2019. április 15-én néhány perccel 19:00 óra előtt lángra kapott Párizs egyik legjelentősebb épületének, a felújítás alatt álló Notre-Dame-székesegyháznak a fából készült tetőszerkezete, amely néhány óra alatt szinte teljesen megsemmisült, ezen kívül összeomlott a katedrális huszártornya is.  A helyszínre közel 500 tűzoltó vonult ki, akik csak éjfélre tudták visszaszorítani a tüzet. A katasztrófát nagy valószínűséggel rövidzárlat okozta.

A felújítás alatt álló Notre Dame. A tűz hatalmas károkat okozottt az egész épületben

Párizsi utazásom során ellátogattam Cité-szigetére, hogy többek között megnézzem a 2019-ben pórul járt Notre-Dame székesegyházat.

A tűzvész

A tűz során a székesegyház fa/fém tetőszerkezetének és tornyának nagy része megsemmisült, a tetőnek körülbelül egyharmada maradt meg. A tető és a torony maradványai az alatta lévő kőboltozatra zuhantak, amely a székesegyház belső terének mennyezetét alkotja. Ennek a boltozatnak egyes szakaszai sorra összeomlottak, lehetővé téve, hogy az égő tetőből származó törmelék az alatta lévő márványpadlóra hulljon, de a bordásboltozat alkalmazásának köszönhetően a legtöbb szakasz ép maradt, jelentősen csökkentve a katedrális belsejében és a benne lévő tárgyakban keletkezett károkat.

A székesegyházban számos műalkotás, vallási ereklye és más pótolhatatlan kincsek voltak, köztük egy töviskorona, amelyről azt mondják, hogy Jézus viselte a keresztre feszítéskor, annak a keresztnek egy állítólagos darabja, amelyen Jézust keresztre feszítették, Szent Lajos tunikája, egy Aristide Cavaillé-Coll által sokat felújított síporgona és a 14. századi Párizsi Szűz szobra.

A katedrális a tűzvész előtt és a tűzvész után. Látványosan fájó a tető és a huszártorony hiánya (kép forrása: Wikimedia Commons)

Néhány műtárgyat a felújítás előkészítése során eltávolítottak, és a székesegyház szent ereklyéinek nagy részét a szomszédos sekrestyében tartották, amelyet a tűz nem ért el; a székesegyház összes ereklyéje megmaradt. Néhány tárgyat a katasztrófavédelmi dolgozók és a köztisztviselők emberi láncolata szállított el. Sok értéktárgy, amelyet nem vittek el, szintén megmaradt, de sok másnak az állapota 2019. április 16-án még ismeretlen volt.

Néhány 19. századi ólomüvegablak ólomkötései megolvadtak, de a három nagy, 13. századból származó rózsaablak sértetlen maradt. Az egyik meggyengült ablakot talán le kell szerelni megőrzés céljából. Több padsor megsemmisült, és a boltíveket megfeketítette a füst, bár a templom főkeresztje és oltára megmaradt, az azt körülvevő szobrokkal együtt.

Néhány festményt, amelyek látszólag csak füstkárosodást szenvedtek, várhatóan a Louvre-ba szállítják restaurálásra. Számos szobrot, köztük a tizenkét apostol szobrát a torony tövében, eltávolítottak a felújítás előkészítése céljából. A torony tetején lévő kakas alakú ereklyetartót sérülten, de épségben találták meg a törmelékek között. A három sípos orgona nem szenvedett jelentős kárt. A székesegyház legnagyobb harangja, a bourdon nem sérült meg. A székesegyház liturgikus kincstárát és a "grands Mays" festményeket biztonságba helyezték.

Környezeti károk

Az Airparif, a levegőminőséget figyelő szervezet szerint a szél gyorsan szétterítette a füstöt, és a Szajna folyosó mentén a magasba vitte. A közeli mérőállomásokon nem találtak megemelkedett részecske-szennyezettségi szintet. A párizsi rendőrség kijelentette, hogy nem volt veszélyes a tűz körüli levegő belélegzése.

Járókelők nézik a lángoló tetőszerkezetet (kép forrása: Wikimedia Commons)

A leégett tetőn több mint 400 tonna ólom volt. A leülepedett por jelentősen megemelte a felszíni ólomszintet néhány közeli helyen, nevezetesen a lezárt területen. A közvetlen környéken a felületek nedves tisztítását és a gyermekek és terhes nők vérvizsgálatát javasolták. A katedrálison a tűz után dolgozó emberek kezdetben nem tették meg az előírt ólom óvintézkedéseket; a helyszínt elhagyó anyagokat dekontaminálták, de egyes ruhadarabokat nem, és egyes óvintézkedéseket nem követtek megfelelően; ennek következtében a munkaterület megbukott néhány ellenőrzésen, és ideiglenesen leállították. Szélesebb körű szennyezés is történt; a vizsgálatok, a tisztítás és a közegészségügyi tanácsadás hónapokig késett, és a környéket négy hónapig nem fertőtlenítették, ami széles körű kritikát váltott ki.

Az égő Notre-Dame 2019 április 15-én (kép forrása: Wikimedia Commons)

A párizsi utcák átlagos ólomszintje általában ötszöröse a beltéri megengedett határértéknek (1000 mikrogramm/négyzetméter (0,0014 gr/négyzetméter)) a történelmi ólomhasználat miatt, amely elsősorban az ép tetőkről lefolyó vízből származik. Az Egészségügyi Minisztérium szabályai szerint a gyermekek nem lehetnek 70 mikrogramm/m2-nél több ólomnak kitéve beltérben. A kültéri ólomszintekre nincs törvényes határérték, amelyek gyakran nagyon heterogének; a L'Agence régionale de santé (ARS) d'Ile-de-France nem biztos abban, hogy a mért megemelkedett szintek egy része a tűzzel függ össze. Ez a tisztázatlanság és a küszöbértékekhez kötött kötelező intézkedések késleltették az intézkedéseket. Július közepén a regionális egészségügyi tisztviselők 1000 mikrogramm/m2-ről 5000-re emelték a kültéri irányelvüket. Az eső újra eloszlathatja az ólomport. 2019 júliusában gyűjtött mézminták a Notre-Dame-tól lefelé a szélben magasabb ólomkoncentrációt mutattak ki, és az ólomizotópok az ólmot a tűzből, nem pedig más lehetséges szennyezőforrásból származónak jelölték meg.

Kárfelmérés

A tűzvész éjszakáján Macron francia miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a székesegyházat újjáépítik, és nemzetközi adománygyűjtő kampányt indított. A franciaországi székesegyházak 1905 óta állami tulajdonban vannak, és nincsenek magánbiztosítással ellátva. A Fondation du Patrimoine örökségvédelmi szervezet több százmillió euróra becsülte a károkat. Bár az épületben lévő műkincsek és több építőipari cég is biztosítva volt, Robert Leblanc elnök szerint a tűz okozta veszteségek várhatóan nem lesznek jelentős hatással a magánbiztosításokra. Az európai művészeti biztosítók szerint a költségek hasonlóak lennének, mint a londoni Westminster-palota folyamatban lévő felújításai, amelyek becslések szerint mintegy 7 milliárd euróra rúgnának. Ez a költség nem tartalmazza a székesegyházban található műalkotások és műtárgyak károsodását; a művészeti biztosítók szerint a más múzeumoktól kölcsönzött darabok biztosítva lettek volna, de a székesegyház tulajdonában lévő művek nem lettek volna biztosíthatóak.

A lezárt Notre-Dame 2023 októberében

Bár Macron remélte, hogy a katedrálist a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékokig sikerül helyreállítani, a szakértők szerint a munka 10-40 évig is eltarthat, mivel minden új szerkezetnek harmonizálnia kell az eredeti épület kinézetével. Ezt többek között úgy érik el, hogy ugyanabból a régióból származik a fa és a kő is, melyet felhasználnak, mint az, melyet az eredeti építésnél is használtak.

A székesegyház oldalfala a hatalmas állványrengeteggel

Vita folyik arról, hogy a székesegyházat eredeti vagy módosított formában építsék-e újjá. Javasolták a tető újjáépítését titánlemezekkel és acél tartószerkezetekkel; más lehetőségek között szerepel az eredeti ólom- és fából készült újjáépítés, a kívülről nem látható modern anyagokkal való újjáépítés (mint a reimsi székesegyház vasbeton tartószerkezetei), vagy a helyreállított régi elemek és az újonnan tervezett elemek kombinációja.

Az építkezés jelenlegi állapotát számos óriásplakát szemléltette

A fémgerendák fölé gyorsan fehér ponyvákat szereltek, hogy megvédjék a belső teret az időjárás viszontagságaitól. Hálók védik a destabilizált külsőt.

A tűzvész során teljesen megsemmisült a Notre Dame tűztornya is.

Édouard Philippe francia miniszterelnök építészeti tervpályázatot hirdetett egy "korunk technikáihoz és kihívásaihoz igazodó" új torony tervezésére. A toronycsere-projekt többféle tervet és némi vitát szított, különösen a környezetvédelmi és örökségvédelmi szabályok alóli jogi mentesség miatt. A tervpályázat meghirdetése után a francia szenátus módosította a kormány által javasolt helyreállítási törvényjavaslatot, amely előírta, hogy a tetőt a tűzvész előtti állapotnak megfelelően kell helyreállítani. 2019. július 16-án, 95 nappal a székesegyház tetejét és központi tornyát elpusztító tűzvész után a francia parlament végül jóváhagyta a székesegyház helyreállítását szabályozó törvényt.

A katedrális hátsó részét, ahol az oltár is található sűrű állványzat és háló takarja, az épületet pedig vasgerendákkal erősítették meg

A törvény elismeri az UNESCO világörökségi státuszát, valamint azt, hogy tiszteletben kell tartani a meglévő nemzetközi chartákat és gyakorlatokat, "meg kell őrizni a műemlék történelmi, művészeti és építészeti történetét", és a lehető legkisebbre kell korlátozni a meglévő örökségvédelmi, tervezési, környezetvédelmi és építési szabályzatoktól való eltéréseket. Az átépítés építészeti formáját és a torony kialakítását meghatározatlanul hagyta.

2020. április 15-én Németország felajánlotta, hogy "néhány, jóval a szemmagasság felett elhelyezkedő nagy karzatablakot" három, katedrálisok újjáépítésére szakosodott szakmunkással restauráltat. Monika Grütters német kulturális biztost idézték, aki azt mondta, hogy "országa vállalná a költségeket".

2020. április 18-án a francia Ubisoft játékfejlesztő és kiadó felajánlotta, hogy több mint 5000 órányi, az épület szerkezetére vonatkozó kutatással segíti az újjáépítési munkálatokat, amelyet korábban az Assassin's Creed Unity című 2014-es videojátékban a katedrális modellezéséhez használtak fel.

Több helyen is hasonló, ideinglenes fa vagy acél merevítőkkel stabilizálták az épületet, amíg a helyreáállítás tart. Ez a fénykép 2019 július 31-én készült (kép forrása: Wikimedia Commons)

2020. november 30-án az összes kusza állványzatot eltávolították a torony területéről. Ez már nem jelent veszélyt az épületre.

2022. április 15-én Emmanuel Macron francia elnök meglátogatta a székesegyházat, amikor az ország a tűzvész harmadik évfordulóját ünnepelte. 2022. április 15-én Macron bejárta a helyszínt, ahol az ikonikus műemlék helyreállításának munkálatai zajlanak, és beszélt a projektet kivitelezőkkel az eddig elért eredményekről.

2022 tavaszán nyolc, Franciaország-szerte kiválasztott üvegműves és lakatos mester műhelye kezdte meg a katedrális ólomüveg ablakainak tisztítását és restaurálását. A németországi kölni dóm műhelye is csatlakozott az erőfeszítésekhez, négy ólomüveg ablak restaurálásával.

2023. augusztus 18-án meghalt Jean-Louis Georgelin, egykori magas rangú francia tábornok, aki 2020 óta felügyelte a székesegyház felújítását.

A Notre-Dame de Paris tornyának kakasa, amelyet a tűzvész után a földből emeltek ki 2019. április 15-én (kép forrása: Wikimedia Commons)

A székesegyház várhatóan 2024 decemberében nyílik meg újra a látogatók előtt, a felújítási munkálatok azonban még éveken át folytatódni fognak.

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!