Stuttgarti utazásom során egy újabb városi közlekedési eszközzel ismerkedhettem meg, a Stadtbahnnal. Az egyszerű utazók számára a Stadtbahn nem több, mint egy villamos, ettől azonban jóval többről van szó, egy teljesen különálló közlekedési-eszköz kategóriáról, mely a korábban itt üzemelő villamosból fejlődött ki.
Stadtbahn halad a Stuttgarti főpályaudvar felé vezető vasútvonal viaduktja alatt Nordbahnhofnál
Ismerjük hát meg a Stadtbahnt, ezt a modern közlekedési eszközt, mellyel akár Budapesten is összefuthatunk, igaz erősen visszabutított formában.
Stuttgart közepes nagyságúnak mondható német város, mely egy völgyben fekszik Baden-Württemberg tartományban. Az 1960-as években itt is megnövekedett a közlekedési igény, melyet a meglévő, elavult villamosok nem tudtak megfelelő színvonalon ellátni. A város autóforgalma folyamatosan növekedett, egyre inkább megnehezítve a közlekedést.
Érkezik a Stadtbahn a magasperonos megállóhoz
Stuttgart villamoshálózata 1000 mm-es nyomtávolsággal épült ki, melyen többnyire régi, keskeny, pótkocsis villamosok közlekedtek, a legtöbb esetben az autóforgalommal együtt. A járművek kapacitása kicsi volt, az átlagsebességük pedig rendkívül alacsony. Egyszóval nem volt vonzó alternatíva a magánautó-használattal szemben.
Nagyobb városokhoz hasonlóan itt is felmerült, hogy a villamost meg kell szüntetni, a vágányok helyén további sávokat kell kialakítani az autóforgalom számára. A korábbi felszíni tömegközlekedést pedig le kell vinni a föld alá, vagyis metrót kell építeni.
Csatolt Stadtbahn szerelvények
A város adottságai és elsősorban anyagi helyzete nem engedte meg, hogy ilyen költséges megoldásba fogjanak, ezért a fokozatosságot figyelembe véve egy új ötletet valósítottak meg.
A zsúfolt belvárosi szakaszokon alagutakat építettek egy jövőbeli metrónak, de hogy míg a hálózat nem épül ki teljesen, addig se álljon kihasználatlanul, a korábban a felszínen közlekedő villamosokat is ide terelték.
Metró vagy villamos? Egyik sem: Stadtbahn!
A jövőbeli metróforgalom igényeit is figyelembe véve az alagutat nagyobbra építették, az állomásokat magasperonnal látták el, a vágányok nyomtávolságát pedig 1435 mm-esre növelték. De hogy az 1000 mm-es nyomtávolságú villamosok is tudjanak itt közlekedni, a vágányok közé egy harmadik sínszálat is lefektettek, fonódó vágányokat alakítva így ki.
Az új városi vasútüzemhez új járművekre is szükség volt. Erre a célra a DUEWAG, az AEG, a Siemens és az SGP korszerű, magaspadlós, csuklós motorkocsikat fejlesztett ki, 1435 mm-es nyomtávolsággal. A nagyobb nyomtávolság miatt a jármű is szélesebb lehetett, mely további kapacitásnövekedést jelentett Ekkoriban még nem állt rendelkezésre kellő tapasztalat az alacsonypadlós villamosok építéséhez, így a magas kialakítást a kényszer szülte, de mint utólag kiderült, ezzel a jobb megoldást választották. Az új villamosok még lépcsővel is rendelkeztek, megkönnyítve a beszállást a régi, alacsonyabb peronokról. Később, azonban ahogy a magasperonok elterjedtek, a lépcsők is feleslegessé váltak.
Jellegzetes Statbahn megálló perontetőkkel, padokkal és jegyautomatákkal
Az új villamos kapacitása, gyorsítóképessége, továbbá a végsebessége is nagyobb, ezáltal a menetidők jelentősen rövidülhettek.
A siker nem maradt el, az új modern villamos népszerű lett, így felmerült a gondolat, hogy a meglévő villamosvágányokon a hálózatot jobban kiterjesszék. Az évek alatt Stuttgart villamoshálózata fokozatosan átépült 1000 mm-es nyomtávolságúról 1435 mm-esre, miközben az új járművek is folyamatosan érkeztek. A forgalmas csomópontoknál a síneket levitték a föld alá, különszintű csomópontokat kialakítva, vagy ha ez nem volt lehetséges vagy gazdaságos, akkor a közlekedési lámpákat hangolták össze a villamosokkal. Azért, hogy a beszállást megkönnyítsék, a megállókat magasperonnal építették meg, amiről kényelmesen be lehet sétálni a magaspadlós kocsikba.
Itt már megszűntek a fonódott vágányok, csak az 1435 mm-es nyomtávolság maradt meg
Ahol a sínek pedig a felszínen haladnak, ott zártpályát építettek, kizárva az autók zavarását.
Ezek az apró újítások mind hozzájárultak ahhoz, hogy a modern villamos, vagyis a Stadtbahn vonzó alternatíva legyen.
Megálló a természettudományi múzeum közelében
Egy sebesség-összehasonlítás Düsseldorfból, ahol szintén üzemel hagyományos villamos, autóbusz, expresszbusz, S-Bahn és persze Stadtbahn is:
Járműkategória | Átlagsebesség |
---|---|
Villamos | 17 km/h |
Városi busz | 20 km/h |
Helyközi busz | 25 km/h |
Stadtbahn | 29 km/h |
Gyorsjárat | 31 km/h |
S-Bahn | 39 km/h |
Regionális vonat | 60 km/h |
Regional-Express (kb. gyorsvonat) | 99 km/h |
Mint látható, a Stadtbahn majdnem kétszer olyan gyors, mint a hagyományos villamos, és gyorsabb, mint a helyközi busz. Az S-Bahn már gyorsabb nála, kb. 30 %-kal, de annak a hálózata jóval kisebb kiterjedésű, így a megállókhoz való rágyaloglás gyorsan elveszi az előnyét.
A magasperonról egyszerű és gyors a beszállás
U mint U-Bahn? Stuttgartban a Stadtbahn jele a német nyelvterületek Metrótáblája
Érdekesség, hogy mivel eredetileg metrónak épült, az állomásokat is egy nagy kék tábla, fehér U betűvel a közepén jelzi, utalva a metró német nevére, az U-Bahnra. Ez a tábla a németnyelvű városokban egyértelműen a metrót jelöli, itt azonban a Stadtbahnt. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, ha Stuttgartban jár. A Stadtbahn egyszerre metró és villamos is, mindig az, amit épp a szükség kíván!
A metró jelleget erősíti az is, hogy a járműveknek mind a két oldalán van ajtó és mind a két végén vezetőállás. A szerelvények nem hurokvágányon fordulnak vissza, hanem a végállomáson egyszerűen csak irányt váltanak.
A koncepció helyességét jól mutatja, hogy az elmúlt pár évtizedben, 1985-től fokozatosan az összes régi villamosvonal megújult és mindenhol korszerű járművek közlekednek, sőt, további bővítés is napirenden van. Ezek azonban már csak rövidebb szakaszok. Komoly változást fog majd hozni a Stuttgart21 építkezés is, mely jelentősen átalakítja majd a pályaudvar és a Stadtbahn kapcsolatát.
A Stadtbahn földalatti állomása Killesberg közelében
A még megmaradt kevés fonódott vágányok egyikén közeledik az U14
Stuttgartban nem tűnt el azonban teljesen a korábbi villamoshálózat, bizonyos viszonylatok továbbra is fonódott vágányon vezetnek. Ennek oka, hogy a régi villamosokkal még nosztalgia-utazásokon is részt lehet venni, így szükség van az 1000 mm-es nyomtávolságú vágányokra is.
Végül pedig jöjjön néhány adat a Stadtbahnról, irigykedve összehasonlítva Stuttgartot és Budapestet.
Budapest |
Stuttgart |
|
Lakosságszám |
1,735 millió | 0,597 millió |
Vonalhossz |
156 km | 128 km |
Éves forgalom |
393,4 millió | 170 millió |
Járművek száma |
184 | |
Vonalak száma |
33 | 15 |
Megállók száma |
627 | 200 |
Mint látható, a harmadakkora Stuttgart villamosai fele annyi viszonylaton, harmadannyi megállónál is hozza a budapesti villamoshasználók felét. Sikerült egy metróhoz fogható kapacitású, de attól lényegesebb olcsóbb hálózatot létrehozni, és a jómódú lakosokat is a tömegközlekedésre visszacsábítani.
Az U7-es viszonylat végállomása
Stuttgart példáján felbuzdulva további városok is építettek saját Stadtbahn hálózatot, így már modern villamos üzemel Bielefeldben, Bochumban, Bonnban, Chemnitzben, Kölnben, Dortmundban, Duisburgban, Düsseldorfban, Essenben, Gelsenkirchenben, Hanoverben, Karlsruheben, Kasselben, Saarbrückenben és Mülheimban is. Münchenben pedig tervezés alatt áll több Stadtbahn vonal.
Stadtbahn hagyja el Nordbahnhof megállót
Stadtbahn Budapesten?
Nos nem egészen, Stadtbahn még nincs, de Stadtbahnról származó villamosok már igen. A 2000-ben megrendezett Expo világkiállítás végeztével az ÜSTRA, a hannoveri közlekedési vállalat megvált a feleslegessé váló Stadtbahn-kocsiktól, mivel már elegendő számban álltak rendelkezésre a TW 2000/2500 jelzésű új járművek. Az eladásra szánt kocsikból több város közlekedési vállalata is vásárolt, többek között a budapesti BKV is. 2000 nyarán a BKV egy nagyobb sorozatot akart beszerezni ezekből a villamosokból. Ahogy az már Magyarországon lenni szokott, hosszas politikai csatározások előzték meg a beszerzést. A Fővárosi Közgyűlés végül 2001. február 22-én megszavazott erre a célra 7 milliárd forintot, ami 68 villamos megvételére volt elegendő. Az első járművek 2001 tavaszán érkeztek meg a Budapesti Közlekedési Zrt. Fehér úti főműhelyébe. Később a 68 meglévő villamos mellé további 8 kocsit rendeltek Hannoverből, így összesen 76 kocsit állítottak forgalomba Budapesten. A lépcsővel ellátott, de már magaspadlós járművek a hagyományos budapesti villamoshálózatra kerültek, így különleges képességeit nem tudják kihasználni. A magas belépőszintjük bizonyára sok bosszúságot okoznak az utasoknak, a peronok átépítésére viszont nincs lehetőség. Így marad a lépcsőzés a zöld és sárga színük miatt banánoknak csúfolt villamosokkal utazóknak.
Utolsó kommentek