A Museum Reich der Kristalle gyűjtemény egy újabb szép példája annak, hogy a különböző intézmények milyen remekül együtt tudnak működni Münchenben. Hasonlóan a Müncheni Palaeontológiai Múzeumhoz, mely egy főiskola aulájában tekinthető meg, a kristálymúzeum is egy oktatási intézmény része. A többszázezer darabos gyűjtemény egy része folyamatosan megtekinthető a München múzeumnegyedében található Ludwig-Maximilians-Universität nevű egyetem első emeletén.
Bejárat a múzeumhoz
Az oktatás és a bemutatótermek szervesen összekapcsolódnak, ráadásul a múzeumot meglátogatva szabadon betekinthetünk egy pillanatra a város főiskolai életébe is. Belépő felnőtteknek csupán két euró, melyet akár el is csalhatunk, ha ott tanuló főiskolás hallgatónak álcázzuk magunkat. De természetesen ilyen jelképes összeg esetén nem illik visszaélni vendéglátónk bizalmával!
Betekintés a német felsőoktatás világába: az ablakoknál szorgalmasan tanuló diákok, jobbra az ajtónál egy szeizmográf rögzíti a földmozgásokat egy végtelenített papírszalagra. Meglepő, hogy mennyire nyugtalan itt a föld!
Ásványok Olaszországból
Az ásványok az előadótermek előtti hosszú folyosón, a folyosó végén lévő nagyobb teremben, továbbá az ellenkező irányban található, elsötétített teremben tekinthetőek meg. Az összes kristályt és ásványt lehetetlenség is lenne egyenként bemutatni, így csupán néhányat emelnék ki a hatalmas gyűjteményből.
Az ásványtan nem az én világom, így hibák előfordulhatnak a képaláírásokban, ezért minden építő jellegű, javító szándékú kritikát szívesen fogadok a kommentek között.
Szilícium és módozatai
A gyűjtemény elemeinek többségük közismert, gyakran bemutatott ásvány vagy kristály, így aki már sokat járt természettudományi múzeumokban, azoknak sok újdonságot nem fog már mutatni. Gipsz, ametiszt, tufa, bazalt, gránit, mészkő, kvarc, pirit... csak hogy néhányat említsek a Földön sokfelé előforduló hétköznapi ásványok közül, melyeket itt is láthatunk.
A feliratok sajnos csak német nyelvűek, de az egyezményes kémiai képlet alapján azonban a többség könnyedén beazonosítható, hiszen az ólom vegyjele mindenhol Pb, akárcsak a réznek a Cu, vagy a szilíciumnak a Si.
A gyűjtemény rendszerezése kétféle tematikát követ: Az iskolához közelebbi vitrinek kialakulásuk szerint mutatják be az ásványokat (vulkanikus, üledékes, átalakult...), míg a benti, sötétebb teremben a kristályok kristályszerkezete alapján történt a szétválogatás.
Vulkáni eredetű ásványok
Szilíciumkarbid
Közönséges pirit, melyet elsőre még az arannyal is össze lehet téveszteni. Értéke jelképes, hiszen főleg kénből áll
A szabályos kristályszerkezet alapegységét mindig egy fa test szemléltei
Az asztalokról is ismert kősó csodálatosan kockarácsban kikristályosodva
Hexa oktaéder alakú kristályrácsok
Tetraéder rácsszerkezetet felvett kristályok
Dodekaéder alakú kristályrácsok
Arany telérek, az arany nagy ritkán a természetben tisztán is előfordul. Mivel nem oxidálódik, reakciókészsége alacsony, így évmilliókig is sértetlen marad a földben
Smaragdkristályok
Talán valamilyen szilíciumvegyület kristálya lehet, vegyészek és geológusok előnyben!
Nem csak poliéder-alakban lehetséges a kristályszerkezet felépülése, jó példa erre a képen látható gipsz-homokrózsa, mely lapokból áll.
A legtöbb esetben a kristályt beszennyezi egy másik anyag is, emiatt alakul ki különleges, véletlenszerű formája vagy az azonos kristályok változatos színei. De a szennyezőanyag is kristályosodhat, hogy ilyen csodálatos végeredményt alkossanak együtt
Meteoritok Neuschwansteinből, méretüket jól mutatja a mellettük fekvő normál méretű újság
A kiállítás végén egy külön vitrin mutatja be a kristályok és kerámiák hétköznapi alkalmazását, néhány mesterségesen előállított anyaggal együtt, köztük több olyannal is, mely a természetben nem fordul elő.
Külön részleg foglalkozik az ásványok kutatásával és kutatásának történetével. Híres geológusok, mineralógusok könyvei és eszközei elevenednek meg előttünk, többek között a röntgenkamerák és a mesterséges kristályt előállító gépek is.
Röntgenkamera az ásványok tanulmányozásához
Rubin, smaragd és még ki tudja milyen egyéb kristályok előállítására szolgáló gépezet, előtte a mesterségesen létrehozott, nagy tisztaságú kristályokkal
Kristálynövesztés házilag: a pontosan beállított oldatban a szabályozott hőmérsékletben egy Alumínium-kálium-szulfát kristály (közönséges nevén: timsó) növekszik 2014 július 1. óta
Museum Reich der Kristalle helye a Google Mapson
A múzeum könnyedén megközelíthető a Müncheni Főpályaudvartól induló 27-es, 28-as villamossal. Mindössze három megálló után a Pinakotheken megállónál kell leszállni, majd további egy perc séta a bejárat.
Utolsó kommentek