Vonattal? Természetesen!

A Berlinben kétévente megrendezett InnoTrans vasúti szakkiállítás mindig jó lehetőség arra, hogy a gyártók elkápráztassák az érdeklődőket legújabb termékeikkel és fejlesztéseikkel. Néhány gyártó pedig nem csak kész megoldásokkal rukkol elő, hanem olyan új koncepciókat is bemutat, mely egyszer talán valósággá is fog válni. A 2016-os InnoTranson a kínaiak egy Peking-London közvetlen nagysebességű járattal kápráztatták el az érdeklődőket, a 2018-as kiállításon viszont a teherszállítás egyik lehetséges jövőjét mutatták be.

A konténerszállítás jövője?

Néhány év vagy évtized múlva megtudjuk majd, hogy az elképzeléseikből megvalósult-e valami vagy pedig a "szuperbusz" sorsára jut majd.

Időről-időre beszámolok itt az oldalon olyan vonatokról és vasútvonalakról, melyeken a sebesség a magyarországi vasútvonalakhoz képest az álom kategória. Fiatalabb koromban lestem a híreket és álmodoztam, vajon én mikor próbálhatok ki egy ilyen szupervonatot?

Railjetek Budapesten, 2008 decembere óta, lassan tíz éve már Magyarországnak is jut majdnem-nagysebességű vonat (kép forrása: Wikimedia Commons)

Azóta ezen álmaim már megvalósultak, de biztosan sokan vannak még, akik még csak most tervezgetnek egy hasonló utazást. A következő összeállítással az álmodozóknak szeretnék segíteni, hogy merre induljanak és mire számítsanak, ha ki szeretnék próbálni a száguldozást.

Lille Franciaország negyedik legnagyobb városa, mely a belga-francia határ közelében terül el, szinte egyforma távolságra Londontól és Párizstól. Lille Hauts-de-France régió, illetve azon belül Nord megye közigazgatási központja, lakossága 2010-ben már meghaladta a 227 ezer főt. Kiterjedt agglomerációval rendelkezik, mely a határon túlra is átnyúlik. Vonzáskörzetével együtt Lillében és közelében összesen 1 millió 885 ezer fő él, ezzel Franciaország ötödik legnagyobb várostömörülése.

Lille automata metrói: egy VAL 206 és egy VAL 208 sorozatú kocsi egy kitérő előtt (kép forrása: Wikimedia Commons)

A városba rengetegen jártak be dolgozni, ezért szükségessé vált egy hatékony és gyors tömegközlekedési rendszer. Lille különleges metróhálózatát a '60-as évek végén kezdték el tervezni és az első szakasz 1983. április 25-én nyílt meg. A szerelvények már az első naptól kezdve vezető nélküli kocsik voltak, elsőnek az egész világon. A következő automata metróvonal a Japán Kóbe városában nyílt meg, de csak a lillei után két évvel.

Görögország az elmúlt 15 évben főleg az olimpia, majd az azt követő pénzügyi válság miatt került az újságok címlapjára. Pedig Görögországban más jelentős események is történtek, amik nem ütötték meg a legtöbb újság érdeklődési körét.

A válság sok megszorítással járt, az állami vagyon egy részét pedig kénytelenek voltak eladni. A görögök megváltak a nemzeti vasúttársaságuk személyszállítási részlegétől is 45 millió euróért cserébe, a vásárló az olasz FS lett.

Az FS egyik Pendolino szerelvénye útban Görögország felé

Eközben az elavult hálózatot is fejlesztik, legfigyelemreméltóbb az Athén–Thessaloniki-vasútvonal, melynek egyes szakaszain hamarosan 200 km/h sebességgel is száguldhatnak a vonatok.

Afrika vasúti közlekedésére gondolva nem feltétlenül a modern és kényelmes utazás, inkább a bizonytalan és veszélyes kaland az, ami elsőre eszünkbe jut. Afrika déli és északi részén azonban európai szintű a vasúti közlekedés színvonala, sőt több világhírű luxusvonat is közlekedik a tehetős utasok kiszolgálására.

A Kék Vonat a Viktória-vízesésnél (kép forrása: www.blacktomato.com)

A Dél-afrikai Köztársaság minden igényt kielégítő, síneken guruló ötcsillagos járata a Kék Vonat, mely Fokvárosból kiindulva négy különböző irányba is közlekedett, páratlan eleganciát kínálva a tehetőseknek.

A Kék Vonat 1600 kilométert tesz meg Pretoria és Fokváros között, a világ egyik legvonzóbb vonatútját kínálva. A szerelvény a hálókocsikon kívül két társalgót (egy dohányzót és egy nem-dohányzót), étkezőkocsit, konyhát és egy kilátókocsit továbbít.