Bécs és Linz között az elmúlt években lassan megépült a 3. és a 4. vágány is a Westbahn-on, létrehozva így egy négyvágányos fővonalat Ausztrián keresztül. A négyvágányos vonalat a tervek szerint később egészen Salzburgig fogják kiépíteni, ahol csatlakozni fog majd az Alsó-Inn völgyi és az Új Alsó-Inn völgyi vasútvonalakhoz, továbbá Rosenheimen át Münchenhez. A Westbahn azonban nem egy folyamatosan négyvágányos vasútvonal, sokkal inkább két kétvágányos fővonal, két külön vágánnyal a teher- és a helyi vonatoknak, további kettővel pedig a távolsági vonatoknak.
Már csak 100 nap az indulásig! - hirdeti a tábla Anton Heinzl, Franz Bauer, Jörg Leichtfried és Matthias Stadler kezei között 2017-ben (kép forrása: www.meinbezirk.at)
Ez a kétszer két vágány néha egészen messzire távolodik egymástól, hidakkal helyet cserél egymással, vagy egyikőjük kilométereken át a föld alatt halad. Bécs után az első jelentősebb állomás St. Pölten, mely már nem bírta volna el a további átmenő forgalmat, ezért a város mellett egy új vasútvonalat építettek, csak a tehervonatok számára. A St. Pölten–Loosdorf közötti vasútvonal 2017 decemberében nyílt meg.
Az új vasútvonal térképvázlata, fent sötétszürkével a Westbahn 2-3 vágánya, lent színessel, párhuzamosan az autópályával az új St. pölteni elkerülő-vonal. Figyeljük meg, hogy a távolsági vonatok által használt Westbahn is levág még két élesebb csücsköt a régi vonalból (kép forrása: ÖBB Presse)
A vasútvonal megépítését már 1991 óta tervezték, de csak 2017-re ksézült el. A 24,7 km hosszúságú pálya 730 millió euróba került. Összesen 23 kisebb-nagyobb hídra és három alagútra volt szükség, a leghosszabb ezek közül a 3,5 km hosszúságú Pummersdorfer Tunnel.
A vasútvonal madártávlatból (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az új vasúti elkerülő St. Pöltentől keletre ágazik ki az új Westbahnból, ott, ahol a régi és az új Westbahn elválik egymástól. Ezután keresztezi a Kremsi gyorsforgalmi utat, majd azzal párhuzamosan haladva dél felé indulva kezdi el megkerülni a a várost. Elérve az A1-es autópályát, nyugatra fordul, majd ezután az A1-es autópályával halad párhuzamosan. elérve a város nyugati szélét, még mindig az autópályát követi, ám most már egy alagútba bukva alá. További két rövidebb alagút után éri el a Westbahn vágányait, melyhez különszintű vágánykapcsolattal csatlakozik be. A nyíltvonali kapcsolat után pedig nemsokára Loosdorf állomásra fut be.
Kilátás egy mozdonyból
Az alagutakban és néhány rövidebb nyílt vonali szakaszon a hagyományos felsővezeték hosszláncok helyett merev sínt alkalmaztak (lásd a fenti képet is).
Szántóföldeken át
A biztonságról az ETCS gondoskodik, annak is a második szintje. Ezáltal ez az első olyan vasútvonal Ausztriában, mely mellé nem telepítettek fényjelzőket, ami így azt is jelenti, hogy csak olyan vasúti jármű közlekedhet rajta, melyre telepítették az ETCS biztosítóberendezést is. A vonatok legnagyobb megengedett sebessége 120 km/h.
Figyeljük meg a különleges, félkör alakú felsővezeték-felfüggesztéseket és a modern, betonlemezes felépítményt!
A vasútvonal megépítésével a Westbahn tehervonati kapacitása a kétszeresére nőtt.
Vágányfektetés
A vasútvonal hosszan a Westbahn autópályával párhuzamosan fut
A pályát a személyszállító vonatok nem használják, így csak a tehervonatok vezetői láthatják ezt az elkerülő vasútvonalat.
Mérőmenet egy ÖBB 5047 sorozatú motorkocsival
Terhelési próba Herculesekkel (kép forrása: infrastruktur.oebb.at)
Youtube videó az építkezésről és a vonalról
Utolsó kommentek