HTML

Vonattal? Természetesen!

Én nagyon szeretek vonattal utazni, ami sok ember számára teljesen érthetetlen. Szeretném az olvasóknak megmutatni, hogy vonattal is érdemes útra kelni, akár külföldre is. Vannak saját utazás leírások, de be szeretnék mutatni olyan lehetőségeket is, melyek kevésbé ismertek. A hagyományos vonatok helyett igyekszem majd megírni az újdonságokat a nagysebességű vasúti közlekedés világából, de lesznek még elfeledett technikatörténeti érdekességek és múzeumok is. Megpróbálom bizonyítani, hogy a vonat sokszor akár a repülő vetélytársa is lehet árban, kényelemben, sőt eljutási időben is! Továbbá néha olvashattok a kedvenc játékomról, a JBSS Bahnról is egy-két rövidebb cikket. Rendszere frissítést nem ígérek, de azért néha nézzetek be hozzám! A bloghoz jó szórakozást kívánok minden Kedves Olvasónak! Balogh Zsolt

Utolsó kommentek

Friss topikok

Címkék

1000 mm (1) 18+ (1) 900 mm (1) 9euroticket (2) afrika (9) agv (1) alagút (13) alex (1) állatok (2) állomás (22) alpok (1) alstom (4) amerika (2) amszterdam (1) amtrak (1) anglia (20) április elseje (4) argentína (1) arlbergbahn (4) arosa (1) árvíz (1) atomenergia (1) augsburg (4) ausztria (132) autó (3) autómúzeum (5) ave (23) avlo (1) ázsia (5) baden-württemberg (2) bajorország (60) balaton (1) baleset (3) barcelona (12) barlang (3) bayernticket (27) bécs (11) bécsújhely (4) belgium (4) berchesgaden (2) berlin (6) bloginfo (3) bob (6) bombardier (2) bordeaux (1) botanikus kert (4) brenner hágó (4) budapest (4) busz (2) caf (1) commons (2) covid (2) csalagút (1) csehország (16) dánia (3) dél-amerika (1) dél-korea (3) desiro (1) deutsche bahn (24) egyiptom (4) éjszakai vonat (4) elon musk (3) érdekességek (69) euronight (3) európa (10) filmek (6) finnország (1) fogaskerekű (5) franciaország (88) freilassing (1) füssen (4) füsti (1) gaudi (3) genova (8) görögország (2) gőzmozdony (13) gysev (1) hajó (8) hamburg (7) heide volm (2) híd (4) hollandia (6) horvátország (2) hs2 (1) hyperloop (2) ic (2) ice (22) iho.hu (1) index (115) index2 (318) india (4) innsbruck (5) interrail (17) interurban (1) izrael (1) japán (12) jbss bahn (15) jövő (2) kalifornia (5) kanada (1) kanton (1) kaposvár (1) kastély (7) kecskemét (20) kenya (2) kína (46) kindertojás (2) kisvasút (15) kombinált szállítás (3) konténer (1) könyv (3) koralmbahn (3) kötélvasút (11) kufstein (1) különleges vasút (5) las vegas (4) lego (3) lengyelország (4) ligeti (6) lindau (2) Linz (1) linz (3) lisszabon (1) london (2) los angeles (2) madrid (12) magánvasút (3) maglev (6) magyarország (38) mallorca (7) marokkó (4) marseille (1) menetrend (3) mercedes (1) metró (11) mexikó (1) milánó (6) mittenwald (3) mittenwaldbahn (8) modellvasút (15) moldova (1) monaco (1) motorvonat (2) mozdony (4) münchen (79) múzeum (44) nagysebességű vasút (178) nápoly (4) németország (94) nightjet (2) nürnberg (11) nyomtáv (3) öbb (27) olaszország (57) oroszország (3) ouigo (3) párizs (20) peking (1) pendolino (2) plzeň (3) porsche (3) portugália (5) prága (9) puchberg (7) railjet (16) regionalzug (15) rekordok (4) rendezőpályaudvar (5) repülés (9) rhb (2) s-bahn (9) salzburg (6) segítség (1) semmering (4) siemens (4) sikló (1) sinkanszen (5) skoda (1) sncf (1) söll (2) sopron (1) spanyolország (75) spital am pyhrn (2) st. pölten (5) strassbourg (1) stuttgart (10) svájc (24) svédország (5) szaud-arábia (3) szeged (2) szimulátor (1) szlovénia (10) szurdok (1) s bahn (16) tajvan (1) talgo (8) tarragona (1) TEE (9) teherfuvarozás (6) terepasztal (12) texas (1) tgv (48) tibee (7) tibet (1) tirol (5) (1) törökország (5) train simulator (1) transport tycoon (2) trieszt (2) ukrajna (3) USA (33) usa (3) v43 (1) vasútállomás (9) vasútvonal (2) velence (7) vendégposzt (5) villamos (11) virágok (1) virtuális vasút (10) vízesés (1) vonatjegy (2) vorteilscard (2) webkamera (1) wendelstein (1) westbahn (4) Windischgarsten (4) wunderland (2) würzburg (1) zillertal (6) zürich (2) Címkefelhő

2023.04.26. 14:05 Balogh Zsolt

Isztambulból Ankarába nagysebességgel

Isztambul Törökország legnépesebb és talán legismertebb városa, kulturális és gazdasági központ, világszinten ismert idegenforgalmi célpont. Ám Törökország fővárosa még sem Isztambul, hanem Ankara az ország belsejében. A két térség vasúttal való összeköttetése mindig is kiemelt jelentőségű volt, a két város közötti kapcsolat állandó fejlesztés alatt áll.

e43036_ankara-istanbul_ankara_province_2006.jpgA hagyományos Isztambul-Ankara-vasútvonal (kép forrása: Wikimedia Commons)

A hagyományos Isztambul-Ankara-vasútvonal 1892-ben nyílt meg, 576 km-en átkanyarog az országban, több nagyvárost is kiszolgálva. A folyamatos fejlesztéseknek hála mára végig villamosított és a vonatok 160 km/h sebességgel közlekednek rajta. A további sebességnövelés helyet azonban ezzel nagyrészt párhuzamosan egy új, csak a személyszállítást kiszolgáló vasútvonal épült.

Az Ankara-Isztambul nagysebességű vasútvonal

Az Ankara-Isztambul nagysebességű vasútvonal (törökül: Ankara-İstanbul yüksek hızlı demiryolu), egy 562 km hosszúságú nagysebességű vasútvonal, amely Ankarát és Isztambult köti össze Törökországban. A vasútvonal nagyrészt az Isztambul-Ankara vasútvonallal párhuzamosan halad, és Törökország néhány legurbanizáltabb területén halad keresztül. A vonalon nagysebességű YHT vonatjáratok közlekednek, amelyek maximális működési sebessége 250 km/h.

Törökország meglévő és tervezett vasútvonalai (kép forrása: Wikimedia Commons)

A vasút építése 2003-ban kezdődött, a tesztelés 2007-ben indult. A vasút első szakasza, az Ankara és Eskişehir közötti 209,4 km-es szakaszon 2009. március 13-án indult meg a vasúti szolgáltatás , így ez lett az első nagysebességű vasútvonal Törökországban és a Közel-Keleten. 2014. július 25-én a vasútvonal Isztambul keleti külvárosáig, Pendikig készült el, és a Marmaray vasúti-projekt befejezésével 2019. március 19-én az Isztambul központjában található Söğütlüçeşme állomásig ért el.

Az Isztambul és Ankara közötti nagysebességű vasút megépítésére irányuló kísérletek 1975-ig nyúlnak vissza, amikor a török kormány véglegesítette az Isztambul-Ankara nagysebességű vasút (törökül: İstanbul-Ankara sürat demiryolu) megépítésének terveit. Ez a vasútvonal Sincannál ágazott volna le az Isztambul-Ankara vasútvonalról, és a Köroğlu-hegységen keresztül közvetlenebb útvonalon haladva Arifiyénél csatlakozott volna újra a meglévő vasútvonalhoz. Ez az új vasútvonal 160 km-rel rövidítette volna le a két város közötti útvonalat, és a tervezett 250 km/h-s maximális sebességgel drasztikusan csökkentette volna az utazási időt 7,5-11 óráról 4,5 órára. 1976-ban indult el a projekt, amikor az Ayaş-alagút építésére kiírt pályázatot a Nurolnak ítélték oda. A következő évben, 1977. március 28-án Necmettin Erbakan miniszterelnök-helyettes letette az alagút alapkövét, amely akkoriban Törökország leghosszabb vasúti alagútja lett volna. A politikai instabilitás, az állandó kormányváltások és az alagút építésével kapcsolatos problémák azonban késleltették a projektet, mígnem az 1980-as török államcsíny nyomán leállították az építkezést. A puccsot követően Turgut Özalt választották miniszterelnökké, és az ő autópárti politikája tovább rontotta a projektet.

A török kormány az 1990-es évek elején leállította a projektet, és ehelyett a meglévő vasútvonal korszerűsítését választotta, hogy a sebesség elérje a 200 km/h-t. Az Eskişehirtől nyugatra lévő éles ívek miatt azonban az útvonal számos szakaszát csak 90 km/h és 120 km/h közötti sebességre korszerűsítették volna, ami kihatással lett volna a teljes tranzitidőre. Az Eskişehir és İnönü közötti 33 km-es pályaszakaszt korszerűsítették és kétvágányúvá bővítették, és 1996-ban nyitották meg. 1999 szeptemberéig, amikor az Államvasutak véglegesítette az Eskişehir és Esenkent közötti vasútvonal terveit, ezen a rövid szakaszon kívül nem történt további előrelépés. Mivel a vasútnak ez a szakasza a viszonylag sík ankarai síkságon halad keresztül, a vasútvonalat 200 km/h maximális sebességre fejlesztenék.

Egy Siemens Velaro motorvonatból álló, Ankara felé tartó nagysebességű járat megáll Sincanban.

A pályázatot 2000. november 23-án az ALSİM-ALARKO-OHL konzorcium nyerte el 437 millió euróért. A megállapodást követő hónapokban a 2001-es török gazdasági válság akadályozta az építkezést, így a vasútvonal építése nem haladt előre. Az alapkőletétel végül 2003. június 8-án kezdődött Ankarában. Erre nagyszabású ünnepséggel került sor, amelyen Recep Tayyip Erdoğan akkori miniszterelnök is részt vett.

A kezdeti építkezés az Ankara állomás és Sincan, valamint Eskişehir és İnönü közötti jelzőrendszer korszerűsítésére összpontosított. Az új nyomvonal építése 2004-ben kezdődött az Esenkent és Eskişehir közötti 206 km-es szakaszon. Az egész projekt azonban ismét módosítások tárgyát képezte. A projektet felülvizsgálták és továbbfejlesztették, hogy a sebességet 200 km/h-ról 250 km/h-ra növeljék, és ahelyett, hogy a pályát más vasúti forgalommal osztanák meg, az útvonal külön nagysebességű vasútvonallá vált. Ez a fejlesztés 2005. május 5-én vált hivatalossá, amikor Erdoğan kabinetje jóváhagyta a változtatást. Az új vasútvonal a meglévőtől elkülönítve épült meg, és Eskişehirtől nyugatra, Isztambulig terjed, így valódi nagysebességű vasúttá vált.

Viadukt a vonalon (kép forrása: ohla-group.com)

A vasút két fő szakaszra, összesen hét szakaszra oszlott. A városi területeken a vasút a meglévő Isztambul-Ankara vasútvonal mellett halad, vagy azzal közös nyomvonalon osztozik; így ezeket a szakaszokat is korszerűsítették, hogy nagyobb sebességet lehessen elérni. Az útvonal közös szakaszainak korszerűsítése mellett az állami vasúttársaság a nagysebességű vasútvonalat az isztambuli és ankarai városi elővárosi vasúti projektekkel is integrálja. Ez magában foglalta a pályahasználati jog két vágányról három vágányra történő bővítését Isztambulban és három vágányról öt vágányra történő bővítését Ankarában, valamint a meglévő állomások átépítését és korszerűsítését.

Nagysebességű CAF motorvonat a vasútvonalon (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az Ankara-Isztambul nagysebességű vasútvonalon összesen 12 állomás található, ebből 11 üzemel. Nyolc üzemelő állomáson van csatlakozás a TCDDT intercity vonataihoz, míg 6 állomáson van csatlakozás az elővárosi vonatokhoz. Az egyetlen nem üzemelő állomás Haydarpaşa állomás, amelynek felújítását nagyban akadályozta, hogy a pálya ágyazata alatt bizánci települést találtak. A vonal minden állomása új, vagy átépítették/megnövelték, hogy a nagysebességű vonatok befogadására alkalmas legyen. Az ankarai állomás déli oldala fölé új épületet építettek az új nagysebességű vonatforgalom fogadására, exkluzív YHT-csarnokkal, üzletekkel és szállodákkal. Eskişehir állomást nagyobb és hosszabb peronokkal építették át, és az ankarai Sincan közelében új átszállóállomást építettek, amely összeköttetést biztosít az YHT és a Başkentray elővárosi vasút között. A vasút nagysebességű szakaszain lévő állomásokon legalább két peronok nélküli átmenővágány is van, hogy bizonyos vonatok nagy sebességgel haladhassanak át az állomásokon megállás nélkül.

Nagysebességű vonatok vasútállomáa Törökországban. A két középső vágányon a vonatok megállás és lassítás nélkül haladhatnak át (kép forrása: Wikimedia Commons)

A vonalon közlekedő járatok mindegyike az YHT nagysebességű vasúti szerelvénye, amelyek 250 km/h maximális sebességgel közlekednek. A vasútvonal azon szakasza, ahol a legnagyobb a nagysebességű forgalom, a Polatlı csomópont (Polatlı YHT állomástól nyugatra) és Ankara között található. Ez az a szakasz, ahol a Konyába és Karamanba tartó vonatok az Ankara-Isztambul nagysebességű vasútvonalat használják, mielőtt Polatlı csomópontnál dél felé szétválnak.

A 2022 közepétől a vasúton közlekedő YHT jaratok a következők voltak:

* Ankara-Isztambul: naponta 10x
* Ankara-Eskişehir: naponta 4x.
* Ankara-Konya: Konyha: napi 4x
* Ankara-Karaman: naponta 2x
* Isztambul-Konya: naponta 3x
* Isztambul-Karamán: naponta 1x

Az Ankara-Isztambul szuper-nagysebességű vasútvonal

Még szinte be sem fejeződött az Ankara-Isztambul nagysebességű vasútvonal építése, a török kormány egy újabb ambíciózus célt tűzött ki.

Adil Karaismailoğlu közlekedési miniszter 2023. április 14-én bejelentette, hogy a kormány "szupergyorsvasutat" tervez Isztambul és Ankara között. A járatok mindössze 1 óra 29 perc alatt kötnék össze az ország politikai és gazdasági fővárosát, szemben a jelenlegi leggyorsabb, 4 óra 5 perces menetidővel rendelkező, a 2008-2014 között épült, 533 km hosszú, meglévő nagysebességű útvonalhoz képest.

A 344 km hosszú új vasútvonal Adapazarınál térne le a meglévő Isztambul-Ankarainagysebességű vasútvonalról, és Szakaryán és a Bolu-hegységen keresztül Nallıhanba és Ankarába vezetne. A vonatok maximálisan 350 km/h sebességgel történő közlekedésére tervezett vonal 52 alagút építését igényelné, amelyek hossza összesen 120 km, valamint 19 viadukt építését, amelyek együttes hossza 14 km.

A Boszporuszon fekvő Haydarpaşa és Ankara közötti közvetlen nagysebességű vonal tervei először 1972-ben merültek fel, amikor egy 280 km hosszú, Arifye és Sincan közötti vágányt javasoltak. Ez 118 km-rel rövidítette volna le a két város közötti utat. Bár a tervezet munkálatai megkezdődtek, a munkát soha nem fejezték be. Helyette a már meglévő vasútvonallal nagyjából párhuzamos nagysebességű vasútvonalat építettek.

Karaismailoğlu azt is bejelentette, hogy a 405 km hosszú Ankara-Sivas nagysebességű vasútvonalat 2023. április 26-án nyitják meg, és a TCDD Yüksek Hizli Tren nagysebességű járatai körülbelül 2 óra alatt teszik meg az utat, szemben a jelenlegi, Kayserin keresztül vezető útvonal 12 órás menetidejével. Az új vonal megnyitását a múltban többször is meghirdették, de hosszú késedelmek sorozata volt, legutóbb a Yıldızeli közelében lévő szerviz- és menekülő-alagutakkal kapcsolatban.

 A javaslatot ismertető kormányzati reklámplakát.

Karaismailoğlu bejelentései a 2023-as május 14-i elnök- és parlamenti választások előtt érkeztek. Még ha a kormány változik is, a közlekedéspolitika valószínűleg nem fog drámaian eltérni a jelenlegi rendszer által követett politikától. Még januárban a hat ellenzéki párt közös dokumentumot adott ki, amelyben felvázolták a közös politikát, többek között elkötelezték magukat a "modern vasúti és metrórendszerek" fejlesztése mellett, mind a városi, mind a városok közötti személy- és áruszállítás számára.

A dokumentum egy "Vasúti Szabályozási és Felügyeleti Ügynökség" létrehozását is szorgalmazta, amelynek feladata többek között a személyzet képzése, a vasúti járművekre vonatkozó biztonsági előírások kidolgozása és egyéb kapcsolódó kérdések.

Források

Ankara – Istanbul ‘super high speed’ line proposed
* Az angol wikipédia Ankara-Istambul high speed line című szócikke

6 komment

Címkék: index törökország nagysebességű vasút


A bejegyzés trackback címe:

https://vonattal-termeszetesen.blog.hu/api/trackback/id/tr1218111182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2023.04.26. 15:18:07

Ez mind izgalmas, csak az arrafele gyakori földrengések kapcsán vajon mi az elképzelés?

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2023.04.26. 15:20:14

@gigabursch: Biztos van rá megfelelő megoldás. Ezzel a problémával a japánok is együtt tudnak élni.

gigabursch 2023.04.27. 13:45:42

@Balogh Zsolt:
Szerény földrajzi ismereteim szerint más a földrengések oka és ebből fakadóan a természete is a két helyszínen.

Míg Japán egy - geológiai értelemben - fiatal és vulkanikus kőzet, addig Kis-Ázsia egy régi kőzetek és alágyűrődött lemeztöredékek sokasága, ahol mindenféle irányban, bárhol lehet bármi.

(Persze most jobb lenne, ha itt lenne egy geológiából vérprofi hozzászóló, aki pl el tudná mondani, hogy ez a különbség végeredményben miben tud különbözni.)

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2023.04.27. 14:59:57

@gigabursch: Biztos megvannak a nehézségei a dolognak, de már korábban is létezett ott vasút, út és másfajta épített környezet. Egy földrengés nem egyenlő azzal, hogy minden porrá válik, lesznek javítandó részek, de legnagyobb részt egyben marad minden.

tulapruton 2023.04.28. 12:50:11

Megértem, hogy mindenki egyre gyorsabban akar eljutni egyik helyről a másikra. De azért sajnálom, hogy (egy-két ritka kivételtől, pl. az itt is többször pozitív példaként felhozott ÖBB éjszakai járatoktól eltekintve) ma már lényegében csak a sebesség az egyetlen mérce, ami alapján fejlesztenek.

Ma már nem lehet olyan utakat szervezni, mint 20 éve, egyetemistaként, hogy éjszakai vonatokkal jártam be a Balkánt, vagy Törökországot. Rengeteg szállás megspórolható, és jobb az idő-elosztása is. Pl. ha régi, lassú vonattal mondjuk este 9-10 körül indulok Istanbulból, akkor reggel 6 körül voltam Ankarába. Cuccok a csomagmegőrzőbe, aztán lehetett menni a városba. Ankarára egy nap elég, így újabb éjszakai vonattal lehetett menni pl. Izmirbe, ami (féleg a környék miatt) már több nap, így ott mindenképp szálloda kellett. Hiába ma 4-5 óra egy Istanbul-Ankara, ha elindulok mondjuk 10 körül, akkor délután 3 körül vagyok Ankarában, szállásfoglalás, stb., 4 előtt nem leszek szabad. Elment az egész napom, és 2 éjszaka kell szállodában, hogy egy teljes napom legyen. Ebben a formában körutazást szervezni lényegében lehetetlen, mert minden második nap az utazással telik el, lényegesen belassítva az egészet, és megnövelve a szállodás napok számát is.

gigabursch 2023.05.02. 09:51:54

@tulapruton:
No, ez érdekes felvetés.
Ez persze nem biztos, hogy magával hozza az éjszakai járatok megszűnését.

kérdés:
Ezek alvós kocsik voltak, vagy csak a kevés utas miatt el lehetett nyúlni az üléspadokon?
süti beállítások módosítása