2017. július elsején két további nagysebességű vasútvonalat nyitottak meg Franciaországban. A beruházásnak hála, az ország nagysebességű hálózata 2142 km-ről 2696-ra nőtt, bár ezzel még mindig csak a negyedik helyen áll világviszonylatban (Kína továbbra is toronymagasan vezet, majd következik szinte fej-fej mellett Spanyolország és Japán). Az új 214 km-es LGV Bretagne Pays de la Loire (BPL) nyugat, míg a 302 km-es LGV Sud Europe Atlantique (SEA, Tours - Bordeaux) dél felé épült ki, jelentősen lerövidítve a menetidőket Párizs és az érintett nagyvárosok között.

Az új inOui szerelvény Bordeaux pályaudvarán (kép forrása: gopressmobility.be)

Tervezési sebességük a ma már szinte az alapnak számító 350 km/h, ám az új emeletes TGV Océane szerelvények egyelőre "csak" 320 km/h sebességgel közlekedhetnek rajtuk.

Az ország kilencedik és tizedik nagysebességű vasútvonalainak megnyitását öt évnyi munka előzte meg. A megnyitó jelentőségét jól mutatja, hogy a francia köztársasági elnök is az első vonatok egyikén utazott, majd személyesen adta át a vonalat a nyitóünnepségen.

Mint Franciaország összes LGV vonala, a legutóbbi kettő is normál nyomtávolsággal, két vágánnyal, szintbeli útátjárók nélkül, 25 kV 50 Hz-es váltakozó áramrendszerrel épült ki.

Az LGV Bretagne Pays de la Loire

A 214 km hosszúságú, Franciaország északnyugati csücskéig nyújtózkodó vonal elsősorban a Párizsba, vagy azon túl, Brüsszelbe, Londonba utazóknak kedvez. Komoly gazdasági fejlődést hoz majd a régió életébe, hogy Rennesből egy órával rövidebb lesz a menetidő a fővárosba. A francia államvasút, az SNCF a személyforgalom 30%-os növekedésére számít a közeljövőben. 

Ezen a vonalon nem épültek új állomások, a vonatok a város régi pályaudvarait használják. Ez nem csak pénzt, de az utasoknak időt is megtakarít, hiszen nem a város szélétől kell tömegközlekedéssel a városközpontba bejutniuk, mint néhány újépítésű állomás esetében.

Itt, ebben az esetben is igaz, hogy nem csak a távolsági utasok profitálnak a beruházásból. Mivel a távolsági vonatok eltűnnek a hagyományos vasútvonalakról, a regionális járatok is sűrűbben, ütemesen közlekedhetnek majd a jövőben.

Menetidő változások:

* Párizs-Rennes: 1ó:26p, 37 perccel kevesebb, mint korábban,
* Párizs-Nantes: 1ó:52p, 8 perccel kevesebb, mint korábban,
* Párizs-Saint-Malo: 2ó:14p, 42 perccel kevesebb, mint korábban,
* Párizs-Lorient: 2ó:56p, 42 perccel kevesebb, mint korábban,
* Párizs-Brest: 3ó:25p, 46 perccel kevesebb, mint korábban,

A Le Mans és Rennes közötti 214 (egyes forrásokban 182) kilométeres vonal 2,8 milliárd euróba került, mely tartalmazza az érintett állomások felújítására és bővítésére fordított 600 milliót eurót is. Szükség is volt rá, hogy a jövőben a megnövekedett utasforgalommal is megbirkózhassanak.

A távoli jövőben tervezik a Brestig tartó vasútvonal modernizálását is, a sebességet a tervek szerint 220 km/h-ra fogják növelni, a szintbeli átjárókat pedig megszüntetik. Itt nem számítanak akkora forgalomra, hogy új vasútvonalat építsenek, helyette a meglévőből próbálnak minél többet kihozni.

LGV Sud Europe Atlantique

Párizs és Bordeaux között korábban sem volt épp rossz a vasúti közlekedés, hiszen a két város között egy 200-220 km/h-val járható modern kétvágányos vasútvonal található. Azonban a vegyes regionális személy- és teherforgalom mellett a távolsági vonatok csak nehezen fértek el, ezért a régi pályával szinte párhuzamosan épült ki egy 350 km/h sebességre is alkalmas új modern vasútvonal a TGV-k számára.

Az új vasútnak hála így szét tudják a jövőben a távolsági személyforgalmat az egyéb járatoktól választani, így a lassabb vonatok pontosabbak és sűrűbbek, a távolsági vonatok pedig gyorsabbak és  ezzel együtt drágábbak lesznek. Az idő pénz, szokták gyakran mondogatni, nos Franciaországban a vasútnál bizony komolyan ki kell fizetni az utasoknak az utazási idők különbségét!

A Tours és Bordeaux közötti 312 kilométernyi új vasútvonal építési költsége  7,8 milliárd euró volt, melyben benne foglaltatik az érintett állomások 1,2 milliárd euróba került felújítása és bővítése is.

Párizs és a fontosabb nagyvárosok közötti menetidők változása 1980-tól 2017-ig. A változás látványos és a menetidő-csökkentéseknek ezzel még korán sincs vége! (kép forrása: gopressmobility.be)

De nem csak a belföldi utasok profitálnak az új vasútvonalakból, szinte hihetetlen, de Bordeaux és London közötti 790 km-es távolság is megtehető lesz kevesebb, mint 6 óra alatt. Ez pedig komolyan fellendítheti a két város közötti forgalmat a jövőben, de még a repülőutaknak is kedvező alternatívát jelent. 

Az LGV Sud Europe Atlantique vasútvonal egyik korai bemutató-videója, még a megnyitás előttről

Az LGV Sud Europe Atlantique TGV vonal reklámvideója

Azonban 2017-ben ezzel a két vonalmegnyitással még nem ér véget a francia vasút fejlődése, ez év decemberében fog megnyílni a Nîmes–Montpellier nagysebességű vasútvonal is, mely a Földközi-tenger partján fut és a közeljövőben elér egészen majd a spanyol határig is.

Az SNCF a jövőben az új vonalaknak hála évi további 4 millió utasra számít a jelenlegi évi közel 100 millió mellett.

Szerelvények

Az új vasútvonalakra új szerelvényekre is szükség van, szerencsére az SNCF precízen előregondolkodott és már évekkel korábban megrendelte az Alstomtól a legújabb generációs TGV Océane emeletes vonatokat.

A szerelvények a Franciaországban leggyakrabban alkalmazott 1,5 kV, 3 kV egyenáram és 25 kV váltakozó áram alatt is képesek közlekedni. Hiányzik viszont a 15 kV 16,7 Hz-ces váltakozó áram ismerete, így nem tudnak majd Németországba vagy Svájcba átjárni, arra megmaradnak egyelőre a régebbi szerelvények.

TGV Océane, az SNCF legújabb büszkesége (kép forrása:www.lexpress.fr)

A 40 szerelvény 1,2 milliárd euróba került, vagyis darabonként 30 millió euróba (megközelítőleg 9 milliárd magyar forintba). Az új TGV-k Délnyugat-Franciaországban állnak forgalomba, először 2016. december 11-től Bordeaux és Toulouse között. A 2017. június 2-án megnyíló új vasútvonalra összesen 17 szerelvény kerül majd.

Az új szerelvények már a frissített arculathoz illő új színekben pompáznak. Az 1981-es klasszikus narancssárga világot leváltotta a 90-es évek közepén az ezüst-kék, most pedig ismét egy színváltás történik a szemünk előtt: a sötétszürke-fehér kombináció lesz az új stílus.