Vonattal? Természetesen!

Szolnok egyik nevezetessége a városban található haditechnikai-repülőgép-múzeuma. A múzeum több mint 4500 m² fedett kiállítótérrel, és mintegy 60 000 m² alapterületű nyílt udvarral rendelkezik. Gyűjteményt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakembereinek segítségével állították össze. A kiállított tárgyak között katonai repülőgépek, helikopterek, pilóta nélküli repülőgépek, egyéb haditechnikai eszközök (pl. légvédelmi fegyverek), repülőgépmotorok, hajtóművek, makettek, repülőgéproncsok, valamint a magyarországi repüléstörténet emlékei találhatók.

A Reptár főépülete belülről

 A RepTár létrehozása és építése 2015-ben kezdődött. A projekt 2,63 milliárd forintos, 100%-ban az EU-s támogatott forrásból valósult meg. 2016. szeptember 1-jén nyitották meg. A kiállított repülőgépek mellett interaktív eszközök is találhatók a múzeumban.

Kínában folyamatosan épülnek az újabb és újabb nagysebességű vasútvonalak, olyan ütemben adják át az új pályákat, hogy mindről beszámolni szinte lehetetlen feladat. A Sanghaj-Hucsou nagysebességű vasútvonalat 2024 decemberében adták át, amely tovább bővíti a kelet-kínai Jangce folyó deltájának régiójában, az ország egyik legfontosabb gazdasági központjában található nagyvárosokat összekötő vasúti hálózatot.

Egy drón légi felvételén egy vonat halad át egy hídon Hucsou Nanxun vasútállomás közelében, Hucsou-ban, a kelet-kínai Csöcsiang tartományban, 2024. december 26-án. (fotó: Xinhua/Huang Zongzhi)

Az óránként 350 kilométeres tervezett sebességgel és nyolc állomással rendelkező, 164 kilométer hosszúságú Sanghaj-Szucsou-Hucsou nagysebességű vasútvonal Sanghaj Hongqiao pályaudvart köti össze a Csiangszu tartománybeli Szucsou városával és a Csöcsiang tartománybeli Hucsou városával.

Ha a hálózat legnagyobb arányú villamosítására gondolunk, akkor minden bizonnyal mindenkinek Svájc jut az eszébe. Emlékszem, én már általános iskolában is azt tanultam, hogy az energiahordozókban szegény, de vízi energiában gazdag ország hamar villamosítani kezdte a vasútvonalait.

Nagysebességű villamos motorvonat Indiában (kép forrása: Wikimedia Commons)

A föld legnépesebb országa, India is hasonló célokat tűzött ki magának, az elmúlt években rengeteg pénzt fektettek a vasúthálózat megújításába és bővítésébe, ennek egyik leglátványosabb eredménye a nagyfokú villamosítás és a villamos vontatás elterjedése. 

A 2022-23-as pénzügyi évben több mint 6500 kilométernyi vasútvonal villamosításával az indiai vasút széles nyomtávú hálózatának villamosított aránya 90% fölé emelkedett, a fennmaradó részen pedig a 2023-24-es pénzügyi év során tovább folytatódott a villamosítás, így 2025-re a villamosítási arány elérte a 97%-ot.

Gyerekkoromban sokat ábrándoztam a LEGO-katalógusokat lapozva, hogy micsoda szuper LEGO vonatokat gyártanak Dániában. Sajnos számomra mindegyik elérhetetlen álom volt csupán... Még felnőttként is meg-megálltam a kirakatok előtt és néztem, hová fejlődnek a készletek. De számomra akkor is az 1991-1996-os korszak volt a LEGO aranykora!

1991-es és 2022-es készletek vegyesen

Egyszer aztán rádöbbentem, hogy felesleges évek-évtizedek után is ábrándozni, miért is nem vehetnék néhány LEGO készletet is magamnak? Az első néhány kisebb készlet után aztán beindult a gyűjtés, és végre megvásárolhattam az 1991-es zászlóshajót is, a Metroliner vonatot (4558-1)!

Olaszországban korábban több nagyvárosban is üzemelt trolibusz. A motorizáció terjedésével azonban a legtöbb üzem szép lassan bezárt, napjainkban már csak tizenhárom városban maradt meg a csápos buszközlekedés.

Alfa Romeo trolibusz Bariban 1983-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Meglehetősen kacifántosan alakult Bari városának trolibusz üzemének a története. A trolibuszok 1939-től 1987-ig szolgáltak a városban a több útvonalból álló hálózaton, de ezután leállították az üzemet. A bezárás után már három évvel később újra felmerült, hogy újraindítják a trolikat, egy rövidebb szakaszon még a vezetékrendszert is felújították, ám a tényleges üzem azóta sem indult meg.