra a Patrick Stella - Sheldon Plankton állomásközre :-)

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2021.05.27. 18:03:35

@sncf: Az eredeti cikk kapacitásbővítést írt, lehet különválasztják teljesen a távolsági és a helyi forgalmat, így mindenki jól jár. A felszabaduló menetvonalakon a helyi járatokat lehet bővíteni.

Ha tévednék, akkor pedig: Nem csak ennél a vasútvonalnál, hanem szinte minden felújított vonalnál megjelenik, hogy a kapacitás és a sebesség növelése érdekében feláldoznak pár kisforgalmú megállót. Így volt ez Debrecen felé is és Szeged felé is. A vasút egyre inkább a távolsági és nemzetközi szerepben próbál bizonyítani, mint a helyi forgalomban (kivéve elővárosok).
süti beállítások módosítása