Vonattal? Természetesen!

A Talgo történetének első részében áttekintettük, hogy mekkora utat tett meg a spanyol Talgo az első tesztektől a nagysebességű, később már nyomtávváltós szerelvényekig. A folytatásban pedig áttekintjük a legutóbbi évek fejlesztéseit és a nemzetközi sikereket.

Talgo vonatok Barcelonában (kép forrása: Wikimedia Commons)

Napjainkban a Talgo már nem csak Európában közismert, hanem több nemzetközi tendert is elnyert, és bizakodhat a jövőben is, mert további országok is érdeklődnek a nagy sebességnél is kedvező futásteljesítményű szerelvények iránt. A figyelmet pedig újabbnál újabb rekordokkal és különleges formájú vonataival igyekszik fenntartani a spanyol vállalat.

Legutóbbi cikkemben a Svájcba vezető éjszakai utazásomat írtam meg, majd az Arosabahn bemutatásával fejeztem be az élménybeszámolót. Hét nap svájci kinttartózkodás után január 15-én, vasárnap hajnalban újra útra keltem és hazaindultam.

Mivel az út nagy részét most nappal tettem meg, jobban nyomon tudtam követni, hogy merre is jár a vonatom, miközben öt országot is érintettem és összesen hatszor szálltam át. 

Arosa kihalt vasútállomása vasárnap kora reggel

Az átszállások ismét meglehetősen szorosak voltak, így fotózásra nem sok idő maradt, de azért a fontosabb eseményeket sikerült megörökíteni. a több, mint 1130 km-es utazás alatt.

2017 elején egy álláslehetőséget kaptam Svájcban, ezért egy rövid megbeszélésre és állásinterjúra Svájcba kellett utaznom. A kétnaposra tervezett út végül ötnapos lett, a tervezett célállomás helyett pedig több másik településre is eljutottam. Így a szűk egy hét alatt sok szép és érdekes dolgot láthattam ebből a kicsi, de annál fontosabb országból.

Emeletes Stadler FLIRT motorvonatok Churban

Bár az utazásom célja nem a nyaralás volt, hanem egy jövőbeli állás lehetősége, azért menet közben volt időm néhány fotót is készíteni. A svájci vasútnál az átszállásokra csak néhány perc áll rendelkezésre, ami a jegyvásárlásra és a megfelelő vonat megkeresésére elég csupán. Így profi fotók nem készültek, csak egy-egy minden fontosabb állomásról.

Franciaország vasúthálózatának központja Párizs, ahonnan a főbb vasútvonalak sugarasan indulnak az ország minden égtája felé. A francia főváros egyben a legnépesebb települése is az országnak, ahová az ország minden pontjáról érkeznek a távolsági- és regionális vonatok. Emellett fontos nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik Spanyolország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc és Olaszország felé. Európa legfontosabb nagyvárosai (Madrid, London, Brüsszel, Amszterdam, Frankfurt, München, Zürich, Milánó...) közvetlen vonatokkal is elérhetőek, de még olyan távoli célpontok is közvetlen összeköttetésben állnak Párizzsal, mint mondjuk Moszkva!

Párizs kiterjedt vasúthálózattal rendelkezik

Ilyen sok vonathoz pedig hatalmas pályaudvarokra is szükség van, Párizsban nem kevesebb, mint hat fejpályaudvar található, de ezek mellett még számos kisebb-nagyobb is az utasok rendelkezésére áll. Ezek közül kerestünk fel mi is néhányat a párizsi kirándulásunk alkalmával.

A nagyobb állomások a történelmi belvárostól messzebb helyezkednek el, ám a kiterjedt RER- és metróhálózattal mégis könnyen és gyorsan akárhová eljuthatunk tőlük Párizsban.

A több, mint egymilliárd lakosú Kína vasúthálózatának fejlettsége az ezredfordulón jelentősen elmaradt a világ élvonalától. A hatalmas gyér ország vasúthálózata nem bírt megbirkózni a szállítási és az utazási igényekkel.A kínai kormány 2007-ben fogadta el egy csak személyszállítás céljából kiépítendő négy észak-déli és négy kelet-nyugati vasútvonalból álló országos hálózat kiépítését. A több tízezer kilométernyi új vasútvonal megépítéséhez rohamléptekben álltak hozzá, hogy ezután szinte minden évben több ezer km új vasútvonalat adhassanak át.

Nagysebességű vonat a Sanghaj-Kunming-vasútvonal korábban átadott szakaszán

Alig 10 évvel a terv bejelentése után már több, mint 20 ezer km új vasútvonal épült meg, a következő három évben pedig további tízezer kilométerrel, 2025-ig pedig még további 15 ezer kilométerrel szeretnék bővíteni a hálózatot¹. A végső cél az, hogy 2025-re minden két milliósnál nagyobb városba lehetséges legyen az ekkorra már 45 ezer kilométeres vasúthálózaton nagysebességű vonattal is eljutni.