A már korábban is bemutatott Müncheni Botanikus kert újabb látványossággal várja az érdeklődőket 2012 december 21-től egészen 2013 március 17-ig. A szokásos nyitvatartási időben, a szokásos 5 eurós belépőért további látványosságot is kapunk: a Wasserpflanzenhaus nevű üvegházban kb. 300 db trópusi pillangót engedtek szabadon!
Természetesen a lepkék a látogatók körül repdesnek, vagy akár rájuk is szállnak. A sok szép, különleges növény között üde színfoltok ezek a szép rovarok. Fajneveket sajnos nem mindig tudtam írni, aki felismeri bármelyiket is, írja meg a kommentek közt! Emiatt az is elképzelhető, hogy nincs az összes ottani fajról képem, valamelyik meg lehet többször is szerepel.
A fényképezőm pedig csak egy egyszerű Nikon kompakt, minimális makró-funkcióval, nem épp a makró fotózás az erőssége... Komolyabb géppel komolyabb fotókat is lehet készíteni!
Egy látogató épp megpróbálja lefotózni az egyik narancsot szívogató pillangót a bejáratnál, oldalt látható a pillangók leírása németül
A különleges kiállítás hivatalos angol nyelvű leírása a www.botmuc.de weboldalon található.
És most következzenek akkor a képek!
A pillangók életük utolsó szakaszában már nem fejlődnek, mindössze a szaporodás a dolguk. De a sok repkedés sok energiát igényel, így előszeretettel fogyasztanak cukros élelmet, melyet a jellegzetes szívó-szájszervükkel szívnak fel. Itt a botanikus kertben a gondozók gyümölcsökkel táplálják őket. A gyümölcsös tányérokon vagy annak közelében biztosan láthatunk nyugalomban lévő pillangókat.
Az azúrlepke (Morpho peleides) a rovarok (Insecta) osztályába a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.
Elsősorban Közép- és Dél-Amerika sűrű trópusi esőerdeiben, 1800 méteres tengerszint feletti magaságban élnek, Mexikótól Brazíliáig és Észak-Argentínáig. A legnagyobb számban az Amazonas-medencében fordulnak elő. A körülbelül 50 Morpho faj között azonban kivételek is akadnak: néhány faj az Andok magas hegységeiben él, mások az alacsonyan fekvő nyugati nyúlványain vagy Mexikó száraz területein honosak. (forrás: magyar wikipédia)
Heliconius-ismenius Costa Ricából
Azúrlepke összecsukott szárnyakkal?
Az atlaszlepke (Attacus atlas) a valódi lepkék (Glossata) Heteroneura alrendágában a pávaszemek (Saturniidae) családjába sorolt Attacus nem legnagyobb termetű faja. Nagy számban él Délkelet-Ázsiában Dél-Kínában, de fellelhető Thaiföldön, Indonéziában és Indiában is. A világ egyik legnagyobb lepkéje: ennek a fajnak a szárnyfelülete a legnagyobb. Egyes az Ornithoptera nembe tartozó fajok szárnyának a fesztávolsága ugyan nagyobb, mindenesetre az atlaszlepke a legnagyobb fesztávolságú éjszakai lepke. A nőstények még a hímeknél is nagyobbak és súlyosabbak, szárnyuk fesztávolsága elérheti a 26 centimétert. A szárnyak alapszíne a vöröses okkersárgától a sötét vörösbarnáig változó; mindegyiket egy-egy nagy, háromszögű üvegablak és szépen ívelt fekete, fehér és sárga rajzok díszítik. (forrás: magyar wiki)
Lepkebábok egy korhadt fatörzsön az üvegházban
A pillangókat nem vadon fogják be, hanem mesterséges körülmények között szaporítják őket. A kikelő petéket a gondozók a fajnak megfelelő növényekkel táplálják, majd miután bebábozódnak, külön helyre teszik őket. Így az utánpótlás folyamatos, és egyszerre több generációnyi rovar is együtt élhet.
Végül jöjjenek a fajok latin névvel:
* cethosia-cyane
* parthenos-sylvia
* graphium-agamemnon
* idea-leucoone
* doleschalia-bisaltide
* papilio-thoas
* caligo-eurilochus
* heliconius-ismenius
* attacus-atlas
Aki teheti, mindenképp látogasson ki!
Legkönnyebben a 17-es villamossal közelíthető meg a Müncheni főpályaudvartól vagy a Donnersbergerbrücke S-Bahn megállótól a Botanischer Garten megállóig.
Utolsó kommentek