Vonattal? Természetesen!

Legelőször 2012 októberében, a müncheni Oktoberfest alatt jártam a Berchtesgaden Nemzeti Parkban, de mire odaértem, a régi kompakt fényképezőm akkumlátora teljesen lemerült, így sok képet nem sikerült akkor készítenem. Akkor megfogadtam, hogy ide még egyszer mindenképp visszatérek és megörökítem a hely összes szépségét. Erre majdnem két teljes évet kellett várnom, de megérte, mert időközben egy új fényképezőgépem is lett!

Sétahajó a Königsseen a St. Bartholomä kápolna előtt

Az akkori és a mai fényképek között a különbség ég és föld, így mindenképp megér egy további posztot ez a nemzeti park Ausztria és Németország határánál, az Alpokkal körbevéve.

Nürnberg Bajorország második legnagyobb városa a maga közel félmillió lakosával. Az 1050-ben történt alapítása óta eltelt közel 1000 év nem múlt el nyom nélkül. Egyaránt találhatunk itt középkorból származó építészeti emlékeket, vagy a nagy német nemzetszocializmus maradványait. A modern 20. századot a város vasútállomása, villamos és metróüzeme (mely ráadásul vezető nélküli is!) és a Deutsche Bahn vasúti múzeuma jelenti.

A Nürnbergi vár és erődrendszer egyik tornya a több, mint hetvenből!

Egy nap kevés minden látványosság bejárására, így érdemes itt több napot is eltölteni vagy többször is visszatérni. Legutóbbi utam során a Dürer sírját látogattuk meg, majd a Nürnbergi várat jártuk körbe barátnőmmel közösen.

A második világháborúban vereséget szenvedett Japán az 1964-ben rendezett olimpiai játékokkal mutatta meg a világnak, hogy az ország talpra állása és megerősödése megtörtént és lassan újra a világ élvonalába kerülnek. Az ötkarikás játékokkal egy időben indult meg a közlekedés az 515 km hosszú újépítésű, normál nyomtávolságú nagysebességű vasútvonalon Tokió és Ószaka között.

A vasútvonal és a rajta közlekedő nagysebességű motorvonatok világhírűek, sok ember számára egyet jelentenek Japánnal. A szigetországban a nagysebességű személyszállítás rendkívül fontos, a nagyvárosok között szinte percenként közlekednek a 8 vagy 16 kocsis 600-1200 férőhelyes vonatok, ám az igények még gyakran így is meghaladják a kapacitásokat. A Tókaidó korridor mellett él Japán lakosságának 40%-a, az ipari termelés 70%-át e térségben állítják elő, és a nemzeti jövedelmük 60%-át is itt termelik meg.

Az MLX01-1 sorozatú maglev és a hosszú orra (kép forrása: www.volkskrant.nl)

Tokió 13 milliós lakosságával az ország kereskedelmi és ipari központja. Ószaka a szigetország második legnépesebb városa 2,6 milliós lakosságával. A két város között nyílt meg 1964-ben, az olimpiai játékokhoz kapcsolódóan a Tókaidó-sinkanszen nevezetű vonal.

Ausztria a Westbahn folyamatos fejlesztésével lépett be a nagysebességű vasútvonalakat üzemeltető országok elit klubjába. Az évek óta tartó fejlesztések lassan beérnek és a sebesség látványosan és érezhetően nő, miközben a már így is versenyképes menetidők tovább csökkennek.

Az épülő Wienerwaldtunnel (kép forrása: Picassa)

Azonban a Westbahnon túl is van élet Ausztriában, a nyugatra tartó fővonalon kívül Tirol tartományban is új pályák épülnek, miközben már a tervezőasztalon vannak a további beruházások tervei is.

A napokban a Railway Gazette internetes hírportál több érdekes hírt is közölt Kínáról és a nagysebességű vasútjáról. Mint ismeretes, Kína 2000 után kezdett komolyabban érdeklődni a nagysebességű vasútvonalak és vasúti járművek iránt. A kezdeti szerény próbálkozásokat végül technológiai transzfer követte, melynek során az ország világszínvonalú technológiához jutott többek között Németországból, Japánból, Svédországból és Franciaországból.

A Tatung-Hszian nagysebességű vasútvonal Kínában (kép forrása: defence.pk)

Ezután megkezdődött az országos nagysebességű hálózat kiépítése és a hozzá való vonatok megvásárlása, később saját gyártása is. Napjainkra, alig 10 év leforgása alatt a kínai vasút világhírnévre tett szert. Ma már több mint 10 ezer km-en robognak a vonatok 200 km/h vagy nagyobb sebességgel, naponta milliókat szállítva.