Vonattal? Természetesen!

Lengyelország 2004-ben, Magyarországgal egyidőben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az ország ekkor még meglehetősen szomorú mutatókkal rendelkezett: magas munkanélküliség, gazdasági szerkezetváltás, csökkenő személy- és teherforgalom jellemezte.

Pendolino motorvonat Gdańsk állomáson (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ám a lengyelek jól meg tudták ragadni a lehetőségeket, melyeket az Európai Unióhoz való csatlakozás hozott. A gazdaság növekedésnek indult, új beruházások kezdődtek, a vasúti közlekedés pedig látványos fejlődésen megy napjainkban is keresztül. Beindult a hazai vasúti-járműgyártás is, hogy a PKP járműigényeit az országon belül ki tudják elégíteni. Korszerű mozdonyok, motorvonatok készülnek a lengyel gyárakban olyan magas színvonalon, hogy még a szomszédos Németország piacára is sikerült betörni.

A gazdasági fejlődés magával hozta a távolsági személyszállítás fejlesztését is, melynek csúcspontja az Alstomtól vásárolt Pendolino motorvonatok forgalomba állása.

Továbbra is dübörög Kína gazdasága és ezzel együtt az országos nagysebességű vasúthálózat kiépítése. Az elkészült kilométerek száma folyamatosan növekszik, szinte lehetetlen nyomon követni, hogy melyik hónapban hány száz km-rel bővült ismét a hálózat.

Nagysebességű vonat keresztez egy völgyet a magasban (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)

A már így is több, mint 10 ezer km-es nagysebességű vasúthálózat 2018. január 25-én újabb 347 km-rel bővült, a legutóbb átadott szakasz Csungking és Kujjang között rövidíti le az utazási időket.

Néhány évvel korábban az egész világ maglev lázban égett, több gazdagabb ország is eljátszott a gondolattal, hogy mágnesvasutat épít. Felmerült még a Budapest-Berlin vonal ötlete is, míg Kínában kezdésnek egy Peking-Sanghaj, később akár egy országos hálózat kiépítése is napirendre került. A technológia ára azonban nem kedvezett a gyors terjedésnek, később pedig egy baleset is visszavetette az érdeklődést.

Peking új maglev vonala és vonata (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ha városok közötti szupergyors maglevek nem is épültek, néhány város azért belevágott egy-egy saját vonal kiépítésébe. Sanghaj után Csangsa is épített egy rövidebb, reptérre kivezető vonalat, 2017 végén pedig a főváros, Peking is felavatta első maglev vonalát.

Ha Japán vasútjára gondolunk, legtöbbünknek a nagysebességű Sinkanszen vonatok jutnak az eszünkbe. Ám a szigetországban nem csak a szuperexpresszek közlekednek, a nagyvárosokat széltében és hosszában keresztülszelik az elővárosi vonatok és a metrók sínpárjai is.

Elővárosi motorvonatok Japánban (kép forrása: www.japan-guide.com)

Japán nagyvárosai, Tokió vagy Oszaka élete elképzelhetetlen lenne a városi és az elővárosi vonatok nélkül. Csúcsidőben egymást érik a különféle motorvonatok, hogy dolgozók millióit szállítsák a munkahelyükre vagy az otthonukba.

Már több mint 35 éve annak, hogy elindultak az első TGV szerelvények Franciaországban Párizs és Lyon között az újépítésű nagysebességű pályán. Az elmúlt évtizedekben a kezdetben csak 420 km-es nagysebességű lyoni vonal további kilométerekkel bővült, és mára már egy 2696 km-es hálózattá növekedett. Jelenleg további vonalak építése van tervben.

A "fapados" TGV járatok megjelenése további árcsökkenést, ezzel együtt további utasokat csábított át a TGV szerelvényekre (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az elmúlt 35 évben sok minden változott, megjelentek a fapados légitársaságok, az autómegosztás, nőtt az emberek mobilitása is, ezért a kezdetben prémiumszolgáltatásként működő TGV szépen lassan a távolsági közlekedés gerincévé vált. Az útnak még nincs vége, az erősödő konkurencia újabb lépésekre ösztönzi a francia államvasutakat, az SNCF-et.