Történelmi okokból Európa vasútjai eltérő nyomtávolságokkal épültek ki. Bár történtek erőfeszítések az egységesítésre, sok nyomtávolság kipusztult, a teljes egységesség még nem alakult ki. A fő európai nyomtávolság az 1435 mm, ezen felül több ezer km hosszúságban létezik 1668 mm-es pálya az Ibériai félszigeten, 1000 mm-es vasutak Svájcban és Görögországban, továbbá elszórtan Olaszországban, Németországban és Franciaországban. Az egykori Szovjetunió tagországaiban 1520 mm-es nyomtávolság található (Balti államok), akárcsak Finnországban, mely szomszédos volt a szovjet birodalommal. Ezen felül, többnyire turisztikai céllal 760 mm-es kisvasutak is üzemelnek még.
Fonódott vágány Barcelona közelében. Az eltérő nyomtávolságok jelentős költséget jelentenek az építkezés és a közlekedés során (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az Európai Bizottság szeretné megerősíteni Európa belső közlekedési összeköttetéseit, és ennek érdekében azt javasolta, hogy minden új vasútvonalat az európai szabványos nyomtávra építsenek. A hír a 2022. júliusában bejelentett, a TEN-T jogszabály módosítására irányuló javaslattal együtt érkezett. A hír különösen aktuális az orosz-ukrán háború miatt.
A Bizottság szerint az ukrajnai háború és az azt követő zavargások rávilágítottak az ellátási láncok és az élelmiszerbiztonság fontosságára, ami viszont a vasúti összeköttetésekre helyezte a hangsúlyt.
Utolsó kommentek