A szlovénia nyaralásom egyik délutánján tettünk egy másfél órás hajóutat a tengeren. Az út igazi különlegessége az volt, hogy a hajófenék egy része üvegből készült, így láthattuk a tengert és az alatta elterülő élővilágot.

A sétahajónk egy újabb csoporttal másnap a tengeren

Mivel én nem tudok búvárkodni, de még úszni sem, kihagyhatatlan lehetőségnek éreztem ezt az utat.

A pirani kikötő hajói

A kikötőbe a már korábban is bemutatott ingyenes Gratis-busszal érkeztünk késő délután. A hajó kicsi, kb. 16 személyes lehetett. Vicces, hogy még ilyen kevés utas között is voltak magyarok rajtunk kívül. De bár ne lettek volna, egyikük egy olyan hisztis kisfiú volt, hogy ha rajtam múlott volna, biztosan behajítom a tengerbe! Az apja se nagyon fegyelmezte, már ha az apja volt egyáltalán. A viselkedése alapján azonban nem hiszem...

A kikötő város felőli oldala...

...a hajó végében pedig mosolygó barátnőm! Azt hiszem igazán elégedett a nappal, mindent megkapott, amit csak akart! :)

Én már az elején lerohantam a hajófenékbe, de csalódtam... Az égvilágon kívül semmit sem lehetett látni. Azzal nyugtattam magam, hogy a kikötő vize nem épp tiszta, ez később bizonyára javulni fog majd. Míg kihajóztunk a tengerre, inkább a távolodó várost és kikötőt bámultam.

A kikötő bejárata

Piran főtere fent a Szent György templom, középen lent egy újabb Gratis busz

A félsziget, hamarosan megkerüljük!

Visszatekintés a szállodánk felé

A pirani vár és várfal, a kép szélén a Szent György templom tornya

A félsziget csücske a Szent Clemente templommal

Az Adriai-tenger

A sziget másik oldala és a Szent György templom...

...majd a pirani vár másik oldala

A hajófenék jelentős átalakításon esett át. Egy vékony folyosót toldtak utólag hozzá, mely kb egy méterrel nyúlt le mélyebbre az eredeti hajófenéktől. Erre azért volt szükség, hogy mindkét irányba ki lehessen látni. Az ülések apró felfüggesztett forgószékek voltak, hogy kényelmesen forgolódhassanak az utasok, attól függően, hogy melyik oldalon talál érdekesebb látnivalót.

A hajófenék még üresen

Szerencsére igazam lett, a nyílt tengeren miután megálltunk, sokkal-sokkal több mindent lehetett látni. Fotózni nem igazán volt érdemes, a hajóban enyhe félhomály uralkodott, az üveg vastag volt. Minden a fotózás ellen szólt, így inkább csak dokumentáció-jellegű fényképek készültek.

A tengerfenék

Egy búvár úszik a hajónkhoz

Ebben nem vagyok teljesen biztos, de szerintem a két oldalon lévő üvegek különböző mértékben torzítottak, ugyanis az egyik oldalon szinte úgy tünt, súroljuk a tenger fenekét, a másik oldalon méteres mélység látszott folyamatosan.

Mindenki tátott szájjal figyeli a tenger fenekét

Az út során három különböző területet érintettünk, a három helyszín között pedig a fedélzeten voltunk, ahol angolul részletes bemutatót hallgathattunk mindenről.

Az első megálló a sekély tenger volt, majd kihajóztunk a mélyebb vizekre. Később pedig egy kagylótelepet látogattunk meg, ahol fürtökben lógott a rengeteg kagyló.

Kint a nyílt tengeren

Lassan sötétedni kezdett, az időnk is lejárt, így visszafordultunk Piran felé.

Ez pedig már Olaszország!

A hajóról át lehetett látni Olaszországba is, mely tengeren át mindössze 20 percnyire volt tőlünk. Másnap viszont kénytelenek voltunk ehelyett majd 2 órán át buszozni a hegyeken át.

Ismét közeledünk Piranhoz

Hazatérés a kikötőbe

A jegy árát kicsit sokalltam, fejenként 14 euró volt a másfél órás út. De utólag nem bánom, nekem egy életre szóló élmény volt, mely bőven megérte az árát! Akit részletesebben is érdekel, látogassa meg a hajó hivatalos oldalát is.