Vonattal? Természetesen!

A 2019 óta tartó koronavírus-járvány első pozitív hatásaként úgy alakult, hogy az egész munkahelyem egyszerre kapott szabadnapot csütörtökre. Ezt kihasználva egy autós kirándulást tettünk Söllből Zell am See felé, ám a rosszra forduló idő miatt már kora délután hazaindultunk, de Leogang helyett Kaprun felé. Mindannyiunk meglepetésére egy oldtimer autómúzeum iránytáblájába botlottunk, majd néhány kitérővel, de végül a múzeumot is megtaláltuk az alig 3000 fős hegyi faluban, Kaprunban.

Régi szép autók a hotel alatt!

Az ausztriai Salzburg tartomány Kaprun településén található oldtimer múzeumot egy hotel pincéjében alakították ki, ahol több, mint 200 régi autónak, teherautónak, motorkerékpárnak és traktornak nyújt menedéket. A kiállított járművek többnyire az 1950-es évektől az 1970-es évekig tartó időszak gyártmányai, de találunk azért még ettől is öregebb járgányokat a múzeumban!

Kaprun kereken 100 km-re található Salzburgtól és csupán néhány kilométerre Zell am See-től vagy a Zelli-tótól. Autóval, vagy akár a keskeny nyomközű Pinzgauer Lokalbahn kisvonattal is megközelíthető. A település ismert síközpont, továbbá a közelben található a 3200 méter magas Kitzsteinhorn hegycsúcs is.

Ilyen látványosságok mellett szinte eltörpül az oldtimer múzeum, pedig a gyűjteménye vetekszik a müncheni Verkehrszentrum autóival!

A most következő cikkben nem a leghosszabb vasútvonalakról, hanem a világ leghosszabb útját megtevő vasúti járatokról lesz szó, melyek útjuk során akár több országot és ezzel együtt több vasútvonalat is érintenek.

Lássuk hát, melyik járaton tölthetünk el a legtöbb időt bosszantó átszállás nélkül!

Moscow Yaroslavsky (angolos átírás, orosz nyelven: Ярославский вокзал) a legtöbb ázsiai rekorder viszonylat kiindulópontja (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az igazi rekordereket Ázsiában találjuk, vigaszként azonban a listát kiegészítem a leghosszabb európaiakkal is.

Kína gőzerővel építi ki nagysebességű vasúthálózatát és a kezdetben még különálló vonalak mára már egyre összetettebb hálózatot alkotnak. Bizonyos járatok több, már elkészült vonalat is érintenek útjuk során, így rendkívül hosszú viszonylatok is kialakultak. Ha a jelenleg elérhető leghosszabb útvonalon történő, végig nagysebességű száguldást szeretnénk átélni, ahhoz Kínában Peking és Kunming közé kell jegyet váltanunk.

CRH400AF sorozatú nagysebességű motorvonat indul Kunmingból Pekingbe a 18. vágányról (kép forrása: Wikimedia Commons)

A két város közötti járat a Peking-Hongkong-, majd a Sanghaj-Kunming vonalat használja, óránként akár 300 km/h sebességet is elérve. Vasúton a két végállomás közötti távolság 2760 km, ami több, mint Franciaország összes TGV vonala együttvéve!

Az elmúlt évben is tovább zajlott a spanyolországi normál nyomtávolságú nagysebességű hálózat bővítése. Az ország hosszútávú célja az, hogy Madridot minden tartomány fővárosával nagysebességű vasútvonal kapcsolja össze. Mivel az országban történelmi okokból kifolyólag a törzshálózat széles, 1668 mm-es nyomtávolsággal épült ki, az új építésű vonalak pedig normál nyomtávolsággal, a távolsági közlekedéshez sok furcsa és drága beruházás szükséges az eltérő nyomtávolságok miatt.

A Madrid-Galícia nagysebességű vasútvonal hivatalos átadása (kép forrása: Railway Gazette)

Az eltérő nyomtávolságok miatt bizonyos viszonylatokon vagy csak átszállással vagy pedig drága nyomtávváltásra is alkalmas vonatokkal lehetséges csak a közlekedés. A nem egységes, két szigetüzemből álló normál nyomtávolságú hálózat 2021. decemberében egy újabb vasútvonalnak hála teljesen összekapcsolódott.

A vendégek, köztük VI. Fülöp király és Pedro Sánchez miniszterelnök december 20-án felszálltak a Madrid és Ourense között közlekedő nagysebességű különvonatra a galíciai nagysebességű vasútvonal befejezése alkalmából, amelyen másnap megkezdődött a kereskedelmi forgalom.

Ausztriában a Semmering-bázisalagút építése kezdődött és a munka azóta is megszakítás nélkül halad. Ha elkészül, kevesebb mint két óra alatt eljuthatunk vonattal Bécsből Grazba, kihagyva az igen szép és látványos jelenlegi útvonalat. 2028-tól az alsó-ausztriai Gloggnitzot köti majd össze a stájerországi Mürzzuschlaggal. Ez tehermentesíti a történelmi Semmering-vasútvonalat, és még gyorsabban juthatnak el az utasok úti céljához. Ezen kívül a teherszállítás is vonzóbbá válik ezen az útvonalon: az alagúton még a nehéz tehervonatok is áthaladhatnak egy mozdonnyal a jelenlegi kettő, sőt három helyett!

Illusztráció a már elkészült alagútról (kép forrása: ÖBB)

A vasúti közlekedés jövője szempontjából a Semmering-bázisalagút fenntartható beruházás. Az új déli útvonal részeként megerősíti a Balti-Adria folyosót Európában. Ennek eredményeként Ausztria gazdasága nemzetközileg versenyképes marad, a környezet pedig fellélegezhet: Minden tonnányi vasúton szállított áru körülbelül 15-ször kevesebb CO2-kibocsátást jelent, mint a tehergépkocsi-szállítás.