Barcelonában a vonatokon, metrókon, buszokon kívül még villamossal is lehet a városon belül utazni. Na de nem csak a Tramvia Blau közlekedik, 2004 óta ugyanis újjáéledt a város villamosüzeme is, rögtön mindjárt két különálló szigetüzemmel.
Alstom Citadis villamos a városban
A korábbi kiterjedt villamosüzemet a város vezetése a '70-es évek végére teljesen felszámolta, ám ez súlyos hiba volt. Hosszas tervezés után ismét esélyt adtak ennek a környezetbarát és attraktív közlekedési eszköznek, hogy az ezredforduló után újjászületve és megújulva ismét birtokba vehessék a várost.
A kezdetek
Akárcsak más nagyvárosoknak, Barcelonának is kiterjedt villamoshálózata volt a múltban. Az első villamosvonalat 1872. június 28-án nyitotta meg a Barcelona tramways társaság, akkor még csak lóvontatással. Az ezt követő években további vonalak nyíltak a városban és a környező települések között. Akkoriban a város sok mai kerülete még különálló település volt (Gràcia, Sants, Sant Andreu, Sant Martí, Horta, Sant Gervasi, Sarrià...). Egyre több társaság fogott a személyszállításba, azonban ezek közül csak kettő élte meg a századfordulót: a már korábban is említett Barcelona tramways és a Compañía General de Tranvías. Az 1900-as évek elején megkezdődött a vonalak villamosítása is. 1910-ben a villamos-viszonylatok számokat kaptak, míg az időközben beinduló buszközlekedés járatai betűket. 1925-ben a két villamostársaság egyesült Tranvías de Barcelona (TB) néven.
1929-re a barcelonai villamoshálózat Európa egyik legfontosabb hálózatává vált, de a spanyol polgárháborúban nagy károkat szenvedett.
A spanyol polgárháború után a megtépázott hálózaton 1939-ben ismét megindult a forgalom a legforgalmasabb, legfontosabb szakaszokon, ám a szolgáltatás minősége nagyon rossz volt., a kocsik zsúfoltságig megteltek az utasokkal. Az 1950-es, 1960-as években a szolgáltatás színvonala lassan javulni kezdett. Ekkor álltak forgalomba az emeletes kocsik is néhány viszonylaton. A város 101 db használt PCC kocsit vásárolt az Amerikai Egyesült Államokból, melyek egy kisebb felújítás után forgalomba is álltak, tovább színesítve a város eddig is tarka közlekedését.
A városi tanács szeretett volna egy saját közlekedési társaságot és egyre több és több buszvonalat nyitottak a villamosok helyett. Ám a buszok kapacitása kisebb volt, mint a villamos-kocsiké, továbbá ezzel egy időben a közúti közlekedés is robbanásszerű fejlődésnek indult. Állandósultak a dugók és a zsúfolt autóbuszok.
A tanács megtévesztett mindenkit: azt állították, fontosak a külvárosok és az azokat összekötő villamosvonalak, ám mégis lassacskán az egész hálózat felszámolásra került, a villamosokat mindenütt a buszok váltották fel. Az utolsó villamos 1971. március 18-án ment el, csupáncsak a külvárosban közlekedő Tramvia Blau maradt meg, az is lóvontatással, turista-látványosságnak (ez az állapot mind a mai napig szinte változatlan formában fennáll, egyedül a lovakat cserélték villamos-hajtásra. A Tramvia Blau nem része a tarifaközösségnek, a rajta való utazás meglehetősen borsos árú).
A Tramvia Blau - Barcelona nosztalgia-villamosa
Sokan azonban nem adták fel és szerették volna a korábbi villamos-járatokat ismét beindítani. Az autóforgalom évről-évre nőtt, a buszok pedig egyre többet álltak a dugókban. Válaszul a város több helyen önálló buszsávokat jelölt ki, azonban ez nem volt elegendő a probléma megoldására.
Érkezik a villamos
Az újjászületés
Az 1980-as években több, korábban villamossal is rendelkező európai nagyváros is belátta, hogy a villamos megszüntetése hiba volt és érdemes lenne visszaépíteni a környezetbarát városi vasutakat. Azóta a vén kontinensen a hálózatok száma és a sínek hosszúsága ismét növekszik, a villamos-reneszánsz még napjainkban is tart. Időközben a villamosok kinézete is jelentős változáson esett át, nincsenek már rövid, kéttengelyes, zajos lassú kocsik, napjaink villamosai alacsony padlósak, tágasak, dinamikusak, ahol lehet, ott pedig gyorsan suhannak.
Egy modern villamos egy modern pályán egy modern nagyvárosban
Így Barcelonában is felmerült, hogy, hogy visszaépítik a villamosvonalak egy részét, de a tervezés igen lassan haladt. Végül 1997-ben sikerült egy rövid teszt-szakaszt Placa Maria Cristina i Entença és Diagonal között megépíteni és egy modern villamost forgalomba állítani. A rövidke vonal mindössze két megállót tartalmazott. A vonalra villamost a francia Grenoble városától kölcsönöztek, majd néhány hónappal később helyette érkezett egy villamos a német Siemenstől, a Budapesten is ismert Siemens Combino formájában.
A tesztet sikeresnek nyilvánították és megkezdődhetett a hálózat újbóli kiépítése. Az építkezést az Autoritat del Közlekedési Metropolita felügyelte, az üzemeltetést pedig egy újonnan alapított közlekedési társaságra, a Tramvia Metropolita-ra bízták.
Barcelona tengerpartjának közelében, a csúcsos épület és a villamos is a város jelképévé vált
Igazi világvárosi hangulat
Az alacsonypadlós villamosokra a felszállás is kényelmesebb, mint a buszokra és még a környezetet sem szennyezi
A vonalak 1435 mm-es nyomtávolsággal épültek ki, mely európai szabvány, ám keskenyebb, mint a legtöbb spanyolországi vasútvonal és metróvonal nyomtáva. Az áramellátás felsővezetékről történik, ahonnan 750 V egyenáram érkezik a villamoskocsik vontatómotorjaihoz.
A vonalra a villamos kocsikat a francia Alstom szállította, a Citadis járműcsaládba tartozó villamosok hossza 32,5 méter, és teljes hosszukban átjárhatóak. A városba összesen 37 szerelvény érkezett.
A villamoskocsi belseje
Egyszerű, de elegáns villamosmegálló
Az építkezés a város két különböző helyén indult meg, létrehozva ezzel két különálló szigetüzemet, melyek között még üzemi kapcsolat sincs. Már a kezdetektől hálózatban gondolkoztak, hiszen mind a kettő helyszínen egy több vonalból álló hálózat épült ki.
Legelőször a Trambaix Barcelona készült el. A három vonalból álló hálózat hossza összesen 14 km. A forgalom 2004. április 5-én indult meg, ekkor egy napig a villamosokat ingyenesen lehetett használni. A villamos igen hamar népszerű lett, 2008-ban már a három vonal össz-utasszáma 15 057 318 fő volt. A vonalak a T1, T2 és a T3 neveket kapták, a Baix szó pedig utalás a városrészre, ahol a villamosok közlekednek. Átszállási lehetőség van több helyen az L3-as metróra és az elővárosi vonatokra.
A villamosok, a megállók, a jegyek színvilága harmonizál egymással
Elegáns formák
Nem sokkal lemaradva, alig egy hónappal később, 2004. május 8-án nyílt meg a Trambesòs Barcelona hálózata. A szintén három vonalból álló hálózat hossza ugyanannyi, mint testvéré, 14 km. Ezt a vonalcsoportot is gyorsan megkedvelték az utasok, bár kevesebben használják, mint a másikat, a 2010-ben mért 7 985 513 fős össz-utasszám így is figyelemreméltó! A villamos több metróvonalat is összekapcsol, átszállási lehetőséget biztosít az L1, L2, L4, L10 metróvonalakra, továbbá az elővárosi vonatokra is.
Az alacsonypadlós villamosokhoz megfelelő peron is épült, hogy az utascsere gyors és kényelmes lehessen
A vágányok vége, vajon továbbépítik a síneket?
Végállomás, az ellenőrök épp egy bliccelőt igazoltattak
Villamos Barcelona modern városrészében
Várakozás közben egy amerikai forgatócsoport haladt el a megálló mellett
Elágazás a vonalon
Füvesített villamospálya a városban
A jövőben tervezik, hogy a Diagonal sugárúton keresztül a villamoshálózatokat összekötik, így a két különálló szigetüzem teljes mértékben átjárhatóvá válik majd, miközben remélhetőleg az utasszám is további növekedésnek indul.
Jegyárak
Egy vonaljegy 2 euró 15 centbe kerül, melyet felszálláskor kell egy leolvasóval érvényesíttetni. A 10 db-os gyűjtőjegy 9 euró 95 centbe kerül, ezzel egy utazás már kicsivel kevesebb, mint egy euró. De ezen kívül léteznek még különböző bérletek is csak a villamosokra, vagy pedig választhatjuk a barcelonai napi- vagy heti jegyeket is, mely a város legtöbb tömegközlekedési eszközére jó.
Barcelona metrótérképe, melyen a villamosvonalak (T1...T6) is fel vannak tüntetve
Barcelona tehát jól döntött, hogy a korábbi hibáját kijavítva esélyt adott a villamosüzemnek ismét. Az évről-évre növekedő utasszámok mindenképp a befektetés létjogosultságát igazolják. Hiszen egyre inkább elmondható az, hogy fejlett kötöttpályás közlekedési eszközök nélkül nincs igazi, élhető nagyváros sehol sem a Földön.
Utolsó kommentek