Vonattal? Természetesen!

Tibor barátom már megismerkedésünk óta gyűjti a H0-s vasútmodelleket, azok közül is a magyar vonatkozásúakat. Első szerelvénye egy holland ICE3 volt még 2007-ben, mellyel egyből megszerette a vasútmodellek világát, ám a gyűjtést szinte kizárólag magyarországi, vagy a magyar pályákra rendszeresen bejáró típusokkal folytatta (később így az ICE is távozott a gyűjteményéből).

A GYSEV bérelt villamos Vectron sorozatú mozdonya halad át szerelvényével, miközben nyitott és fedett autószállítókat vontat. A szerelvény akár a kecskeméti Mercedes gyárból is érkezhetne, igaz vagy csak a nyitott vagy csak a zárt kocsikkal. A modellmozdonyt a PIKO forgalmazza, az autószállító kocsikat pedig a ROCO készítette.

Mára aligha nem a legnagyobb és legteljesebb magyar vonatkozású modellgyűjteménye van. Hála a gyártóknak, kik minden évben újabb és újabb modelleket dobnak piacra, a gyűjtés sohasem pihen. Az újdonságokat pedig rövid Youtube videókban mutatja be.

Ezekből láthatunk egy kisebb összeállítást itt a blogon!

A Párizs és Lyon közötti hagyományos vasútvonal túlterheltsége miatt született meg a francia TGV, ugyanis a két város között egy új vasútvonal megépítésére volt szükség. Ha pedig már újat építünk, az legyen a lehető legjobb. Az általunk ismert TGV ötlete nem egyből született meg, volt néhány zsákutca is a fejlesztés közben. Először légpárnán lebegő járműveket, majd inkább hagyományos motorvonatokat, de gázturbina-hajtással, szerettek volna.

Csatolt emeletes TGV, összesen több, mint 1000 férőhellyel! Óránként tizenegyszer, de mégis kevés?

A megoldás végül egy új nyomvonalon vezetett nagysebességű vasútvonal lett Párizs és Lyon között, villamos motorvonatokkal. Az 1981-ben megnyílt új vonal úgy tűnt, megoldotta a problémát, ám az évek alatt egyre több és több ember vette igénybe, így lassan az új vonal is telítődött. Először a motorvonatokat kettesével csatolták, majd emeletesekre cserélték, a korszerűbb biztosítóberendezések a vonatsűrűséget is növelték. Azonban a 2019-ben a naponta közlekedő mintegy 240 járat még így is kevésnek bizonyul (a koronavírus miatti visszaesés természetesen itt is megjelent).

A megoldást egy további vasútvonal megépítésében látják ismét a franciák!

2021. november 29-én elindult a szegedi tram-train, és míg az utasforgalmi próbák tartanak, ingyen kipróbálható ez a Magyarországon szokatlan, újszerű közlekedési eszköz.

2021. december 3-án én és a barátom is ellátogattunk Szegedre, hogy tegyünk egy kört a "vasvillával"

Az első találkozás Szegeden!

A tram-train Szeged vasútállomását köti össze Szeged néhány fontos városi csomópontjával, majd Algyővel, hogy végül Hódmezővásárhelyre érkezzen, ahol egy kétvágányos fejállomás várja a hibrid-motorvonatokat a város vasútállomása előtt.

Az Odakyu Electric Railway Company, Ltd. (japán írásjegyekkel: 小田急電鉄株式会社, latin betűs átírással Odakyū Dentetsu kabushiki gaisha), közismert nevén Odakyū, Japán fővárosában, Tokióban székelő nagy vasúttársaság, amely leginkább a Tokióból Odawara, Enoshima, Tama New Town és Hakone felé közlekedő Romancecar járatairól ismert.

A japán Odakyu Electric Railway Company három különböző motorvonat-sorozata

Az Odakyu Electric Railway Company képezi az Odakyu Group magját, amely 101 vállalatot foglal magában (2017. július 14-én), és amelyhez tartozik az Enoshima Electric Railway, a Hakone Tozan Railway, az Odakyu Bus, az Odakyu Department Store és a Hyatt Regency Tokyo szálloda. A vállalatot a tokiói tőzsdén jegyzik, és a Nikkei 225-ös tőzsdeindexben is szerepel.

A társaság szokatlan formavilágú vasúti járműveiről ismert, mellyel még a Microsoft Train Simulator nevű játékprogramba is bekerült, mint alapértelmezetten rendelkezésre álló vezethető jármű.

Hozzájuk köthető az ún. Romancecar (japán írásjegyekkel: ロマンスカー, latin betűs átírással: Romansukā) nevű vasúti járatok is, melyek Tokiótól délnyugatra, a hegyi üdülőhelyekre, például Hakone és Gotemba (Fudzsi-hegy), valamint olyan strandokra, mint Odawara és Enoshima, közlekednek, korlátozott számban expressz luxus turistajáratként.

A Wikimedia alapítvány, mely a Wikipédiát is igazgatja, egy szabadon hozzáférhető képgyűjteményt is finanszíroz, a Wikimedia Commons-ot. A weboldalra már közel 80 millió kép került fel, jobbak és rosszabbak is egyaránt. Minden év végén a korábbi évek képeiből készül egy kisebb verseny, melynek során több fordulóban választják ki a legjobban sikerült művet.

Az RhB svájci magánvasút ingavonata S-chanf és Zuoz között vezérlőkocsival előrefelé (Kép forrása: Wikimedia Commons)

A képeket kategóriákba rendezik, ám az összes kategóriából csak egyetlen egy kép az, mely az Év képe címet elnyeri. Vonatos kép sajnos idén sem nyert, de talán nem is fontos, hiszen a döntőbe jutott képeket továbbra is megnézhetjük. Ráadásul ezek a fotók rendkívül nagy felbontásúak, így bátran használhatjuk őket akár háttérképnek is vagy nyomtathatjuk ki poszternek. A képek nem feltétlenül 2020-ban készültek, helyette 2020-ban lettek a képmegosztón jelölve.