Franciaország vasúthálózatának központja Párizs, ahonnan a főbb vasútvonalak sugarasan indulnak az ország minden égtája felé. A francia főváros egyben a legnépesebb települése is az országnak, ahová az ország minden pontjáról érkeznek a távolsági- és regionális vonatok. Emellett fontos nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik Spanyolország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc és Olaszország felé. Európa legfontosabb nagyvárosai (Madrid, London, Brüsszel, Amszterdam, Frankfurt, München, Zürich, Milánó...) közvetlen vonatokkal is elérhetőek, de még olyan távoli célpontok is közvetlen összeköttetésben állnak Párizzsal, mint mondjuk Moszkva!

Párizs kiterjedt vasúthálózattal rendelkezik

Ilyen sok vonathoz pedig hatalmas pályaudvarokra is szükség van, Párizsban nem kevesebb, mint hat fejpályaudvar található, de ezek mellett még számos kisebb-nagyobb is az utasok rendelkezésére áll. Ezek közül kerestünk fel mi is néhányat a párizsi kirándulásunk alkalmával.

A nagyobb állomások a történelmi belvárostól messzebb helyezkednek el, ám a kiterjedt RER- és metróhálózattal mégis könnyen és gyorsan akárhová eljuthatunk tőlük Párizsban.

Az idő változásai Párizst sem kerülték el, így a városban több bezárt állomás és felhagyott vasútvonal is található. Néhányat nyomtalanul elbontottak, valamelyiket háromszor is bezárták majd újranyitották, valamelyik pedig a lebontás helyett új funkciót kapott.

Gare d'Orsay

Ez utóbbiak közé tartozik a Gare du Musée d'Orsay, korábban röviden csak Gare d'Orsay, melyet 1958-ban zártak be. A Szajna parton felépült vasúti fejpályaudvart az 1900-ban megrendezett világkiállítás alkalmából építette a Compagnie du chemin de fer de Paris à Orléans vasúttársaság. Az Orsay igazi belvárosi állomás volt, hiszen innen csak néhány száz méterre található a Cité-sziget és a Louvre.

Gare du Musée d'Orsay a Szajna partján

Ám nem volt hosszú életű, mindössze 58 évet üzemelt, mint pályaudvar. 1958-ban véglegesen bezárták, 1978-ban műemlékvédelmet kapott, majd ezután nem messze tőle megnyílt a RER C vonalának föld alatti megállója. Így ismét járnak "igazi" vonatok a bezárt állomás közelében. RER-rel utazva így tehát a Gare du Musée d'Orsay állomáson kell leszállni, majd az aluljáróból feljőve már előttünk is áll az egykori elegáns pályaudvar.

Gare de Lyon

Következő célpontunk egy szintén Szajna-parti pályaudvar, a Gare de Lyon volt.

Az állomás szerepelt Agatha Christie A titokzatos kék vonat című regényében, a Mr. Bean nyaral és Az utazó című filmekben is. 1849. augusztus 12-én nyílt meg, Marius Toudoire tervei alapján.

Gare de Lyon és jellegzetes óratornya

Gare de Lyon a harmadik legforgalmasabb párizsi állomás az évi 90 milliós utasforgalmával. Két csarnokból áll, melyekben összesen 32 vágány található. 1900-ban a párizsi világkiállítás alkalmából építették át és nyerte el jelenlegi formáját. Jellegzetes óratornya a londoni Big Ben kicsinyített mása, amiről azonnal felismerhető és már messziről látható.

TGV Duplex a csarnokban

A pályaudvar vonatfogadó csarnoka szinte egy az egyben a budapesti Nyugati-pályaudvar testvére. A hasonlóság nem véletlen, a budapesti Nyugatit is francia tervezőiroda tervezte. Ám a párizsi a hazaitól mind hosszában, mind széltében jóval nagyobb: a csarnok hatvágányos, olyan hosszú, hogy egy átlagos vonat is teljesen befér és nem csak egy, hanem két csarnokból áll.

A vonatfogadó csarnok

Nevét Franciaország második legnagyobb városáról, Lyonról kapta, innen indulnak ugyanis a Dél-Franciaországba tartó vonatok, a névadó várost is érintve, továbbá ez a kezdete a Párizs-Marseille-vasútvonalnak is.

De emellett nemzetközi forgalma is jelentős: TGV vonatok indulnak Olaszország és Svájc felé is, a legutolsó TGV vonal átadásával pedig 2010 óta a spanyol határ is elérhetővé vált, 2013 januárja óta pedig már átszállás nélkül Barcelona is.

A Le Train Bleu étterem

Itt található a Le Train Bleu (A kék vonat) nevű elegáns étterem is, mely lassan az utolsó hírmondója az egykori patinás állomási éttermeknek. A lyoni pályaudvaron a vonatra várva még lehetőségünk van egy elegáns helyen is étkezni, miközben már mindenhol csak a gyorséttermek várják az utasokat.  Persze egy átlagos magyar utast az itteni árak biztosan örökre elrémisztenének...

Gare d’Austerlitz

A Lyoni pályaudvartól nem messze, a Szajna túlpartján található a következő állomás: a Gare d’Austerlitz. Ide egy kisebb sétával volt a legegyszerűbb átjutni, a kényelmesebbek mehetnek metróval is egy megállónyit.

Gare d’Austerlitz

A Paris Gare d’Austerlitz állomás 1840. szeptember 20-án nyílt meg Pierre-Louis Renaud tervei alapján. A pályaudvarról vonatok indulnak Franciaország különböző részeibe és nemzetközi Talgo kocsikból álló hálóvonatok (Trenhotel) indultak Spanyolországba. A spanyol és a francia nagysebességű hálózat bővülésével a hálóvonatok 2013. december 15-én megszűntek. Nekem még volt szerencsém 2011-ben eggyel Madridba utazni.

A Gare d’Austerlitz vonatfogadó csarnoka egy Intercityvel és egy magányos villamos mozdonnyal

Forgalma alapján közepesnek mondható, hiszen "csak" évi 30 millió utas használja. Innen indulnak a vonatok Bordeaux és Toulouse felé, vagyis Franciaország délnyugati részébe. Ide csak hagyományos InterCity és regionális vonatok érkeznek, de mivel a TGV-k forgalma folyamatosan nő, ezért a jövőben átépítésre kerül, hogy nagyobb kapacitású legyen és TGV vonatokat is fogadhasson, hogy tehermentesíthesse a túlterhelt lyoni és a montparnassei állomásokat.

A csarnok üvegfala. Figyeljük meg a vágányok közötti vágánykapcsolatot is, mely a körüljárásokat könnyíti meg

A pályaudvar utca felőli homlokzata sajnos már nem látható, ugyanis az előtte álló térre egy magas irodaház épült, szinte egybeépülve az állomással. A kettő között pedig egy alig pár méteres sötét sikátort meghagyva csak. A csarnok itt is hatvágányos, és jóval rövidebb, mint a lyoni pályaudvaré. A csarnok mellett természetesen további vágányok is épültek.

Metró érkezik Gare d’Austerlitz pályaudvarra

igazi közlekedési ínyencség az, ahogyan a metró eléri az állomást. Párizsban több metróvonal is magasvasútként épült ki, többek között az ide érkező 5-ös metró is, így a pályaudvarnál a metrómegálló nem a föld alatt, hanem a föld felett épült meg, egybe a váróteremmel. A vasúti vágányokat merőlegesen nem keresztezi, azok már korábban véget érnek a csarnokban.

A közelben még egy harmadik pályaudvar is található, a Gare du Bercy. Az egykor önálló állomás ma már Gare d'Austerlitz része.

Sokáig az autószállító vonatok végállomása volt, aztán ezek eltűnésével különböző regionális vonatok végállomása, amelyek kiszorulnak a Gare de Lyonról a TGV-k miatt (a Lyontól délre futó hálózat bővülése miatt telítődött a pályaudvar). A Gare de Lyon telítődése hozta el azt is, hogy a fapados TGV (Ouigo) nem a Gare de Lyon-ból indul Lyon felé, hanem Disneylandből.

Paris Gare Montparnasse

Innen egy hosszabb buszozással érkeztünk meg a 28 vágányos Paris Gare Montparnasse pályaudvarra, mely a nevét is adó Montparnasse kerületben található, közvetlenül a Tour Montparnasse torony mellett. Így ha az állomás messziről nem is látszik, a szomszédos toronyház viszont egész Párizsnak mutatja, hol is az állomás.

Az állomás bejárata

Egyike Párizs legrégebbi pályaudvarainak, hiszen elődje 1840. szeptember 10-én nyílt meg. A második állomás 1848 és 1852 között épült meg. Legutóbbi jelentős átépítése 1969-ben volt, amikor a vágányok feletti területet beépítették és egy hatalmas irodaház is épült a korábbi állomás helyére. A következő jelentős esemény az 1990-ben megnyílt LGV Atlantique nagysebességű vasútvonal megnyitása volt, mely elhozta a TGV-t is az állomásra.

TGV Atlantique a csarnokban

Gare de Montparnasse vonatfogadó csarnoka

Az átépítés nem tett igazán jót az állomásnak, az egész egy sivár ablaktalan sötét betonépítmény, mely inkább egy pincéhez vagy mélygarázshoz hasonlít, mintsem egy vasútállomáshoz.

Az állomásra Franciaország északi és nyugati részéről, pl.: Tours, Bordeaux, Rennes és Nantes felől jövő TGV vonatok érkeznek, továbbá regionális motorvonatok indulnak a Párizs–Montparnasse útvonalon. Az állomás közelében a 4-es, 6-os, 12-es és a 13-as metróvonal is elhalad.

Gare de Montparnasse vágányhálózata a Tour Montparnasse toronyból fényképezve a szmogriadó idején

A közelben található 56 emeletes Tour Montparnasse irodaház kilátóteraszáról csodálatos képeket lehet készíteni az alatta elterülő pályaudvar vágányhálózatáról és az azon közlekedő vonatokról.

Az állomás nagyon híres az 1895-ben itt bekövetkezett montparnasse-i vasúti szerencsétlenségről, melynek fényképe az egész világot bejárta (kép forrása: Wikimedia Commons)

Gare du Nord

A Gare du Nord a legnagyobb vasúti fejpályaudvar Párizsban. Európa legforgalmasabbikaként tartják számon az itt megforduló utasok számát tekintve. 1861 és 1864 között épült fel az eredeti épület, azóta több kisebb-nagyobb átalakításon esett át. Jelenleg innen indulnak az Észak-Franciaországba tartó vonatok, valamint számos nemzetközi viszonylat kiindulópontja is ez a pályaudvar. Elérhető többek között az Eurostarral London, a Thalyssal Brüsszel, továbbá nemzetközi vonatokkal Németország és Hollandia nagyvárosai.

A 36 vágányos állomást évente 190 millió utas veszi igénybe.

Igazi nemzetközi jelentőségét az 1994-ben megnyílt Csatorna-alagút hozta el, ettől az évtől kezdve ugyanis lehetővé vált vonattal utazni Franciaország és Anglia között. De az új alagúttal és a hozzá vezető pályával egyidőben nyílt meg Brüsszel felé is a nagysebességű vasúti kapcsolat, ezzel tovább erősítve Párizs nemzetközi jelentőségét.

A pályaudvart a Chemin de Fer du Nord vasúttársaság építtette.

A Gare du Nord hatalmas utcafrontja, a homlokzaton található szobrok a legfontosabb kiszolgált európai városokat jelképezik

Thalys vonat a csarnokban

A Londonba közlekedő Eurostar

Mivel innen indulnak a nemzetközi vonatok Londonba is, ezért több és szigorúbb biztonsági intézkedés vonatkozik az Angliába utazókra. A vonatokra való utazás hasonlít egy repülőgépes utazáshoz, hiszen többszörös jegy-, csomag- és igazolványellenőrzésre van szükség a felszálláshoz. A csarnok első két vágánya használaton kívül van, a következő négyről pedig a nemzetközi vonatok indulnak, ezért a csarnok többi részétől ez a terület egy üvegfallal van leválasztva. Ide csak érvényes menetjeggyel és igazolvánnyal lehet belépni. A londoni oldalon szintén hasonló szigorúság várja a Franciaország felől érkező utasokat.

Innen indul a beauvais-i repülőtérre is a regionális vonat

Paris Gare de l’Est

Nem messze innen található a Paris Gare de l’Est pályaudvar, mely a főváros legöregebb pályaudvara (a Montparnasse eredeti épületét teljesen lebontották). Az állomást Georges-Eugène Haussmann tervezte, 1849. július 5-én nyílt meg. Számos nemzetközi vonat kiindulási vagy végállomása. Vonatok indulnak innen Franciaországba, Németországba és Ausztriába. Többek között ide érkeznek a Müncheni pályaudvarról induló ICE és TGV motorvonatok is.

A Paris Gare de l’Est főbejárata

A 30 vágányos állomás a keletre tartó Párizs-Mulhouse és Párizs-Strasbourg vasútvonalak végállomása.

Innen az összes többi főpályaudvar metróval is elérhető, a Nord pedig olyan közel van, hogy metróval csak egy megálló, gyalogosan pedig mindössze 10 perc. Az, hogy két ilyen nagy és forgalmas pályaudvar ilyen közel épüljön egymáshoz, véleményem szerint annyira ritka, hogy térképen is érdemes egy pillantást vetni rájuk.

A Gare de l'Est és a Gare du Nord Párizsban

Ennek persze történelmi okai vannak, korábban több nagy vasúttársaság is épített vasútvonalakat az országban, amikhez saját főpályaudvarokat is építettek. 

Regionális vonat az állomáson

Dízelmozdony indulásra várva

A vágányok előtt húzódó tér kávézókkal, jegyautomatákkal na és persze a hatalmas információs monitorokkal

Paris Gare Saint-Lazare

A hatodik pályaudvart, a Paris Gare Saint-Lazare-t már nem maradt időnk felkeresni. Pedig az sem kicsi, a 27 vágányos állomáson naponta 275 ezer, évi 100 millió utas fordul meg, ezzel a második legforgalmasabb Párizs pályaudvarai közül.

Párizs pályaudvarai és az onnan elérhető célállomások (kép forrása: Wikimedia Commons)