Vonattal? Természetesen!

Párizsi kirándulásunk harmadik napján következett a Versailles-i kastély, mely a barokk építészet gyöngyszeme, a francia kastélyépítés csúcsa. Miután a Szajna partján található Louvre már nem felelt meg a francia uralkodói réteg igényeinek, 1682-ben a Párizstól nem messze fekvő Versaillesbe költözött át a király és népes udvartartása, ahol egészen a francia forradalomig, 1789-ig éltek.

A Versailles-i kastély

Ma már Versailles összenőtt Párizzsal, a francia főváros legelőkelőbb városrészévé vált, mely hivatalnokok és tehetős emberek otthona. A város szinte körbenőtte az egykori kastélyt is, mely mára már Párizs egyik legismertebb látványosságává vált.

Évek óta, ha csak ha tehetem, mindig vonattal utazom. Most azonban, mivel jóval nagyobb távolságra, Párizsba utaztam, ráadásul velem tartott a barátnőm is, inkább a repülőt választottam. Árban mindenképpen olcsóbb volt, de az utazás teljes idejét figyelembe véve, már egyáltalán nem volt annyival gyorsabb, mint ahogyan számítani lehetne rá.

A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2-es terminálja

A következő bejegyzéssel egy kis kedvet szeretnék adni egy párizsi kiránduláshoz másoknak is, leírva a tapasztalataimat, és az utazás nehézségeit.

Budapest és Párizs autóval utazva a Google térképe szerint 1485 km távolságra helyezkedik el egymástól. Ez megközelítőleg 14 és fél óra utazást jelent. Vonattal, amennyiben minden csatlakozás működik, már csak 13 óra és 25 perc, négy átszállással. Repülővel pedig csak 2 óra 20 perc. Ezen a távolságon időben egyértelműen a repülő nyert, ám az előnye kisebb lett, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

December ötödikétől egy hetet Párizsban töltöttem a barátnőmmel. A hét napba sok minden belefért, a "kötelező" programokon kívül sikerült néhány kevésbé ismert látványosságot is felkeresnünk és megismernünk, na és persze Párizs gyönyörű pályaudvarait is meglátogattuk.

Indulás Beauvais vasútállomásáról Párizs felé, még egy órányi vonatozás és a francia fővárosban leszünk!

A (Kecskemét)-Budapest-Páris útvonal már több, mint 1000 km-es, így a korábbi állandó vonattal utazás helyett a repülést választottuk. Bár mint utólag kiderült, a vonat néhány éven belül akár versenyképessé is válhat időben a repüléssel ezen a viszonylaton is.

Spanyolország az Európai Unió második legnagyobb kiterjedésű országa, emiatt a nagyvárosok között hatalmas távolságok találhatóak. A spanyol mérnököket már a vasúti közlekedés kezdetén is foglalkoztatta, hogy hogyan lehetne az utazási időket lecsökkenteni.

Talgo vonat Spanyolországban 

Történelmi okokból kifolyólag Spanyolország 1668 mm-es széles nyomtávolsággal építette ki a vasúthálózatát szemben az európai 1435 mm-es standarttól. Emiatt az idegen járművek honosítása, továbbá Franciaország felé a nemzetközi forgalom mindig is technikai nehézségekbe ütközött. A nagysebességű vonatok fejlesztésében a Talgo mindig is az élen járt, noha a megoldásai nem terjedtek el olyan mértékben, mint mondjuk a francia TGV.

A Talgo ötletei így a legtöbb ember számára ismeretlenek vagy meglehetősen szokatlanok.

Szaúd-Arábia a Közel-Kelet egyik igen gazdag, elsősorban a kőolajból élő országa. A 28 millió lakosú királyságban korábban vasút alig épült, hiszen az ország legfontosabb ásványkincsét csővezetékeken szállítják.

Talgo vonatok Szaúd-Arábiában (kép forrása: www.skyscrapercity.com)

eddig vasút is alig volt, ám látványos fejlődésként azonban 2015-től 444 km-nyi újépítésű vasútvonalon vonatozhatunk óránként 320 km/h sebességgel! A 444 km hosszúságú Haramain nagysebességű vasútvonal az ország nemzetközi repülőterét fogja összekötni Mekkával, hogy a több millió utazó kényelmesebben elérje célját.