Újabb nap Mallorcán és egy újabb érdekesnek ígérkező program: Vonatozás Palmából Sóllerbe, majd onnan villamossal le a kikötőbe. Sajnos azonban egész januárban pályafelújítás miatt nem járt a vonat, így maradt a busz, majd Sollerből a villamos.
A villamos a tengerpart közelében Port de Sóllerben
A Palma–Sóller-vasútvonal (katalán nyelken: Ferrocarril de Sóller) a sziget fővárosát, Palmát és a Serra de Tramuntana hegység lábánál fekvő Sóllert köti össze.
A Solleri vonat végállomása Palmában, közvetlenül az Estació Intermodal de Palma mellett
A megvalósításhoz szükséges anyagi hátteret részvények kibocsátásából teremtették elő, s a vasútvonalat három évnyi építkezés után 1912. április 16-án adták át. A nyomtávolságot három angol lábban (914 milliméter) határozták meg, mely megmaradt még mind a mai napig. Mallorca vasúthálózatának többi részét azóta már 1000 mm-esre építették át. A 27 kilométer hosszú vonalat azzal a szándékkal hozták létre, hogy a Sóllerben termesztett gyümölcsöket (főként narancsot) gyorsan a fővárosba tudják vonattal szállítani a korábban használt szekerek vagy tengeri hajók helyett.
Az egyvágányú vonalon 13 alagút és egy 52 méteres völgyhíd épült, mely napjainkban a vasút egyik jelképévé is vált. A viaduktot számos képeslap, hűtőmágnes és fénykép megörökítette már, így valószínűleg minden helyi lakos ismeri, még ha nem is haladt keresztül rajta.
Mindössze párt kocsi volt csak a kihalt állomáson
A sólleri vonat a sziget fővárosából az Estació Intermodal de Palma nevű állomás mellől indul, ahol meghagyták az eredeti állomásépületét, mely eredetileg 1606-ban épült. Az állomáson jelenleg egy Picasso és Joan Miró műveiből készült kiállítás is megtekinthető. Sajnos azonban januárban ez is zárva volt.
Eredetileg gőzmozdonyos üzem volt a vonalon, de már 1929-ben kénytelenek voltak villamosítani a sok utaspanasz miatt. Az alagutakban az utazást kellemetlenné tette a gőzmozdonyokból kiáramló füst. A villamos vontatást a Siemens-Schuckert cég építette ki 1200 V egyenárammal.
Az állomás a vágányokkal és a peronnal
A sólleri vonat vágányai Palmában
A vonal a városban a házak között kanyarog, akárcsak egy villamos. Komoly biztosító berendezés nem épült ki, az alacsony sebesség és a ritka forgalom nem igényelt bonyolult vonatbefolyásolást. Az útkereszteződéseket is gyakran csak táblák jelzik, félsorompók csak a városon kívül épültek.
A várost elhagyva egy ideig követi a Majorkai vasút vonalát, és keresztezi az 1-es metró vonalát. A két végálommással együtt összesen kilenc állomás és megálló található rajta. A nagy szintkülönbségek miatt a vonalvezetése igazi hegyvidéki stílusú, vonalkifejtésekkel és hosszú alagutakkal. A leghosszabb alagút a vonalon a 2876 méteres Túnel Major. A teljes nyomvonal megtekinthető a Google térképen is.
A vonal napjainkban turisztikai célokat szolgál, a retúrjegy ára 19 euró. Fából készült személyvagonokkal nosztalgiavonat közlekedik rajta, a vonatok és a kocsik nagyrészt eredeti, de felújított eszközök. A menetidő hozzávetőlegesen egy óra. Teherforgalom napjainkban már nincs a vonalon.
A sóllleri vasútállomás egy keskeny nyomtávolságú aláverőgéppel
Mallorca Train to Soller nagyobb térképen való megjelenítése
A vasúthoz csatlakozva 1913-ban indítottak egy villamosvonalat is, mely a sólleri vasútállomástól indul és Port de Sóller kikötőjéig visz. Ez a villamosvonal eredetileg a helyi lakosság kiszolgálására készült, de manapság a városka egyik turistalátványossága lett.
Megszületését elsősorban annak köszönhette, hogy annak idején Spanyolországban hoztak egy törvényt a 30 km-nél hosszabb helyi érdekű vasútvonalak pénzügyi támogatására. Mivel a sólleri vasút csak 27 km-es volt, a vonalat 5 km-rel meghosszabbították Port de Sóllerig. Már eredetileg is villamosvonalnak épült, 600 V egyenárammal villamosítva.
A villamos a Sólleri vonat végállomásáról indul, a két hálózat között csak üzemi kapcsolat van, ráadásul az is csak a villamosszínen keresztül. Eltérő a felsővezeték magassága és az alkalmazott áramrendszer is (1200 V/600 V).
A villamosszín, rajta keresztül üzemi kapcsolat a villamos és a vasút között
A vonal keresztülhalad Sóller főterén, miközben elhalad a Szent Bartomet templom mellett. Ezután a házak között kanyarog, néha egészen közel az épületek falához. Egy kis hídon át keresztezi a Torres des Barrancs nevű patakot, majd citrom- és narancsligetek szegélyezik a pályát.
A villamos megállói nagyon egyszerű kialakításúak, akár csak egy buszmegálló. Aki nem rendelkezik kellő helyismerettel, az igen nehezen veheti csak észre őket. De mivel a turisták többsége a végállomástól a végállomásig közlekedik, ez a kis kényelmetlenség látszólag nem zavar senkit.
A villamoskocsik kétirányúak, de ajtók csak az egyik oldalukon van. Főszezonban a villamosok két nyitott mellékkocsit is vontatnak, majd a végállomáson a megállás után körüljárják őket, hogy ismét a villamos kerüljön előre.
Sóllerben a villamos nyomvonala a házak között halad
A sólleri villamos végállomása Port de Sóllerben, közvetlenül a kikötő mellett
Az öböl kijárata a tenger felé
A helyszűke egyes esetekben furcsa megoldásokat szült, ez a kapu közvetlenül a sínekre nyílik, a biztonságról két gömbtükör gondoskodik
A vasút egyetlen komoly műtárgya ez az aprócska híd
Én a villamosozás után visszafelé már gyalog mentem, így a vonalról is sikerült további fotókat készíteni. Az autóút vagy a gyalogút szinte végig a pálya mellett haladt, így biztonságosan vissza tudtam sétálni. Ezt a helyiek is kihasználják, rajtam kívül is többen sétálgattak még a vonal mellett.
A villamosok legnagyobb elméleti sebessége 30 km/h, de még ezt az alacsony sebességet sem érik általában el. A megállási szándékot a tetőn végigfutó zsínórral lehet jelezni, mely egy csengőt hoz működésbe.
Visszatérés Sóllerbe, a háttérben a Sant Bartomeu templom látható
Soller Tram nagyobb térképen való megjelenítése
A villamoson a viteldíj egy útra Sóller és Port de Sóller között az 5 km-es távolságra 5 euró.
Irodalom:
* Klaus-Jürgen Vetter, Sarah Wolff: Mallorca vonattal felfedezni. Bruckmann Verlag, München, 2001 áprilisában ISBN 3765471801
* Klaus-Jürgen Vetter, Wolfgang Heitzmann, Sarah Wolff: Vasúti paradicsoma Mallorca. GeraMond, 2004, ISBN 3765472549
* J. Pere Brunet Estarelles: La Companyia dels Ferrocarrils de Mallorca. Institut d'Estudis Baleár-szigetek, 1994 június, ISBN 8487026346
Utolsó kommentek