A felújított Vác állomás csak egy köztes megálló volt nekünk legutóbb, ugyanis a nap célja a Királyréti Erdei Vasút volt! A Börzsönyben közlekedő kisvasút hányatott sorsú, többszöri bővítés majd visszabontás, számos tulajdonosváltás, természeti katasztrófa, majd bezárás után az ezredforduló után új életet kezdett. Mára Magyarország harmadik legforgalmasabb kisvasútjává vált, rendszeres személyforgalommal, különleges járművekkel és számos érdekes utas- és kirándulóbarát megoldással.

Kismaros kisvasútállomás a Tóbi nevű motorkocsival

A Budapestről könnyedén megközelíthető vonal beutazását ajándékba kaptam barátnőmtől, aki valami igazán különleges, nekem való élménnyel akart meglepni.

Megérkezés Kismarosra a korábban csak Szeged felé közlekedő bmx kocsikkal

Kismaros vasúti megálló, távolodik a vonatunk Szob felé

Kismaros megállóban való leszállás után már a vasút magas töltéséről látszik a kisvasút végállomása. Némi lépcsőzés után már az állomáson is találjuk magunkat.

A kisvasút jelenlegi végállomása Kismaroson

Magyarország legrégebbi erdei vasútjainak egyike a Királyréti Erdei Vasút, mely az egykor 200 km-t meghaladó börzsönyi kisvasúthálózat egyik fennmaradt vonala. A Börzsöny legnagyobb vízgyűjtő területéről a vizeit összegyűjtő Morgó patak völgyében halad a Dunaparttól Szokolya községen át Királyrétig. Királyrét szinte a hegység közepén van, a legszebb börzsönyi túrák kiindulóhelye. Így a kisvasutazás egy egész napos program kezdete vagy vége is lehet.

1893-ban Gróf Franken-Siersttorpff János porosz születésű földbirtokos építette, hogy az erdőbirtokairól a fát el tudja szállítani. Egyetlen fával fűtött gőzmozdony szolgálta ki csupán a teherforgalmat, ekkor a személyszállítás még fel sem merült. A kisvasút sínjét 600 mm-es nyomtávolsággal építették ki.

1912-ben bővült először a hálózat a Királyrét-Bajdázó szárnyvonallal. Ezután már nem csak fát, hanem a hegység vulkanikus kőzetét is sikerült gazdaságosan szállítani. A Kismaros-Dunaparti Rakodó és a Kismaros-Nógrádverőce MÁV állomás közötti szárnyvonalak is megépültek, így a teherárut már a nagyvasútra is át lehetett rakodni.

A megnövekedett forgalom lehetővé tette a további bővítést is. Saját kőzúzda és villanytelep épült, a vasút mellett fekvő házakba is bevezették az elektromos áramot. A forgalmat hamarosan már hét gőzmozdony és 300 ember látta el.

A kisvasút fénykora 1912 és 1916 között volt, ekkor már akár napi 60-70 teherkocsinyi árut is átrakodtak a MÁV vonataiba.

Többszöri tulajdonosváltás után 1924-ben Hoffer Kúnó svájci állampolgár tulajdonába került a birtok és a rajta futó 30 km-es kisvasút.

1927-ben siklópályával bővült a hálózat. 1941-ben leállta kőbányászat, ismét csak fát szállítottak, a kisebb forgalomhoz már kevesebb kocsi és mozdony is elégnek bizonyult. Megindult viszont a rendszeres személyforgalom Királyrét és Szokolya között.

1945-ben az erdőbirtokot és a hozzá tartozó kisvasutat is államosították, ettől kezdve a Balassagyarmati Állami Erdőigazgatóság volt a terület kezelője. Többszöri átszervezés után 1970-től a vasút kezelője Ipolyvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság (IEFAG), amelynek jogutódja, az Ipoly Erdő Rt. napjainkban is üzemelteti.

Királyrét és Kismaros közötti hivatalos személyszállítás 1954. május 26-án indult meg. A kezdetben saját gyártású nyitott kocsikat hamarosan három zárt követte, melyeket a Fővárosi Villamos Vasút házi műhelye kifejezetten a keskenynyomközű vasutak számára épített. Ezzel egy időben MD-40 sorozatú dízelmozdonyok is érkeztek, de a gőzvontatás is fennmaradt ezzel párhuzamosan.

1962-ben további négy db C-50-es dízelmozdony kezdett el dolgozni, végleg nyugdíjazva a gőzmozdonyokat. A Triglav nevű gép egy darabig még mint stabil állókazán üzemelt, napjainkban  Kismaroson van kiállítva szobormozdonyként.

A Triglav nevű gőzmozdony

Az 1970-es évek közepére az erdő famennyisége is megcsappant, nagy részét az évek alatt kitermelték. További szárnyvonalak építése nem volt gazdaságos, így a teljes megszűnés is felmerült. De mivel a személyforgalom fokozatosan erősödött, így az úttörővasúttá alakítás mellett döntöttek. Átnevezték a megállókat, a színtervet pirosra változtatták. 1976. június 6-án megindult az úttörővasúti üzem.

1978 tavaszán a hóolvadás teljesen tönkretette a pályát, emiatt leállították a forgalmat. Miközben országszerte vasútvonalakat zártak be, a Királyréti Kisvasút kegyelmet kapott, sőt a teljes átépítés mellett döntöttek. A bezárásra ítélt Cegléd-Hantháza-vasútvonal elbontott anyagából építették át a kisvasutat immár 760 mm-es nyomtávolságra.

A nyomvonal is változott, a nyomtávváltás miatt pedig teljesen új járműparkra is szükség lett. A mozdonyok és a kocsik a szintén az akkor megszűnt Hegyközi kisvasúttól érkeztek, hogy itt találjanak új otthonra. Az öt Mk48-as dízelmozdony mellett egy C-50-es is érkezett, de nem maradt sokáig, ugyanis a nyolcvanas évek végén a nagybörzsönyi vonalra irányították. A személyforgalom számára tíz Bax és két BDax kocsi érkezett. 1981. június 7-én újra elindult a kisvasút.

A rövid fellendülést ismét hanyatlás követte. Az 1980-as években a fakitermelést egyre inkább teherautókkal oldották meg, 1990-ben pedig a személyszállítást is autóbusz vette át. A gazdasági visszaesés, az enyhe telek, a teherforgalom megszűnése gazdaságtalanná tették a vonalat, így ismét a megszűnés réme fenyegetett.

1992. május 18-án a kisvasút leállt, majd csak időszakosan üzemelt, attól függően, hogy sikerült e pénzt szerezni az üzemeltetéshez. A járműveket eladták vagy múzeumba kerültek.

2001-ben azonban ismét fantáziát láttak a kis erdei vasútban, így ismét fejlesztésekbe kezdtek. Új személykocsikat építettek, 2002-ben pedig mozdonyszín épült a járművek védelmére. Nosztalgiacéllal újra megindították a gőzmozdony üzemet is.

2010-ben egy hidraulikus meghajtású motorkocsi is épült egy hozzá illő személykocsival. A jármű a Tóbi becenevet kapta. Bár kinézete régies, valójában modern gép. Kisebb forgalmú járatokhoz használják, melyet gazdaságosabban lát el a mozdonyokhoz képest.

Indulás Királyrét felé a Tóbi nevű motorkocsival, a látszat csal, a motorkocsit 2000-ben építették

2013-ban pedig egy teljesen innovatív fejlesztés valósult meg, egy elektromos és napelemes motorkocsi is üzembe állt. A kicsi motorkocsi a keresztelőn a Vili becenevet kapta.

Jelenleg a kisvasút jövője biztosnak látszik, hiszen a folyamatosan növekvő utasforgalom biztos bevételt jelent számára.

Királyrét állomáson egy kör alakú hajtánypályát is kipróbálhatunk még.

Sajnos az időjárás nem volt épp megfelelő, folyamatosan az eső réme fenyegetett minket. Így mi a túrázásról lemondtunk, csupán a vonalat jártuk be oda-vissza.

Az állomás épülete

A váróterem

A nyílt vonal

Keresztül Kismaroson

A település határa

Kint a természetben

Forgalmi kitérő

Királyrét, végállomás

Hamarosan indulunk vissza

Mellékkocsi a motorkocsihoz

Visszafelé

Én is bátran merem ajánlani egy egynapos programhoz a kisvasút beutazását. Kismaros csupán 50 km-re található Budapesttől, sok vonat érinti az állomást, az átszállás pedig gyors és egyszerű. A Börzsöny minden évszakban szép, a kisvasutazás után pedig többféle hegyi túrán vehetünk részt. Gyönyörködhetünk a természeti szépségekben vagy akár elveszett kisvasúti emlékeket is felkereshetünk.

Megérkezés Kismarosra

A motorkocsi továbbmegy az egykori végállomás, Verőce irányába a mozdonyszínbe

Érkezik a kék-Flirt!

A kisvasút kismarosi végállomása a Budapest-Vác-Szob-vasútvonal Kismaros nagyvasúti megállója közelében fekszik, innen néhány perc sétával elérhető a kisvasút állomása. A magas töltésre épített peronról letekintve már láthatjuk is az állomást, így vonattal a legegyszerűbb és legcélszerűbb megközelíteni.

Kismaros a Google térképén

A 12 km-es vonalra egy teljesárú jegy 600 Ft-ba, a kedvezményes jegy vagy csak egy 6 km-es jegy 350 Ft-ba kerül. Menettéri jegyet váltva némi kedvezményt is kapunk, hiszen az 1200 Ft helyett mindössze csak 1000 Ft-ot kell kifizetnünk.

További információkért érdemes felkeresni a kisvasút hivatalos weboldalát is, ahol a legfrissebb különleges programok, a menetrend és a díjszabás is elérhető