Vonattal? Természetesen!

Kína mára már több, mint 40 000 km nagysebességű vasútvonalat épített, melyek összekötik a legtöbb kínai nagyvárost. A hálózaton személyszállító motorvonatok közlekednek, ám felmerült az igény arra, hogy nagysebességű tehervonatokat is közlekedhessenek, nagy értékű, gyors kézbesítést igénylő expressz árukkal megrakodva.

A CRRC Tangshan nagysebességű áruszállító motorvonat

A kína CRRC Tangshan 2020 decemberében mutatta be a nagysebességű áruszállító villamos motorvonat prototípusát, amelynek végsebessége 350 km/h. A prototípus egy ideiglenesen átépített CR400BF személyszállító motorvonatra épül (amelyet az Alibaba 2020 novemberében megrendezett Single's Day vásárlási fesztiválon használtak), célszerűen kialakított 2,9 méteres ajtókkal, amelyek két sor görgős padlós konténer befogadására szolgálnak.

Kína 2008-ban rendezett olimpiát, és az olimpiával szinte egyidőben nyílt meg az ország első nagysebességű vasútvonala Peking és Tiencsin között. Az új vonal hossza 116,9 km és kezdetben 300 km/h, később 350 km/h sebességgel közlekedhettek rajta a vonatok, melyek megfelezték a két város közötti eljutási időt.

Hangcsou keleti pályaudvar váróterme a vágányok felett (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ezután a kínai kormány belelendült a vasútépítésbe és elkezdtek építeni egy 4+4 vonalból álló országos hálózatot, hogy összekapcsolják a milliós nagyvárosaikat. Azóta a tervet többször is felülbírálták, a 4+4 vonalból álló rácsot először 8+8 vonalra bővítették ki, majd lassabb, »csak« 160-200 km/h sebességgel járható mellékvonalakkal egészítették ki. A robosztus vasúthálózathoz új vasútállomásokat is építettek, amelyek a hálózat működéséhez elengedhetetlenek.

A Kecskeméten át vezető Cegléd-Szeged-vasútvonalat többnyire elkerülik a különleges vonatok, errefelé nem járnak nemzetközi személyszállító vonatok, se nosztalgiajáratok. Így igencsak felpezsdült a helyi média, mikor kiderült, Cegléd felől Szegedig egy gőzmozdony által vontatott különvonat fog Kecskeméten áthaladni.

Kíváncsi nézelődők fotózzák a 424 sorozatú "Bivaly" gőzmozdonyt

A hír még ahhoz is eljutott, akit teljesen hidegen hagy a vasút és nekem is többen szóltak, nehogy lemaradjak erről a ritka eseményről. Május másodikán így nem volt kérdés, hogy én is az állomáson leszek, hogy szülővárosomban láthassak egy füstölő, pöfögő gőzmozdonyt!

Kecskemét állomásra több vasútvonal is befut, a Kerekegyháza felé tartó vonal sajnos már teljesen megszűnt, a Fülöpszállás felé vezető még létezik, de forgalom nélkül, Lajosmizséig némileg él még a forgalom, napi 2-4 pár vonat képében. A könnyen végig utazható, némileg ütemes menetrendet is biztosító viszonylat a Szolnok-Kecskemét szakasz, mely igazából két mellékvonal fele-fele arányban történő beutazását jelenti.

Bz-kereszt Lakiteleken, itt három irányból is egyszerre futnak be a szerelvények!

Miután egy tavaszi délelőtt meglátogattuk a szolnoki RepTár repülőgép-múzeumot, Szolnokról egy Bzmot motorkocsival tértünk vissza Kecskemétre apró falvakon át az alföldi tanyavilágon keresztül. Az utazás több mint kétszer annyi időt vett igénybe, mint a ceglédi átszállással járó, hosszabb út, ám minket ez sem rettentett el az utazástól!

Szolnok egyik nevezetessége a városban található haditechnikai-repülőgép-múzeuma. A múzeum több mint 4500 m² fedett kiállítótérrel, és mintegy 60 000 m² alapterületű nyílt udvarral rendelkezik. Gyűjteményt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakembereinek segítségével állították össze. A kiállított tárgyak között katonai repülőgépek, helikopterek, pilóta nélküli repülőgépek, egyéb haditechnikai eszközök (pl. légvédelmi fegyverek), repülőgépmotorok, hajtóművek, makettek, repülőgéproncsok, valamint a magyarországi repüléstörténet emlékei találhatók.

A Reptár főépülete belülről

 A RepTár létrehozása és építése 2015-ben kezdődött. A projekt 2,63 milliárd forintos, 100%-ban az EU-s támogatott forrásból valósult meg. 2016. szeptember 1-jén nyitották meg. A kiállított repülőgépek mellett interaktív eszközök is találhatók a múzeumban.