Párizsi kirándulásunk harmadik napján következett a Versailles-i kastély, mely a barokk építészet gyöngyszeme, a francia kastélyépítés csúcsa. Miután a Szajna partján található Louvre már nem felelt meg a francia uralkodói réteg igényeinek, 1682-ben a Párizstól nem messze fekvő Versaillesbe költözött át a király és népes udvartartása, ahol egészen a francia forradalomig, 1789-ig éltek.

A Versailles-i kastély

Ma már Versailles összenőtt Párizzsal, a francia főváros legelőkelőbb városrészévé vált, mely hivatalnokok és tehetős emberek otthona. A város szinte körbenőtte az egykori kastélyt is, mely mára már Párizs egyik legismertebb látványosságává vált.

Megközelítése

Párizsnak kiterjedt tömegközlekedési hálózata van, a 214 km-es vonalhosszúságú, 14 vonalból álló metróval el lehet jutni szinte mindenhová a városon belül, a távolabbi városrészekhez, az agglomerációba pedig vonattal érdemes utazni.

A RER egyik szerelvénye, a háromrészes emeletes motorvonatokban 1500 ülőhely található, de gyakran ez is kevés, így kettesével összekapcsolva közlekednek, akár háromperces időközönként is!

Mivel naponta ezrek ingáznak a fővárosba, az ő igényeiknek épült ki Párizs elővárosi vasúthálózata, a RER. A nagy városnak az utazási igényei is hatalmasak, így a metróhálózatot a RER 571 km-es hálózata egészíti ki, melyet naponta 2,7 millió utas vesz igénybe. A RER vonalak érintik a fontosabb párizsi főpályaudvarokat és számos helyen átszállást biztosítanak a metróra is.

Versaillesbe a RER C vonalán lehet eljutni, a végállomás, Gare de Versailles-Château-Rive-Gauche már nem messze található a kastély főbejáratától. Ügyeljünk a utazás során arra, hogy nem minden C jelű járat közlekedik eddig, az összes viszonylat számtalan helyen elágazik, így az öt RER vonal valójában legalább háromszor ennyi különböző járatot jelent.

A RER szerelvénye Gare de Versailles-Château-Rive-Gauche állomáson

Mi ezen a napon ingyen utazhattunk, mivel a városban már a második napja tartott a szmogriadó, emiatt a város és környékének tömegközlekedése ingyenes volt, ezzel is próbálva csökkenteni az autóforgalmat. 2016-ban, az egyes zónából Versaillesig (csak oda) 3 euró 55 cent lett volna a jegy személyenként.

A kastély több részre van osztva, nem kötelező minden részét megtekinteni, így a jegyárak is különbözőek. A kastély kertje ingyen látogatható, a mindent tartalmazó jegy pedig 18 euróba kerül. Készüljünk fel arra is, hogy az étkezés a kastélyban rendkívül drága, emellett a választék borzasztóan szegényes is.

A jegy egy napig érvényes, így nézelődés alatt el is hagyhatjuk, hogy egy ebéd után újra folytathassuk.

A kastély főbejárata, jobb oldalra látható a kastély saját temploma

A kastély történetét én itt nem részletezném, hiszen ezt a témát már számtalan weboldal részletesen feldolgozta.

A belső udvar

A 65 ezer négyzetméteres kastélynak csak egy része látogatható, a többit a francia állam használja. A belépés, talán emiatt is, szigorú biztonsági körülmények között zajlik, táskaellenőrzéssel.

A szobák közötti folyosók is káprázatosak

A kastély saját temploma

Kilátás a barokk stílusú kertre

A kastélyt körülvevő kert a barokk kertek egyik legszebb példája. Még így decemberben is szemet gyönyörködtető volt a mértani pontossággal megtervezett és gondozott kert az egyenes kavicsos útjaival, a szögletesre, gömbölyűre vagy épp kúp formájúra nyírt díszbokraival (A barokk-kertek ellentétei az angol-kertek, melyek egyik legszebb példája a barcelonai Güell-park).

A háromszintes palota szintjeit hatalmas lépcsőházak kötötték össze...

...a mennyezetet pedig freskók díszítették

A bal szárny...

... és a jobb szárny

A Nagy-Trianon

A park túlsó felén, messze a nagy kastélytól, áll egy kisebb, ám még így is tágas épület, a Nagy-Trianon. Nevét az itt található kisebb településről kapta, melyet leromboltak, hogy a helyén épülhessen fel. eredetileg csupán kerti pavilonnak épült, ám az évek alatt jelentősen kibővítették. XIV. Lajos francia király azért építtette, hogy családtagjaival és a kiválasztott kevesekkel együtt ide vonulhasson vissza a versailles-i palotában zajló udvari élet szigorú szabályai és fáradalmai elől. Külső, rózsaszín languedoci márvány burkolata miatt Márvány-Trianon néven is emlegették.

A Nagy-Trianon egyik szobája

Billiárdasztal az egyik teremben, ez a játék már ebben a korban is népszerű volt

A Nagy-Trianonak magyar vonatkozása is van, itt írták ugyanis alá a Trianoni békeszerződést 1920. június 4-én, mely többek között Magyarország új határait és jóvátételi kötelezettségeit is tartalmazta.

A kastélytól néhány méterre ismét egy újabb kastély várja a látogatókat, a Kis-Trianon. 1762 és 1768 között épült XV. Lajos király parancsára szeretője, Madame de Pompadour márkinő részére, aki azonban nem élte meg az épület befejezését, így a kastélyt a király új szeretőjének, Madame du Barry-nak adták át.  XVI. Lajos trónra lépésekor, 1774-ben feleségének, az akkor 19 esztendős Mária Antóniának-nak (Marie Antoinette-nek) ajándékozta. Ez az épület szintén egy "rejtekhely" volt, ahová a királyné tudott visszavonulni az udvari etikett elől. A vendégek csak meghívással léphettek ide, beleértve magát a királyt, XVI. Lajost is!

A Kis-Trianon egyik szobája

Mária Antónia nem illeszkedett be a francia udvar merev szabályai közé, ezért először a Kis-Trianonban kapott egy kis nyugalmat, majd később a király felépített számára egy kisebb falut is a kastély kertjében. A falu a vidéki idillt testesítette meg veteményesekkel, gyümölcsfákkal és háziállatokkal. Bár az épületek külsőleg egyszerűek voltak, valójában a belsejük is a királyi kényelmet szolgálták. Díszítésük ugyanolyan gazdag volt, mint a kastélyoké, pusztán a helyiségek voltak szűkösebbek. Az egyik épületben könyvtárat, a másikban színházat is kialakítottak. A kis falu az angol kertépítészet első hírnöke volt, mely élesen szemben állt a barokk stílusú kertekkel. Nem volt cél a természet mesterséges átformálása, helyette a harmóniára és a természetességre helyezte a hangsúlyt.

Világítótorony a tóparton, háttérben a királyné faluja

Kis közúti vonat a kastély előtt, a fáradtabbak ilyennel is körbeutazhatják a hatalmas parkot

Indulás hazafelé a Gare de Versailles-Château-Rive-Gauche állomásról

Már vár ránk RER vonata, melyeket nem viszonylatszámmal, hanem keresztnevekkel láttak el

RER állomás a föld alatt már Párizsban

Összességében a Versaillesi kirándulás szép és emlékezetes nap volt, bátran ajánlható még decemberben is a Párizsba látogatóknak. Egyedüli szívfájdalmunk, hogy mivel télen voltunk, ottjártunkkor nem nyíltak a parkban a virágok és a szökőkutak sem működtek...