Vonattal? Természetesen!

München Hauptbahnhof az egyik legnagyobb és legforgalmasabb pályaudvar Németországban. Naponta több mint 350 000 utas fordul meg itt. Az állomás 32 vágányos, továbbá a föld alatt van két S-Bahn és hat U-Bahn vágány is. Összesenhat vasútvonal fut be ide Bajorország különböző irányaiból, ezen kívül még alatta halad át a müncheni S-Bahn alagútja is, melyen hét S-Bahn viszonylat fonódik. Naponta több mint ezernégyszáz vonat (220 távolsági, 246 regionális, 967 S-Bahn) indul innen Németország különböző részeibe, továbbá Európa nagyvárosaiba.

Railjet indulásra készen Magyarország felé, mellette a Meridian magántársaság DB Regiotól bérelt ingavonata. Ez a kép mára már megismételhetetlen, hiszen forgalomba állt az összes kék Flirt3, a rosenheimi vonalcsoporttól pedig elköszönt a DB 111 sorozat

A pályaudvar hosszú évtizedek alatt, állandó fejlődés mellett érte el mai formáját, és jelenleg is átépítés alatt áll.

Milánó számos nevezetességet tartogat az odalátogatók számára: múzeumok, templomok sokasága, maga a Milánói dóm, és ne feledkezzünk meg a Milano Centrale-ról sem. Az 1,35 milliós nagyvárost számos park teszi élhetővé, köztük a Parco Sempione, ami már önmagában is egy látványosság. Itt található III. Napólen lovasszobra, a Castello Sforzesco (a milánói hercegek rezidenciája) és egy acélszerkezetű kilátó is, a Torre Branca.

A Torre Branca (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Torre Branca, magyar nyelven a Branca-torony, eredetileg Torre Littoria, egy acélszerkezetű építmény, amelyet Giò Ponti építész tervezett, és 1933-ban épült a milánói Parco Sempione területén. 108,60 méteres magasságával a tizedik legmagasabb látogatható építmény a városban az Unicredit Tower (231 méter), az Isozaki Tower (209 méter), a Palazzo Lombardia (161 méter), a Solaria Tower (143 méter), a Diamante Tower (140 méter), a Pirelli Skyscraper (127 méter), a Breda Tower (117 méter), a Vertical Forest (112 méter) és a Galfa Tower (109 méter) után.

Keveset hallani és olvasni az Amerikai Egyesült Államok villamos mozdonyairól és villamosított vasútvonalairól. Ennek elsősorban az az oka, hogy igen kevés villamosított vasútvonal van az országban (a legismertebb ezek közül a Northeast Corridor a keleti parton és az ehhez kapcsolódó Keystone Corridor egy része). Az amerikai magánvasutak nem fektettek be a villamosításba, a vonalak többsége mind a mai napig dízelüzemű.

A Milwaukee Road "Bi-Polar" villamosmozdonya (kép forrása: www.american-rails.com)

Volt azonban egy úttörő vasúttársaság, a Milwaukee Road, mely két hosszabb szakaszt is villamosított a 20. században és számos különleges villamosmozdonyt is üzemeltetett. A  "Bi-Polar" villamosmozdony korának egyik legerősebb és legmodernebb gépe volt és számos érdekes műszaki megoldást tartalmazott.

Az Aerobus egy különleges kötöttpályás közlekedési eszköz volt, mely egy egysínes sínpályán közlekedett, amelyen a járművek felfüggesztve haladtak, de ellentétben a Wuppertali függővasúttal, itt a rácsos gerendák helyett kezdetben kifeszített drótkötelet alkalmaztak.

Az Aerobus 1975-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az egy vonalból álló rendszer évig üzemelt Németországban, Mannheimben, majd miután lejárt az engedélye, elbontották. A technológiát próbálták más városoknak is eladni, azonban a rendszernek nem sikerült új otthont találni.

A vasúti közlekedés kezdete óta szükséges a vasúti kocsikat szét- és összekapcsolni. Az évtizedek alatt számos megoldás elterjedt az összekapcsolásukra, mire eljutottunk a mai állapotokig. Európában az ún. csavarkapocs terjedt el és vált egyeduralkodóvá mind a ami napig (motorvonatoknál találkozhatunk ettől eltérő kapcsolóval is). Más kontinensek azonban lehagyták ebben a kérdésben Európát, a világ nagy részén a csak kézzel oldható és kapcsolható csavarkapocs helyett automata ütköző-vonókészülékek használatosak.

A modern DAC (kék színnel) fogja helyettesíteni a hagyományos csavarkapcsot. A vagon sarkainál látható furatok az eltávolított ütközők rögzítési pontjai. A DAC használatával az ütközőkre sincs már szükség

Ez azonban nem volt mindig így, több ország "menet" közben váltott a modernebb és hatékonyabb kapcsolókra. Ezt az utat szeretné Európa is követni, egy új fajta kapcsolóval, mely a Digital Automatic Coupling, röviden a DAC nevet kapta.