Mauritánia Afrika nyugati részén található fejletlen ország, melynek nagy része sivatag, mindössze 0,2%-a alkalmas a mezőgazdasági művelésre. Nagyon fejletlen, sok problémával és szegénységgel küzdő ország. Legnagyobb természeti kincse az ország közepén található jelentős vasércmennyiség, melyet vonattal szállítanak el a tengerparton található kikötőbe.

A vasércszállító vonat

A vonatok azonban nem csak vasércet szállítanak, szinte az egyetlen közlekedési lehetőség azoknak, akik a bányavidékről a fővárosba szeretnének jutni. Az utazás a teherkocsik tetején igen veszélyes, az út 16-18 órán át tart, nappal 40 fokban, éjjel pedig fagypont körüli hőmérséklet mellett. Ám mégis sokan választják ezt a veszélyes és kimerítő utazást, mivel más lehetőségük nincsen.

Vasércszállító vonat Mauritániában (kép forrása: Wikimedia Commons)

Guelb El Rhein bányáiból és M'Haoudat bányáiból 2,5 km hosszú tehervonatok közlekednek rendszeresen a Cansadóban található kikötőkbe. A vonatokat 3-4 EMD gyártású dízelmozdony vontatja évente 16,6 millió tonna ércet elszállítva. Ezek a 22 ezer tonnás vonatok a világ legnehezebb és leghosszabb tehervonatai.

Az 1960-as években a nomád életet élő lakosság nagy részét betelepítették az ország mesterségesen létrehozott új fővárosába, a korábban csak Ksar néven ismert néhány ezer fős faluba. Az új fővárost a Nouakchott nevet kapta és mára milliós metropolisszá vált. A bányavidék és a főváros között a vasút jelenti szinte az egyetlen összekötő kapcsot. Bár néha a hosszú vonatok személyszállító kocsikat is továbbítanak, az emberek többsége még is a teherkocsik tetején, az üres kocsik alján vagy a vasérchalmok tetején utaznak. A 16-18 órás vonatút alapos felkészültséget igényel, hiszen a vonatok menetrend szerint sehol nem állnak meg, így út közben nem lehet ételhez vagy ivóvízhez jutni. A nagy meleg, a szálló por, a kisiklás veszélye, a kiszáradás mind-mind veszélyt jelent az utazókra.

 Youtube videó a vonatútról és utasairól

Turisták a vonaton

Szinte hihetetlen, de nem csak a helyiek vállalkoznak a számukra nélkülönözhetetlen útra, hanem sok nyugati turista is kalandvágyból szerencsét próbál.

Nyugati turisták a vonaton

Eritreától Szudánig, Szíriáig és Pakisztánig, Joan Torres blogger 2014 óta utazik a Föld legeldugottabb úticéljaihoz. Ő 2023. február 23-án szintén vállalkozott az utazásra és egy élménybeszámolót is megosztott követőivel. Alább az ő beszámolóját olvashatjuk.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy felugrok az első vagonok egyikébe, de úgy tűnt, hogy ott vagyok, ahol a vonat csak a vonat vége fog megállni.

A probléma azonban az volt, hogy ez egy 2,5 km hosszú vonat volt, amely a sivatag közepén állt meg, egy különösen barátságtalan, jelzőtáblák és útjelzők nélküli helyen, és a sivatagban való 20 órás útra szükséges több liter vízzel és az összes csomagommal együtt végigsétálni rajta nem volt túl vonzó ötlet.

Szerencsére egy jó ember felajánlotta, hogy elvisz a 4×4-esével (négykerék-meghajtású terepjáró, a szerk.) pontosan arra a helyre, ahol állítólag a mozdony meg fog állni, egy még az előzőnél is barátságtalanabb helyre, ahol a sínek mentén csak homok és néhány rozsdás vagon volt.

Délután egy óra volt, és a jelek szerint a vonat 11 és 19 óra között bármikor megjelenhet, így hát ott vártam, azzal a bizonytalansággal, hogy a vonat bármelyik pillanatban megérkezhet, de csak két órát kellett várnom, amikor hirtelen egy mozdony zaját éreztem, amelyet egy végtelen kocsisor követett.

A mozdony nagyjából előttem állt meg.

Körülbelül 15 vagonnyira tőlem egy mauritániai embert láttam, aki több tíz kecskét rakodott, néhány vagonnyival arrébb pedig egy másik férfi több mint 30 bőröndöt látszott felpakolni, mintha úgy döntött volna, hogy a vasércvonaton utazva költözik ki az új helyére. Elég epikus.

Az arcomat égszínkék mauritániai turbánba és síszemüvegbe burkolózva készen álltam, hogy felmásszak a vagon létrájára, persze nem minden idegesség nélkül, hiszen több mint 700 km-t készültem átkelni a Szaharán egy mérgező porral teli vagon tetején ülve, teljesen egyedül.

Mi az a mauritániai vasércvonat?

Az 1963 óta működő vasércvonat - Mauritániában Train du Desert - egy olyan vonat, amely a Szahara mélyén fekvő Zouérat város vasércbányáit köti össze az Atlanti-óceán partján fekvő Nouadhibou kikötőjével.

A vonat célja több ezer tonna vasérc szállítása, több mint 200 vagonban elosztva, így a világ leghosszabb és legnehezebb vonata lett, 2,5 km hosszúságával, bár a rakománytól függően akár 3 km hosszú is lehet.

Az elszegényedett mauritániai gazdaság egyik alappillérévé vált ennek az ásványkincsnek az exportja, és a vonatút a folyamat lényeges része.

A teljes út 704 km hosszú, a legkülönlegesebb sivatagi tájakon keresztül, amelyet csak az alkalmi beduinok zavarnak meg, akik kényelmi okokból úgy döntöttek, hogy a vonatsínek mellett telepednek le, és áthalad a vitatott vagy el nem ismert nyugat-szaharai területen is.

Másrészt a Nouadhibou-ba vonattal való utazás több mint 500 km-t is megspórol a közúton való utazáshoz képest, amely elkerülhetetlenül áthalad Nouakchotton, ezért is van sok mauritániai, aki szívesen vállalkozik egy ilyen útra, akár a személyszállító vagonban, akár a vasérc tetején utazva.

És ez volt a fő oka annak, hogy Mauritániába akartam utazni: Átkelni 700 km-t a Szaharán egy vasérchalom tetején ülve.

Furcsa kaland, amolyan mazochista, de az egyik legjobb élményem lett, és a végső kaland, amit minden rettenthetetlen utazónak egyszer az életben át kell élnie.

Mert erről van szó, egy egyszeri életre szóló élményről, ennyi.

Ez a kaland legalább annyira látványos, mint amennyire fárasztó, mert míg nappal minden, amit tapasztalsz és látsz, igazi áldás a szemgolyódnak, addig az éjszaka kemény és kimerítő lesz.

A 2,5 km hosszúságú vasércvonat

Ennek ellenére garantálom, hogy a 20 órás utazás ellenére, amely során alig aludtam, alig ettem, és a végén sötét, mérgező porba burkolóztam, fülig érő mosollyal szálltam le a vonatról.

Amikor visszatértem Mauritániából, sokan nem is magától a vonatúton lepődtek meg, hanem azon, hogy egyáltalán hogyan fedeztem fel egy ilyen turisztikai látványosság létezését.

Nem igazán emlékszem, de azt hiszem, nem is olyan régen láttam egy dokumentumfilmben. Mindenesetre a vonatozás elég indíték volt arra, hogy Mauritániába utazzak.

A vonattal kapcsolatos élményeim Zouératba érkezésemkor kezdődtek, a Tiris nevű szállodában, ahol a tulajdonos kifogástalanul beszélt spanyolul.

A lányaim már évek óta Barcelonában élnek, és elég gyakran járok oda - mondta.

Beszélgettünk látogatásom céljáról, és soha nem sikerült megértenie, hogy mi a fenének akartam a poros vonaton utazni, amikor láthatólag ki tudnám fizetni a 15 eurós költséget, amibe a személyszállító vagonba való bejutás kerül, ami sok mauritániai számára már túl magas összeg.

Mindenesetre ez az ember sokat segített nekem. Valójában jóban volt a vasúttársaság igazgatójával, aki egyébként folyékonyan beszélt spanyolul, és ő volt az, aki a kocsijában elvitt a Zouérat-tól 20 km-re fekvő tényleges állomásra, nem anélkül, hogy előbb megtömte volna a hasunkat egy olyan étteremben, amelynek tulajdonosa több mint 20 éve a Kanári-szigeteken élt.

Az állomásra érve csak a személykocsikat és néhány mozdonyt láttam.

Úgy tűnt, hogy a vagon már tele van, amit sosem értettem, hiszen még több óránk volt a vonat indulásáig, és a levegő odabent rendkívül fullasztó volt. Mindenki azt mondta, hogy siessek, hogy bejussak.

Nem, köszönöm, én a vagonok tetején akarok utazni.

A személykocsi

Néhány mozdonyvezető behívott az egyik mozdonyba, ahol egy kicsit körbevezettek az apró fülkében, közben pedig készítettek egy kis mauritániai teát is, amit később mindannyian együtt ittunk meg. Ők voltak azok, akik tájékoztattak, hogy ha az első vagonokba akarok felszállni, akkor több mint 2 km-t kell tovább mennem, de valóban voltak olyan kedvesek, hogy elvittek oda.

Teakészítés a mozdonyon

Ettől kezdve teljesen egyedül voltam, egyedül a semmi közepén, amíg végül megérkezett a Train du Desert, 200 vagon, amit egy EMD elektromos-dízel mozdony húzott, aminek az oldalán egy arab betűszó állt: SNIM (Société Nationale Industrielle et Minière).

Amikor a vonat végre megérkezett

Ahogy a bevezetőben említettem, éppen abban a pillanatban őszintén ideges voltam, különösen azért, mert nem volt társaságom egy ilyen út megtételéhez, de nem gondoltam át kétszer is, amikor minden csomagomat a vagonra dobtam, és úgy döntöttem, hogy felmászom a fémlétrán.

Lassan gyorsulni kezdett a vonat, mígnem elérte a 35km/h átlagsebességet, és onnantól kezdve csak csodálatos dolgokat tudok mesélni.

A kezed másodpercek alatt feketévé válik.

A vasérc tetején ülve a horizonton túli szaharai tágasságot látni, miközben időnként beduinokat köszöntesz és lélegzetelállító naplementének a szemtanúja vagy, verhetetlen élmény volt, és már a gondolattól is libabőrös leszek, ha csak rágondolok.

Naplemente a Szaharában

Éjszaka azonban más a helyzet. A csillagos éjszakán kívül semmit sem látsz, és hát, nem fogok hazudni, de attól a pillanattól kezdve kemény tud lenni, de nem annyira rossz, mint gondolnád, és a nap végére az egész élmény kárpótol.

Tippek a mauritániai vasércvasúttal való utazáshoz

Mi a hivatalos vonatútvonal?

Az útvonal a következő: Zouérat - Choum - Nouadhibou.

Zouérat - Zouérat a kiindulópont, egy bányaváros, amely Mauritánia északkeleti részén található, mintegy 700 km-re a parttól, ahol a vasbányák vannak.

Mauritánia körbeutazása és olyan helyek meglátogatása után, mint Terjit, Chinguetti vagy Atar, Zouérat - mauritániai viszonylatban - meglepően modern városnak tűnik, és annak ellenére, hogy ilyen távoli, a mauritániai gazdaság szempontjából legfontosabb és legjelentősebb iparágnak ad otthont.

Choum - Egy apró település, amely Atar y Zouérat között található, és ahol a vonat egy 10 perces gyors megállót tart.

Nouadhibou - Mauritánia második városa - és gazdasági fővárosa - a vonat végállomása, ahol a vasércet kirakodják és előkészítik a világ különböző részeire történő szállításra.

Egy mozdonyvezető üdvözöl a mozdonyból

Fel lehet ülni a vonatra az ellenkező irányba, Nouadhibou-ból Zouératba?

Igen, lehet, de két okból nem ajánlom:

Először is, mert amikor a vonat visszamegy Zouératba, a vagonok üresek, vasérc nélkül, így soha nem lesz olyan szórakoztató.
Másodszor pedig azért, mert az egyik jó dolog Nouadhibou-ba érkezve az, hogy ez egy minden modern kényelemmel ellátott város, tele mindenféle szállodával, ahol a hosszú, piszkos út után jól le lehet zuhanyozni, ráadásul rengeteg étkezési lehetőség is van. Másrészről viszont Choumban és Zouératban kihívást jelenthet még a meleg víz megtalálása is.

Honnan induljon, Choumból vagy Zouératból?

A legtöbb utazó Choumban száll fel a vonatra, azon egyszerű oknál fogva, hogy közelebb van Nouadhibou-hoz, így néhány órával lerövidítik az utazást.

Egy epikus utazás

Én azonban mindenképpen azt javaslom, hogy az utazást Zouérat-ban kezdje, és az okok a következők:

Sokkal epikusabb, és mivel már eljutottál egészen Mauritániáig, és valószínűleg soha többé nem fogsz utazni a vasércvonattal, érdemes teljes egészében megtenned, különben megbánhatod.
Úgy tűnik, 20-ból 1 alkalommal a vonat nem áll meg Choumban, hanem egyenesen Nouadhibou-ba megy. Nem tudom a tényleges okokat, de ez itt Mauritánia, és nem kell mindig megtalálni a logikát.
Az út Choumból Nouadhibou-ba 12 órát vesz igénybe, és attól függően, hogy a vonat mikor indul Zouératból, az egész utat teljes sötétségben lehet megtenni. Az én esetemben például a vonat délután 3-kor indult Zouératból, és este negyed nyolckor érkezett meg Choumba, amikor már sötét volt. Nouadhibou-ba 7:30-kor érkeztünk, nem sokkal napfelkelte után, így ha aznap Choumban szálltál volna fel a vonatra, akkor mindössze 10 percet kaptál volna a napfényből.

A vonat érkezésére várva

Hogyan juthat el Zouératba vagy Choumba Nouakchottból vagy Atarból?

Ha Nouakchottban van, először is buszra vagy helyi közös taxira kell szállnia Atarba, Adrar fővárosába, ahonnan olyan helyekre juthat el, mint Terjit, Chinguetti vagy Ouadane.

Atarból közvetlen busszal juthat el Zouératba (4 óra), amely Choumban is megáll.

Mivel Zouérat egy ilyen fontos ipari központ, a biztonsági szint Zouérat-ban szigorúbb, mint az ország más részein, ezért ne feledd, hogy érkezéskor legyen kéznél a szálloda elérhetősége. Ellenkező esetben a rendőrség az idődet fogja pazarolni, ahogy nekem is pazarolták.

Nyilvánvalóan elkérik majd az igazolványt is.

Mennyibe kerül az utazás a vasércvasúton?

A vasércvonaton való utazás a vagonok tetején teljesen INGYENES.

Semmiféle ellenőrzés nincs. A vonat megérkezik, te felpattansz rá, ennyi.

A 2,5 km hosszú, megrakott vagonok között azonban van egy személyszállító kocsi, amely általában az utolsó.

Ahhoz, hogy bejuss abba a kocsiba, fizetnie kell, de nem többet, mint 10-15 €.

A teherkocsi tetején való utazás a személyszállító kocsiban való utazással szemben

Ha nincs kedved ilyen vad utazáshoz, akkor lehetőséged van a valódi személyszállító kocsiban utazni, bár néhány rettenthetetlen utazó szerint ez nem annyira éri meg.

Én ezzel nem értek egyet. Bár igaz, hogy minden porral együtt utazni furcsa módon kiemelkedő élmény, de minden utazónak más a világnézete, más célokkal és életcélokkal, és a preferenciáktól függően nem mindenki élvezi, hogy 20 órát ül egy mérgező poros vaskupac tetején, ráadásul ez egy olyan kaland, amire logisztikailag is fel kell készülni, megfelelő ruházattal és felszereléssel, és kevesen vannak, akik mindezzel a felszereléssel utaznak.

Ráadásul a személyszállító kocsiban valószínűleg találkozol kíváncsi mauritániaiakkal, akikkel beszélgethetsz, történeteket mesélhetsz, teázhatsz, stb. de ne feledd, hogy mindig zsúfolt, alig van ülőhely, így ne várd, hogy ez lesz a legkényelmesebb utazás.

Másrészt a bizonytalan utazóknak megvan az az alternatíva, hogy Zouératból Choumba a vasérc tetején teszik meg az utat, és Choumba érve leszállnak a személyszállító kocsiba.

Egy nő és gyermeke várakozik a személyszállító kocsi mellett

Hány órakor és melyik napon indul a vonat?

A vasércvonat az év minden napján indul, kivétel nélkül.

 A hivatalos indulási idő Zouératból 11 óra, de nekem azt mondták, hogy 12-12:30 előtt soha nem indult el, és nem hivatalosan azt mondják, hogy a vonat 12 és 18 óra között bármikor indulhat, vagy akár később is. Az enyém 15 óra körül indult.

Azt javaslom, hogy menj el a vasúti irodába, és kérdezd meg a hozzávetőleges indulási időt konkrétan az adott napról. Az irodából indulnak a közös taxik az állomásra. Javaslom, hogy 11 órakor menj oda.

Zouératból Choumba nagyjából 4 óra alatt lehet eljutni, tehát a vonat bármikor elindulhat 15 és 22 óra között, de lehet, hogy még többet késik.

Ez itt Mauritánia, és egy extra adag türelemmel kell rendelkezni.

Hol van az állomás?

A vonat Zouérat bányákból indul, de a tényleges állomás egy Fderik nevű kis településen van, 24 km-re Zouérattól Choum felé.

Mennyi ideig tart az utazás?

Feltételezve, hogy a dolgok zökkenőmentesen mennek, és nem történik semmilyen meghibásodás, az út Zouératból 18-20 órát vesz igénybe.

Hová menjünk, a vonat elejére vagy a végére?

Az első kocsik egyikén való utazás előnye, hogy nem zavar az előtted haladó 200 kocsiból felszálló por a szél miatt.

Ettől eltekintve szerintem mindegy, csak ne a közepén menj, mert akkor nem fogod tudni értékelni a vonat valódi hosszát.

Azt hiszem, én a 4. vagy 5. kocsira ugrottam fel.

Pro tipp - Válassz egy olyan vagont, aminek magas az oldalfala, így jobb rálátásod lesz az egész vonatra.

Mi a teendő Nouadhibou elérése után?

A vonat néhány kilométerre Nouadhibou-tól, a semmi közepén áll meg, ahol számos taxi várja az utasokat.

Nouadhibou széles szálláskínálattal rendelkezik, én a Hotel Esma-ban szálltam meg. Ez egy modern szálloda, 50€-ba kerül egy éjszaka.

Biztonságos a vasércvasút Mauritániában?

Potenciális veszélyek: Halálra fagyás, Leesés a vonatról, Tüdőfertőzés, Kiszáradás... Csak viccelek

Amíg meleg ruhát viselsz, elég vizet, eltakarod az arcod és nem egyensúlyozol feleslegesen a vagon szélén, addig nem lehet veszélyes, egyáltalán nem.

Felesleges, ostoba egyensúlyozás a mozgó vonaton... Vicceltem, a vonat váratlanul megállt pár percre...

Meg tudom csinálni egyedül?

Egyedül csináltam végig. Őszintén szólva, szerettem volna egy másik utazóval együtt megtenni az utat, de úgysem lett belőle semmi.

Lehetőség van arra is, hogy mauritániaiakkal együtt szálljunk fel egy vagonba, de az a néhány helybéli, akit Zouératnál láttam felszállni, inkább a közepe felé tartott, én pedig az elején akartam lenni.

Egyedül? Nem probléma. Hogy csináltam ezt a sok képet? Elástam az állványt a vasércbe.

Melyik a legjobb évszak a vasércvasútra?

Minden évszaknak megvannak a maga előnyei és hátrányai:

* Tél - Napközben az utazás különösen kellemes, de az éjszakák hidegek. Meleg ruhát kell viselni.

* Nyár - A nap keményen süt, de az éjszakák melegebbek.

Én februárban tettem meg, és nagyszerű volt. Napközben Zouérat-tól Choum-ig kellemes volt, éjszaka pedig egy jó kabáttal és hálózsákkal soha nem fáztam.

Evés és ivás a vonaton

Bonyolult, különösen azért, mert a kezed koszos lesz, amint beszállsz, ezért azt javaslom, hogy csak olyan ételt vigyél magaddal, amit érintés nélkül meg lehet enni, például banánt vagy alufóliába csomagolt szendvicset.

Én vittem szendvicset, és megettem az alatt a 10 perc alatt, amíg megálltunk Choumban. Zouérat-ban, mielőtt beszálltunk volna, ettem egy teljes ételt.

Alvás a vonaton

A vasérc elég puha, a homokhoz hasonló állagú. Éjszaka egy sarokban állítottam fel a hálózsákomat, és sikerült valamikor meghittnek éreznem magam. Alig aludtam, de kényelmesen éreztem magam. A vas elég jól idomul a testhez.

Az én cuccaim

Csomagolási lista a vasércvasútra

A következőket kell magaddal vinned:

* Fertőtlenítő maszkok, hogy ne lélegezd be az összes port. Két darabot viseltem.
* Egy fejkendőt, hogy az egész arcodat betakarja, mind a nap, mind a por miatt.
* Síszemüveg, vagy bármilyen szemüveg, ami jól takarja a szemed.
* Meleg hálózsák
* Meleg ruhák
* Műanyag zacskók, amikbe az összes cuccodat becsomagolhatod. A por mindenhová eljut
* Speciális fényképezőgép-zacskók a lencsék védelmére
* Több liter víz, több, mint amennyit meg tudsz inni.
* Könnyen fogyasztható ételek
* Egy zseblámpa

Források

* againstthecompass.com - HOW TO RIDE THE IRON ORE TRAIN IN MAURITANIA