Az utóbbi években egyre erősebben jelenik meg a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témája minden területen, így a közlekedésben is. Bár a légi forgalom továbbra is dinamikusan növekszik, megjelentek azok a hangok is, akik a repülés helyett inkább a környezetbarátabb vasúti közlekedést választják, gondoljunk csak Cseh Katalinra, a Momentum párt EP képviselőjére, aki vonattal ment Budapestről Brüsszelbe.
Piros helyett zöld csík egy ICE motorvonaton. A távolsági közlekedés egyre nagyobb mértékben támaszkodik a megújuló energiákra (kép forrása: www.bahnbilder.de)
Példája nem egyedülálló, sokan térnek át a vonatokra a repülésről. De vajon tényleg ez a megoldás?
Köztudott, hogy a repülés az egyik legnagyobb környezetszennyező közlekedési mód, mintegy tízszer annyi energiát igényel ugyanakkora táv megtétele, mint ha vonattal mennénk. Sok esetben a vasút valóban alternatíva, mint ahogy bebizonyosodott ez már több rövidebb viszonylaton is. Egy 250-300 km/h sebességgel haladó vonat 600-800 km-ig valós alternatívája a repülésnek, hiszen a vonatok többnyire a belvárosokból indulnak, a felszállás pedig az enyhébb biztonsági ellenőrzéseknek hála sokkal gyorsabb is. Így hiába halad gyorsabban egy repülőgép a levegőben, a reptereken elvesztegetett idő nagymértékben rontja a teljes utazási időt.
A vonatok ráadásul sűrűbben is járnak, nagyobb választékot nyújtva, így szinte érthetetlen, miért is repülnek annyit az emberek.
Sajnos azonban a vonatozásnak bőven van hátránya is, elsősorban a korábban már említett 600-800 km-es versenyképes hatótáv, de megemlíthetjük még a borsos jegyárakat is. A fapados repülőgépek korában, mikor dömpingáron szórják az akciós jegyeket, az árversenyben a vasút bizony legtöbbször alulmarad.
De miért kerül hátrányba a vasút, ha tizedannyi energiát fogyaszt? Naívan azt hihetnénk, az üzemeltetése is tizedannyi csupán. A valóság azonban egészen más, a vasutaknál jelentős költségnövelő tényező a drága infrastruktúra fenntartása és az állami irányítás sem a hatékonyság felé tereli.
A (fapados) légitársaságok a dinamikus árazással igyekeznek minden járatot maximálisan feltölteni, extra díjakkal pedig az utasokról minél több pénzt menet közben legombolni. Poggyászdíj, reptéri illeték, biztosítás, egymás mellé szóló helyjegyek extra költsége, üzemanyag felár... csak hogy párat említsünk a légitársaságok üzleti húzásaiból. További jelentős könnyebbség a repülős cégeknek, hogy jelentős állami támogatásokat kapnak különböző formákban. Egyik legkirívóbb és legigazságtalanabb tétel a repülőjegyek és a vonatjegyek eltérő adótartalma. Németország államvasútja már elérte, hogy az adók mértéke legyen azonos a repülőjegyekével, a korábbi 19 százalékos adókulcs 7 százalékra csökkent.
Változnak azonban az utasok is: egyre több ember veszi komolyan a klímavédelmet és döntenek a repülés helyett inkább a vasúti utazás mellett. Egy érdekes kezdeményezés indult el Svédországból, talán épp a helyi aktivista, Greta Thunberg hatására, melyet talán "repülés-szégyennek" lehetne lefordítani.
Az egyre népszerűbb repülés-szégyen mozgalom egyre több svédet késztet, hogy a légi közlekedést a fenntarthatóbb vasút használatára cserélje. Az ünnepi szezon elindulásával és az olcsó repülőjegy-ajánlatok egyre növekvő elérhetőségével, hogyan és hol válhatnak a vonatok a jövőben népszerűbb közlekedési eszközzé, mint a repülőgépek?
Lehet, hogy Svédország a világ vezető országa a sikeres újrahasznosítási rendszerek és az ökológiai épületek vonatkozásában, ám a Chalmers Műszaki Egyetem adatai szerint a repülési széndioxid kibocsátás az ötszörösére emelkedett a 2018-as globális átlaghoz képest.
Kondenzcsíkok Magyarországon (kép forrása: airportal.hu)
A svéd állampolgárok, akik már régóta szívesen utaznak naposabb / melegebb helyekre az országból, egyre inkább támaszkodnak a légi közlekedésre, mind a szabadidős, mind az üzleti utazások szempontjából. A helyi tinédzser aktivista, Greta Thunberg viszont leginkább vasúton utazik a világban, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozásra. A légi közlekedés most már inkább a szégyenérzetet és nem a büszkeséget növeli az svédek számára.
Ezeket az érzéseket erősíti a megjelenő flygskam - magyarul „repülés-szégyen” - mozgalom, amelynek eredményeként a vasút válik a skandináv országban az előnyben részesített közlekedési lehetőségévé. Kezdetben csak egy népszerű hashtag volt a Twitteren, ám később a flygskam trendként és életmódként is megjelent, amely a vasúti utazást a légi utazás legfenntarthatóbb és bűntudat nélküli alternatívájaként népszerűsíti.
Kevesebb, mint egy év alatt a mozgalom óriási népszerűségre tett szert Svédországban és Európa többi részén is elkezdett megjelenni. Kettőezertizenkilenc áprilisában maga Thunberg is vasúton utazott a kontinensen, két hét alatt ellátogatva Franciaországba, Olaszországba és az Egyesült Királyságba.
Miközben a flygskam mozgalom továbbra is egyre több követőt toboroz, köztük hírességeket is, továbbra is küzd, hogy versenybe szálljon a általában olcsóbb és időben rövidebb légi utakkal. Számos nagysebességű vasútvonal áll már jelenleg is az utasok rendelkezésére és továbbiak állnak építés alatt Európában, de vajon helyettesítheti-e a vasút a légi utazást?
Meglévő és épülő nagysebességű vasútvonalak Európában, Svédország fővonalain is egyre hosszabban lehetséges a 200 km/h vagy a nagyobb sebesség (kép forrása: Wikimedia Commons)
Noha a repülés-szégyen mozgalom még messze nem egy globális trend, ez egyértelműen jelzi, hogy a vasúti utazás visszatért a divatba, és egyre több ember választja azt a repülés helyett.
Ez év áprilisában a Bloomberg arról számolt be, hogy a svédországi repülőterek üzemeltetőjének, a Swedavia AB-nak hét egymást követő hónapban csökkent az utasszáma az előző év azonos időszakához képest, míg a World Wildlife Foundation felmérése kimutatta, hogy Svédországban minden ötödik ember repülőgépek helyett vonatokat használt a csökkentés érdekében. Ennek eredményeképpen a Svéd Államvasút, az SJ rekordmennyiségű utast szállított.
Ez láncreakciót váltott ki országszerte, ahol különféle vasútra összpontosító kezdeményezéseket indítanak a növekvő kereslet kielégítése érdekében. Például a svéd Dagens Nyether újság nemrégiben két új járatot indított Európába; a jegyek egy hét alatt elfogytak.
Mark Smith, a The Man in Seat 61 vasúti utazási blog szerzője szerint ez azonban nem csupán egy helyi mozgalom. Weboldalának célja a vasúti lehetőségek népszerűsítése, azoknak az utasoknak, akik azt gondolják, hogy a repülés az egyetlen lehetőség.
"Láttam a tipikus Seat 61 látogatók jellegét az évek során, amikor 2001-ben elkezdtem." - magyarázza. "A korai években weboldalamra azok voltak kíváncsiak, akik a repüléstől féltek, vagy az egészségi állapotuk korlátozta a repülést, vagy akik különösen szerették a vonattal való utazást - egy kisebbség, bár jelentős, amelyet az utazási ipar figyelmen kívül hagyott."
Az Eurostar vonatok 1994 óta kapcsolják össze Londont Párizzsal és Brüsszellel, a magas szintű szolgáltatás jelentősen visszavetette a légiforgalmat az érintett városok között. A szolgáltatás népszerűségét jól mutatja, hogy egyre több város érhető el Londonból vonattal, mint például Amszterdam, Rotterdam, a távlati tervek között pedig további célállomások szerepelnek (kép forrása Wikimedia Commons)
Manapság azonban egyre több fő utazó fordul a weboldalához, és így a vasúti közlekedéshez is, amelyet a széndioxid-lábnyom csökkentésének és élvezetesebb utazási élménynek a célja vezetett.
Annak ellenére, hogy nagyon sok lehetőség van a kezükben, az utazási és a vasúti iparág kihagyja a lehetőségét, hogy tömegeket a vonatok felé vezessen. Egyrészt - magyarázza Smith - az utazási irodák fel vannak készülve a légi járatok kezelésére, míg a legjobb és legolcsóbb vasúti jegyek megtalálása és foglalás gyakran túl bonyolult a repüléshez képest.
Eközben hozzáteszi, hogy a vasúti ágazat egyre szétaprózódóbbá válik, mivel túl sok üzemeltető, akik csak a saját eredményeikre büszkék, és ezek együtt elkerülhetetlenül a rossz és nehézkes ügyfélszolgálathoz vezetnek.
"Európa-szerte óriási probléma, hogy a vasúti értékesítés 30 évvel lemaradt a légi közlekedés jegyértékesítési rendszereitől" - mondja Smith. "Tudni kell, hogy melyik weboldalt használjuk az adott utazás lefoglalásához."
Noha a weboldalak, például a Trainline és a Loco2 foglaltságának növekedése pozitív lépés lehet ennek a hozzáállásnak a megváltoztatásában, továbbra is küzdenek a légi közlekedésre koncentráló társaikkal, mint például az cheapflights.co.uk és a Skyscanner.
Smith szerint ennek oka az, hogy a Trainline és a Loco2 nem csatlakozik minden európai országhoz, azaz az utazóknak és az ügynökségeknek nincs teljes hozzáférése a piac legjobb ajánlataihoz.
A különböző közlekedési eszközök széndioxid kibocsátása utasonként és kilométerenként
Ennek eredményeként az egész vasúti iparág rossz hírnévre tett szert, és a vonatokat most sokkal drágábbnak tekintik, mint amilyenek valójában. Smith szerint: „a vasúti ágazat sikeresen nyilvánosságra hozta a legdrágább viteldíjait, és titokban tartotta a legolcsóbbakat, míg a légiközlekedési ágazat éppen ellenkezőleg tett". Kis lépésekre van szükség a vasúti utazás előmozdításához.
Mindent figyelembe véve a repülőgépek nélküli jövő esélye valószínűtlennek tűnik. Mint azonban Dr. Roger Tyers, a Southamptoni Egyetem Szociológiai, Szociálpolitikai és Kriminológiai Tanszékének tudományos munkatársa elmagyarázta, számos dolgot megtehetünk, hogy fenntarthatóbbá váljunk:
"A repülés csökkentése gyors győzelem a kibocsátás csökkentésében. Rövid távon mindannyiunknak sokkal kevesebbet kell repülnie addig, amíg tisztább módon nem repülhetünk, amelyben nincs szükség arra, hogy tonnaszám égessük el a piszkos kőolajat." - magyarázza Tyers. "Az éghajlatváltozás nagyon gyorsan megy végbe, és a repülések csökkentése gyors haszonnal jár a kibocsátások csökkentésében, és sokkal könnyebb és gyorsabb, mint mondjuk az energiatermelés szénmentesítése."
Már állnak az oszlopok, hamarosan lehet fektetni a vágányokat is Wendlingen és Ulm között Németországban (kép forrása: www.bahnprojekt-stuttgart-ulm.de)
Miután tanulmányozta a repülési kibocsátások hatását, Tyers más témákra helyezte a figyelmét. Ő maga megígérte, hogy 2019-ben nem repül, még most se, mikor a kutatásait Kínába helyezi át.
Ennek eredményeként 2019 májusában elindult egy kéthetes utazásra Londonból Pekingbe, hogy „megmutassa más tudósoknak és más szakembereknek, hogy továbbra is lehetséges nemzetközi munkát végezni anélkül, hogy mindig feltételeznénk, hogy repülőgépre kell ülni”.
"Úgy gondolom, hogy meglehetősen jó esély van arra, hogy ez a [vasúti átmenet] megtörténjen, az a kérdés, hogy vajon elég gyorsan megtörténik-e” - mondja Tyers. "A dolgoknak meg kell történnie mind az ipari / szabályozási, mind a kulturális / társadalmi oldalon."
Mindenekelőtt elmondja, hogy a piaci jeleknek meg kell változniuk, hogy a légi járatok drágábbak legyenek, míg a vonatok viteldíjai továbbra is versenyképesek maradjanak. Több nagysebességű vasútvonal hozzáadása szintén nagyobb választási lehetőséget és később megnövekedett kapacitást eredményezhet. "Néhány kutatás azt sugallta, hogy van egy fordulópont, ahol az emberek váltanak a járatokról a vonatokra, ha van egy azzal egyenértékű vasútvonal, amely négy órányi utazást vagy annál kevesebbet igényel."
Tyers szerint ezenkívül a kormányoknak ösztönözniük kell a tisztább üzemanyagokat és a fenntarthatóbb repülési ipart, új adókat bevezetve a gyakori repülőutakra és ösztönözni a tisztább üzemanyagok gyártását. „Amint a piaci jelek jobbak” - folytatja -, a vasúti iparnak is jó minőségű hálófülkés útvonalakat kell biztosítania (és bizonyos esetekben újra megnyitni). ”
A svéd kormány is ezt tervezi, mivel nemrégiben bejelentette, hogy 2022-ig újból bevezeti az éjszakai vonatokat, amelyek Skandináviát összekötik néhány nagyobb európai csomóponttal.
Visszatérnek az éjszakai vonatok megújult formában?
Végül, mind Tyers, mind Smith számára elengedhetetlen, hogy az üzemeltetők hatékony és egyértelmû foglalási rendszert működtessenek együtt, amelyben több vasúttársaság is részt vesz. Smith azt is hangsúlyozza, hogy az iparágnak foglalkoznia kell a vasúti utasok jogainak kérdésével, amelyet az EU jelenleg is vizsgál, de még nincs meggyőző eredménye.
„Az utasoknak akkor is szükségük van az átszállások bizonytalanságának a védelmére, ha azt egy szétaprózott iparágban kénytelenek elszenvedni, ahol több különálló jegyet kell vásárolni különálló üzemeltetőktől az utazás befejezéséhez” - mondja Smith.
Személyes véleményem pedig az, hogy önmagában a légi utasok vasútra terelése nem oldja meg a fő problémát, hiszen a vasút is szennyez, csak kisebb mértékben. Globális szinten a legfontosabb az lenne, ha az utazási igények csökkennének drasztikusan! Az emberek egyre többet és egyre messzebbre utaznak, ráadásul globális trend az is, hogy egy helyen egyre kevesebb időt töltenek el. Ezért a fapadosok is hibásak, akik lehetővé teszik a hosszú hétvégéket Rómában, Athénban, Madridban... és még többszáz egyéb helyen a kispénzű turistáknak is.
De a vasút sem ártatlan ebben a trendben: az egyre gyorsabban és sűrűbben közlekedő vonatok egyre jobban kitolják a nagyvárosok vonzáskörzetét, egyre többen választják az ingázást a lakóhelyük és a munkahelyük között. Bár a közlekedés egyre gyorsabbá válik, az utazási idő mégsem csökken, helyette az emberek egyre nagyobb távolságokat tesznek meg.
A klímavédelem legfontosabb feladata tehát mindenki számára, hogy közlekedjék bármivel is, igyekezzen a megtett kilométerek számát csökkenteni!
Utolsó kommentek