Mielőtt még az autózás elterjedt volna, az utazások többsége vasúton történt. Magyarországot sűrűn beszőtte a nagyvasút hálózata, a kisebb forgalmú helyeket pedig kiterjedt kisvasúthálózat tárta fel. Az Alföld közepén található Kecskemét is kiépítette saját gazdasági kisvasútját, mely fénykorában 100 km-es hálózattal rendelkezett, Bugacpusztáról fát, a környékbeli tanyákról pedig mezőgazdasági termékeket és utasokat szállított.
Pusztuló járműállomány Kecskemét határában
A teljes hálózaton a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel. Az utolsó vonatok Kiskőrös felé december 11-én, Kiskunmajsa felé december 12-én közlekedtek. Azóta közel tíz év telt el, és bár az újranyitása már felmerült, jelenleg még az állagmegóvásra sem jut pénz.
A kisvasút állomása, a járművek így folyamatosan pusztulnak és csúfoskodnak az erre járóknak.
A hanyatlás
A kisvasút története során többször is a megszüntetés határára került, de sem az 1929-1933 közötti válság, sem a második világháború, de még az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció sem tudta elpusztítani. Sőt még fejlődni is tudott, a kezdetben csak 15 km-es vonal 100 km-es hálózattá bővült és még a Szegedi Kisvasúttal történő összekapcsolása is felmerült. 1961-ben történt az első súlyos csapás: felszedték a Rávágy téren található végállomás és az nagyvasúti átrakó közötti egy km-es szakaszt
Mk48-as mozdony két kocsival a Kecskeméti Kisvasút állomásán 2009 december 6-án (kép forrása: Wikimedia Commons)
1975-ben megszűnt a szegedi kisvasút, így a két hálózat összekötése is lehetetlenné vált.
1981-ben a Rávágy téri állomást szüntették meg a Halasi úti felüljáró miatt, kijjebb tolva ezzel a kisvonat végállomását. Megjegyezendő, hogy a felüljáró léte ma már kevésbé indokolt, hiszen alatta napi két pár Bz közlekedik Lajosmizse felé. Ezzel az átszállást a nagyvasútra vagy a helyi autóbuszokra nagyon megnehezítették, a kisvasút a felüljáró árnyékába került, úgy eldugva, hogy még a kecskemétiek sem mind tudják, merre is van az állomás. Emellett a városból nehezen megközelíthető, veszélyes és lepusztult helyre került át a végállomás.
A kisvasút járműtelepe a felüljáró oldalában 2019 márciusában
2009-ben, a legutóbbi válság legsötétebb időszakában a Bajnai-kormány 800 km-nyi magyarországi vasútvonal megszűntetése mellett döntött. A bezárásoktól évi 7 milliárd forint megtakarítást reméltek. Ebbe a pusztításba már a Kecskeméti Kisvasút is bekerült. Az utolsó vonatok 2009-ben Kiskőrös felé december 11-én, Kiskunmajsa felé december 12-én közlekedtek. Azóta a pályát benőtte a gaz, a járművek pedig teljesen tönkrementek.
Kilátás a felüljáró járdájáról
Vasúti daru
A felvételi épület és a "peronok"
A felüljáróról könnyű célpont a kisvonat személykocsijának üvegablaka...
Az állomás bejárata az utca felől
Volt egy gyenge próbálkozás, hogy a járművekből egy mini járműskanzent állítsanak össze, ám a védelem hiánya miatt ez a gyűjtemény az állandó rongálások helye és veszélyes alakok gyülekezete lett. A gyűjteményt átszállították Törökfái állomásra, ám ott sem sikerült jobban megőrizni.
Folyamatosan fennálló megoldatlan probléma, hogy helyi busz nem jár már errefelé, a környék pedig nem túl bizalomgerjesztő. Csak a legelvetemültebb vasútbarátok jutnak még el néha ide pár fotó erejéig.
A kiürült "Járműskanzen"
Napjainkban
Jelenleg az állomást egy kerítés veszi körbe, a területet kutyákkal őrzik. A személykocsikhoz nem lehet már közel jutni, az egykori skanzenben mindössze egy pőrekocsi álldogál, rajta egy gőzmozdony kazánjával. Se az egykori váróterem, se az állomásépület nem tekinthető meg. Egy helyi egykori mozdonyvezető elmondása alapján a kisvasút gőzmozdonya is itt található egy lelakatolt színben, eldugva mindenki elől.
Jövőbeli lehetőségek
A kisvasút abban a formában ,melyben az utolsó éveit töltötte, semmire nem volt alkalmas. A napi három pár vonat nem utasbarát, az állomás megközelítése katasztrofális. Még egy kecskeméti is csak nehezen tudott volna rá kirándulást szervezni, a külföldiek pedig a tájékoztatás hiányában meg sem találnák az állomást.
Ha újra is indulna, ahhoz radikálisan újra kellene gondolni a szerepét. Én több lehetőséget is látok, ám egyik sem lenne olcsó.
Egy új járműskanzen
Egy jobban megközelíthető helyen, ott, ahol a turisták is megtalálják és ahol vigyáznának is rá, lehetne nyitni egy újabb járműskanzent. Ehhez a járművek egy részét fel kellene újítani és az idelátogatóknak büszkén mutogatni.
Bevonása a helyi közlekedésbe
Kecskemét vonzáskörzete egyre nagyobb, az itteni Mercedes gyár vonzza az ingázókat. De iskolából is rengeteg van, a távolsági buszok reggel csurig vannak. Egy kényelmes, modern, sűrűn járó kisvasút talán része lehetne a helyi közlekedésnek is, ahhoz azonban új járművekre, nem pedig nosztalgiaüzemre lenne szükség. A jelenlegi végállomás helyett jobb kapcsolatok kellenek a helyi- és távolsági buszokkal. Svájci mintára a közelben található lajosmizsei vasútvonalat felhasználva fonódott vágánnyal akár a kecskeméti vasútállomásig is közlekedhetne!
Bugaci kisvasút
Önmagában a kisvasút nem túl izgalmas látványosság, főleg nem ilyen végállomással, iparterületben való 10 km/h sebességű zötyögéssel. Bugac és térsége azonban sok látogatót vonz, van lovaglási lehetőség, kirándulás, pusztai programok. A kisvasutat a pusztában kell visszaépíteni, tovább növelve ezzel az idelátogatók lehetőségeit. Csak a kisvasút önmagában nem elég, de köré szervezett programokkal, vonatozással, betyárok megjelenésével, lovaskocsizással együtt már komplex és izgalmas program lehetne, nem csak külföldieknek!
De száz kilométernyi elavult vasutat újranyitni nosztalgiából? Nem tűnik életképes gondolatnak...
Akár ilyen is lehetne: A Zillertalbahn kisvasút Ausztriában Jenbach közelében
Kimondottan fotósbarát megoldás ez az átalakított teherkocsi
Magyar példa a szépen felújított kisvasútra a Vál-völgyi kisvasút. Megfelelő programok és látványosságok nélkül azonban pazarlás a működtetése (kép forrása: Wikimedia Commons)
Utolsó kommentek