Vonattal? Természetesen!

A Berlinben kétévente rendezett InnoTrans vasúti szakkiállításon mutatta be Kína, hogy hogyan is képzeli el a jövőt: a nagysebességű vasúthálózata átlépi az országhatárokat, sőt a kontinens határait is, és egyszer majd akár Pekingből Londonba is utazhatunk nagysebességű vonattal.

Részlet a videóból

A kínai szupervonat koncepciója továbbgondolja napjaink vasúti utazásait, a videóban egy kombinált, személy- és teherszállításra is egyaránt alkalmas vonatot láthatunk, mellyel nem csak az utasok, de az expresszáruk is rekordidő alatt térhetnek Kínából Európába. A videó rendkívül látványosra sikeredett, érdemes megnézni, ahogy Pekingből elindulva kiérünk a nagyvárosból, hogy azután az ország sivatagjait átszelve az orosz tajgán, majd a havas tundrán keresztül elérjük Európa mérsékelt égövi tájait, majd végül megérkezzünk Londonba.

München 1966-ban nyerte el az 1972-es nyári olimpia rendezésének a jogát. A vesztes háborút maga mögött tudó, két részre szakadt Németország gazdagabbik fele jól bánt a háború után folyósított fejlesztési pénzekkel, az országrész újjáépült és a bajor főváros már az olimpiára készült.

Az S2-es S-Bahn szerelvénye

Ahhoz azonban, hogy a rendezvényt zavartalanul lebonyolítsák, szükséges volt a közlekedés fejlesztésére is. Az olimpia idejére készült el a város S-Bahn hálózata is, mely azóta is példaértékű és irigylésre méltó rendszer.

Azóta azonban eltelt 45 év, a korábban elegendőnek bizonyult rendszer pedig napjainkban folyamatosan a zsúfoltsággal küzd. Ma már a 442 km-es hálózaton 150 állomás található, az utasok száma munkanapokon eléri a 840 ezer főt, az éves forgalom pedig a MÁV-Start országos éves forgalmának a dupláját!

Spanyolország délnyugati részén, a Sierra Nevada hegység lábánál található a több mint 230 ezer lakosú Granada. A télen fagyos, nyáron forró város korábban kiterjedt városközi villamoshálózatot üzemeltetett, ám az autózás elterjedésével a hálózat lassan elsorvadt, a villamosüzemet pedig felszámolták. Az utolsó villamos 1974-ben ment el.

Granada metrószerelvényei (kép forrása: Wikimedia Commons)

1998-ban azonban újra felvetődött, hogy a városnak szüksége lenne egy új kötött pályás közlekedés eszközre. Néhány évvel később, 2004-ben egy tanulmány készült a villamos modernebb formában történő visszaépítésére. A tervet elfogadták 2005 januárjában, így Granada nekiállhatott az új városi vasút megépítésének. A 15,9 km hosszúságú, jelenleg egy vonalból álló új közlekedési eszköz mára már elkészült, jelenleg a tesztfutások zajlanak, hogy hamarosan utasokat is szállíthasson.

Még javában folyt a MÁV részére a MÁV V43 sorozatú mozdonyok gyártása, amikor is a Ganztól egy újabb, nagyobb teljesítményű típust rendeltek. Az első prototípus 1975-ben érkezett meg. A hattengelyes, tirisztoros szabályzással rendelkező mozdony a MÁV V63 nevet kapta, de a vasútbarátok között inkább a "Gigant" név honosodott meg.

Ha a valóságban nem is, de H0-s modell készült a V47-es mozdonyból (kép forrása: Flickr.com)

A becenév nem véletlen, sokáig ugyanis ez volt a MÁV legerősebb mozdonya a 3575 kW-os teljesítményével. Ezt a címet a 2002-ben megérkezett MÁV 1047 sorozat vette el a maga 6400 kW-jával. A mostani bejegyzés azonban nem a V63-ról és nem az 1047-esről, hanem egy, csak a rajzasztalon létező típusról, a Gigant négytengelyes változatáról, a MÁV V47 sorozatról szól.

Az utóbbi hónapokban nem volt lehetőségem saját utazásokhoz és kirándulásokhoz, így elsősorban más, számomra érdekes témákról írtam. Néhány napja azonban meglátogatott a barátnőm itt a messzi Tirolban, a kettő szabadnapot pedig a környék felfedezésével töltöttük el.

Innsbruck főutcája

Első napon Innsbruckba utaztunk, ahol én már többször is jártam, de a szép, hegyekkel körülvett várost mindenképpen meg akartam mutatni a barátnőmnek is.

Eredetileg villamosozást terveztem Ausztria utolsó fennmaradt interurbán vonalán (egy másik a közeli Münchenben található), ám a program máshogy alakult, és végül az Ambras kastély meglátogatás lett belőle.