HTML

Vonattal? Természetesen!

Én nagyon szeretek vonattal utazni, ami sok ember számára teljesen érthetetlen. Szeretném az olvasóknak megmutatni, hogy vonattal is érdemes útra kelni, akár külföldre is. Vannak saját utazás leírások, de be szeretnék mutatni olyan lehetőségeket is, melyek kevésbé ismertek. A hagyományos vonatok helyett igyekszem majd megírni az újdonságokat a nagysebességű vasúti közlekedés világából, de lesznek még elfeledett technikatörténeti érdekességek és múzeumok is. Megpróbálom bizonyítani, hogy a vonat sokszor akár a repülő vetélytársa is lehet árban, kényelemben, sőt eljutási időben is! Továbbá néha olvashattok a kedvenc játékomról, a JBSS Bahnról is egy-két rövidebb cikket. Rendszere frissítést nem ígérek, de azért néha nézzetek be hozzám! A bloghoz jó szórakozást kívánok minden Kedves Olvasónak! Balogh Zsolt

Friss topikok

Címkék

afrika (6) agv (1) alagút (3) alex (1) állatok (2) állomás (10) alstom (1) amerika (2) amszterdam (1) anglia (15) április elseje (2) argentína (1) arosa (1) augsburg (4) ausztria (74) autó (2) autómúzeum (3) ave (12) ázsia (4) baden-württemberg (2) bajorország (60) baleset (2) barcelona (12) barlang (2) bayernticket (27) bécs (9) bécsújhely (3) belgium (3) berchesgaden (2) berlin (1) bloginfo (3) bob (6) bombardier (1) botanikus kert (4) brenner hágó (3) budapest (4) busz (1) caf (1) csehország (14) dánia (1) dél-korea (2) desiro (1) deutsche bahn (17) éjszakai vonat (1) érdekességek (55) euronight (3) európa (1) filmek (6) finnország (1) fogaskerekű (4) franciaország (62) freilassing (1) füssen (4) füsti (1) gaudi (3) görögország (1) gőzmozdony (11) gysev (1) hajó (7) hollandia (6) horvátország (2) hs2 (1) ic (2) ice (18) iho.hu (1) index (45) index2 (212) india (4) innsbruck (4) interrail (12) izrael (1) japán (8) jbss bahn (13) jövő (2) kalifornia (1) kanton (1) kastély (7) kecskemét (15) kenya (1) kína (34) kindertojás (2) kisvasút (9) kombinált szállítás (2) konténer (1) könyv (3) kötélvasút (6) különleges vasút (4) lego (3) lengyelország (4) ligeti (6) lindau (2) linz (1) Linz (2) madrid (9) magánvasút (2) maglev (6) magyarország (33) mallorca (7) marokkó (2) mercedes (1) metró (6) mittenwaldbahn (6) modellvasút (10) monaco (1) münchen (77) múzeum (37) nagysebességű vasút (132) nápoly (3) németország (67) nürnberg (11) öbb (9) olaszország (35) oroszország (2) párizs (10) peking (1) pendolino (2) plzeň (3) porsche (3) portugália (4) prága (9) puchberg (7) railjet (9) regionalzug (15) rekordok (3) rendezőpályaudvar (5) repülés (5) rhb (2) s-bahn (8) salzburg (5) semmering (3) siemens (1) sikló (1) sinkanszen (3) skoda (1) söll (1) spanyolország (56) spital am pyhrn (2) st. pölten (5) strassbourg (1) stuttgart (8) svájc (19) svédország (3) szaud-arábia (1) szlovénia (9) s bahn (16) talgo (6) tarragona (1) TEE (9) terepasztal (7) tgv (34) tibee (3) törökország (2) trieszt (2) USA (15) vasútállomás (9) velence (6) vendégposzt (2) villamos (8) virágok (1) virtuális vasút (9) westbahn (1) Windischgarsten (4) würzburg (1) Címkefelhő

2021.03.19. 13:02 Balogh Zsolt

A világ legnagyobb téglaviaduktja, a Göltzschtalbrücke

A tégla már évezredek óta ismert és használt építőanyag. Előnye, hogy relatív olcsó és sok helyen előállítható, így nem szükséges messziről szállítani. Ez különösen nagy előny volt az 1800-as évekig, amikor még nem állt rendelkezésre megfelelő szárazföldi közlekedési eszköz. Téglából sok mindent lehet építeni, házakat, templomokat, gyárcsarnokokat vagy akár völgyhidakat is.

Motorvonat halad át a Göltzschtalbrücke viadukton még a villamosítás előtt (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az 1842-ben megépült Lipcse-Hof-vasútvonal legnagyobb műszaki kihívása egy völgy áthidalása volt, melyet szintén téglák segítségével oldottak meg, felépítve így a világ legnagyobb téglaviaduktját, a Göltzschtalbrückét.

Vasútvonal a hídon

A Lipcse–Hof-vasútvonal egy kétvágányú fővonal Németország Szászország, Türingia és Bajorország államaiban, amelyet eredetileg a Sächsisch-Bayerische Eisenbahn-Compagnie (Szász-Bajor Vasúttársaság) épített és üzemeltetett. Ez Lipcséből indul, érinti Altenburg, Werdau Y-elágazás, Reichenbach és Plauen településeket, majd végül Hofba ér. A Werdau–Hof szakasz a szász-frank törzsvonal (Sachsen-Franken-Magistrale) része, amely Drezdát és Nürnberget köti össze. Első szakasza 1842-ben nyílt meg, és így az egyik legrégebbi vasútvonal Németországban.

A második világháború utáni német megosztottság eredményeként a vonal jelentősége csökkent. A vonal még az 1989/90-es német újraegyesítést követően sem tudta visszanyerni korábbi jelentőségét, különösen azért, mert a kormányzati politika a párhuzamos Großheringen–Saalfeld-vasútvonal átfogó korszerűsítését részesítette előnyben. A fennmaradt távolsági járatok 2006-ban végleg megszűntek, ma már csak regionális forgalom zajlik a vonalon.

A Lipcse-Hof-vasútvonal térképvázlata (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Göltzschtalbrücke 1846 és 1851 között épült a Lipcse-Hof közötti vasútvonal részeként Netzschkau állomás közelében. Körülbelül 10 kilométerre délre egy kisebb viadukt is épült ugyanezen a vonalon Elster viadukt néven és nagyon hasonló a Göltzsch viadukthoz.

Hasonló nevű építmények

* A Göltzschtalbrücke elsősorban a világ legnagyobb téglaépítésű hídját jelenti, mely egy ideig a világ legmagasabb vasúti hídja is volt;
* A Göltzsch viadukt egy sokkal kisebb, 1938-ban épült közúti viadukt neve, amivel a Bundesautobahn 72 keresztezi a Göltzsch folyót. Körülbelül 10 km-re fekszik délkeletre Weissensand falu közelében;
* A Göltzsch Viadukt (korábban Mylau központi pályaudvar) egy 1895-ben megnyitott vasúti végállomás neve is volt a Reichenbach–Göltzsch Viadukt-vasútvonalon a Göltzsch-völgyben, a vasúti híd alatt. Innen a vonatok Reichenbach im Vogtland központi pályaudvarára és Lengenfeldbe indultak.

Története és az építkezés

A Szászország és Bajorország közötti vasút megépítésének egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy hogyan lehet áthidalni a Göltzsch-völgyet. Abban a reményben, hogy pénzügyileg is megvalósítható építési tervet találnak, a Szász-Bajor Vasúttársaság 1845. január 27-én pályázatot hirdetett meg a völgyet áthidaló völgyhídról minden nagyobb német folyóiratban és 1000 tallér jutalmat ígérve a nyertes pályázónak. A 81 beadvány közül azonban egyik sem tudta strukturális elemzéssel bizonyítani, hogy képes lenne elbírni a hídon a vasúti forgalom terhelését. A pénznyereményt végül négy versenyző között osztották el, de egyik tervet sem valósították meg.

A híd 1857-ben, még a gőzmozdonyok korában (kép forrása: Wikimedia Commons)

A zsűri elnöke, Johann Andreas Schubert professzor később maga tervezte meg az új átkelőt, felhasználta a strukturális elemzés tudományát, és ihletet merített a benyújtott tervekből. Hatott rá a Leubnitz (Werdau) viadukt is, amely 1845 nyarán lett kész, és ez volt az első híd a világon, amelyet teljes szerkezeti elemzésnek vetettek alá. A hidat elsősorban téglákból tervezték megépíteni, amely akkoriban rendkívül szokatlan választás volt. De mivel a környéken rengeteg agyag volt, ami lehetővé tette a téglák gyors és költséghatékony előállítását és a helyszínre szállítását, a tégla mellett döntöttek. A gránitot csak bizonyos kritikus szegmensekhez kellett csak használni.

Az első köveket 1846. május 31-én tették le. A terveket az építkezés megkezdése után csak egyszer módosították, amikor is bizonyos technikai nehézségek merültek fel az építkezés alatt. Például az alap, amelyre a hidat fel akarták építeni, kevésbé volt szilárd, mint azt korábban feltételezték. Robert Wilke főmérnök ezt úgy oldotta meg, hogy a középen lévő boltozatokat egy nagy központi ívre cserélte, ami csak tovább növelte ennek az építménynek a lenyűgöző megjelenését.

A híd pillérje és egy személyautó egymás mellett (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Göltzsch viadukt rendkívül nagy vállalkozás volt a maga idejében. Minden nap a vasútvonal mentén található 20 közeli téglagyár 50.000 téglát készített, mindezt szokatlan mérettel: egy tégla  28×14×6,5 cm-es volt. Az állványokat minden boltívhez egyedileg készítették, összesen 23 000 fatörzs felhasználásával, bár más források ennek tízszereséről, 230 000 fatörzsről is írtak. Összesen 1736 építőmunkás építette a hidat, az építkezésen 31 ember vesztette életét.

Amikor a híd elkészült és 1851. július 15-én felavatták, a világ legmagasabb vasúti hídja és a legnagyobb téglahídja volt. Ma is a világ legnagyobb téglahídjának számít, bár azóta épültek már ettől magasabb hidak is, csak más anyagokból.

Kulcsfontosságú emberek

Az alábbi négy férfi nélkül nem jöhetett volna létre ez a hatalmas és látványos építmény:

* Johann Andreas Schubert professzor (1808–1870) - a zsűri elnöke, építész, szerkezeti elemző, főtervező;
* Robert Wilke főmérnök (1804–1889) - építésügyi tervező és főfelügyelő;
* Ferdinand Dost mérnök (1810–1888) - felügyelő;
* Heinrich Carl gyógyszerész és vegyész - a habarcs összetételének kidolgozója.

Műszaki jellemzői

A hídon egy kétvágányos vasútvonal halad át, az engedélyezett sebesség 110 km/h, akár csak a vonal nagy részén. Az építkezéshez 26 millió 21 ezer téglát használtak fel, a híd hossza 574 méter, szélessége a talpazatnál 23, a tetején 9 méter. Legmagasabb pontja 78 méteres, összesen 98 boltívet tartalmaz 4 szinten. Legnagyobb nyílása 30,4 méter. Építési költsége akkori árakon 2,2 millió tallér volt.

1930-ban egy vasbetonból készült felső réteget építettek, ez lehetővé tette a vasúti pálya szélesítését az eredeti 7,7 méterről 9 méterre.

A második világháború utolsó napjaiban a Wehrmacht robbanóanyaggal szándékozott felrobbantani a hidat. Ezt a tervet szerencsére nem sikerült végrehajtani.

1955 és 1958 között a falazatot teljesen helyreállították. 1977-ig tartott minden munka, beleértve a kisebb munkákat is, például az acél burkolólapok elhelyezését.

A Göltzsch-viadukt az úgynevezett szász-frank törzsvonal (Sachsen-Franken-Magistrale) része, amelyet 1997-től 2000-ig teljesen felújítottak. Ez a felújítás lehetővé tette, hogy billenőszekrényes motorvonatok is használhassák a pályát, akár 160 kilométeres sebességet is elérve óránként, még az íves pályaszakaszokon is.

 

Minden irányból impozáns! (kép forrása: Wikimedia Commons)

A közeli Mylau kastélyban 1883-ban megnyílt egy múzeum, amely egy egész szobát szentelt a Göltzsch-viaduktnak, többek között bemutatva az állvány méretarányos makettjét, az eredeti épülettervek másolatait, a térség háromdimenziós magasságtérképét, fényképeket és a híd építése során készült festményeket.

A híd és környéke sok kiránduló-útvonalat tartalmaz, így több oldalról is megcsodálhatjuk ezt a lélegzet-elállító építményt.

Sajnos hírhedt mint az öngyilkosok hídja is, mivel sokan életüket vesztették már itt az elmúlt 150 évben. 2002-ben mindössze 8 hónap alatt 8 öngyilkosságot követtek itt el.

2006 és 2008 között a Deutsche Bahn 2,2 millió euróból egy új liftrendszert épített a híd karbantartási munkálataihoz.

A viadukt már a villamosítás után 2017 augusztus 24-én (kép forrása: Wikimedia Commons)

2010 közepétől 2012 elejéig Reichenbach im Vogtland és Hof között villamosították a vasútvonalat, emiatt ez idő alatt egyszerre csak az egyik vágány volt járható. A híd tetejét vasbetonnal erősítették meg és a felső pályát tovább szélesítették, az eredetileg 7,7 méteres hídszélesség mára 11,92 méteresre növekedett, így elfért a a 22 felsővezeték-tartó oszlop is.

Ha valaki kételkedne benne, hogy téglából épült, egy közelebbi kép megmutatja, hogy valóban a legnagyobb mennyiségben felhasznált építőanyag nem más, mint a tégla! (kép forrása: Wikimedia Commons)

A téglaviadukt bélyegen is népszerű téma (kép forrása: Wikimedia Commons)

A híd a környék egyik nevezetessége, ezen kívül számos egyéb helyen is feltűnik jellegzetes formája. Bélyegen többször is kiadták, de ez a viadukt szerepel az Eisenbahn-Taschenatlas című könyv borítóján is.

4.jpgAz Eisenbahn Taschenatlas borítója

A Google térképén

Érdemes egy pillantást vetni a 150 évvel későbbi hídépítési technikákra is. Az elmúlt több mint másfél évszázad alatt fejlődött az anyagtudomány, új építőanyagok és építési technikák jelentek meg. Ma már leginkább vasbetonból épülnek a hidak, az erősebb anyagoknak hála pedig sokkal karcsúbbak és kecsesebbek, mint a korábbi téglahidak.

A Tajo folyó feletti új vasúti híd terhelési próbája a Madrid-Lisszabon nagysebességű vasútvonalon 2020-ban

Forrás

* Az angol Wikipédia Göltzsch Viaduct című szócikke

4 komment

Címkék: németország


A bejegyzés trackback címe:

https://vonattal-termeszetesen.blog.hu/api/trackback/id/tr3416466032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dezsoke007 2021.03.20. 09:40:29

Köszi a cikket. Egy hozzáfűzni valóm lenne: miért szokatlan téglaméret a 28×14×6,5 cm? Ezt itt Magyarországon "nagyméretű" téglának hívják (igazából 29 cm hosszú: 2×14+1 cm habarcs). Ebből épült fél Budapest az előző századfordulón.

Darázslovas · www.darazslovas.hu 2021.03.20. 15:37:28

Minden alkalommal megállok ott fotózni, ha arra járok, imádom :-)
Amúgy 30-an haltak meg az építkezés során.

www.goeltzschtalbruecke.info/images/stories/goeltzschtalbruecke/sehenswertes_bruecke_tafel.jpg

gigabursch 2021.04.06. 13:50:43

Látványosan szép és harmonikus.
süti beállítások módosítása