Ausztria a Westbahn folyamatos fejlesztésével lépett be a nagysebességű vasútvonalakat üzemeltető országok elit klubjába. Az évek óta tartó fejlesztések lassan beérnek és a sebesség látványosan és érezhetően nő, miközben a már így is versenyképes menetidők tovább csökkennek.

Az épülő Wienerwaldtunnel (kép forrása: Picassa)

Azonban a Westbahnon túl is van élet Ausztriában, a nyugatra tartó fővonalon kívül Tirol tartományban is új pályák épülnek, miközben már a tervezőasztalon vannak a további beruházások tervei is.

Ausztriában nem fog kialakulni egy összefüggő nagysebességű hálózat, mint mondjuk Japánban vagy Spanyolországban, helyette négy különböző helyen utazhatunk majd 200 km/h sebességgel vagy gyorsabban.

Ausztria nagysebességű vasútvonalai (citromsárga és narancssárga: már üzemelő nagysebességű vasútvonal, szaggatott zöld: építés alatt álló nagysebességű vasútvonal)

A Westbahn

A Westbahn Ausztria kelet-nyugati irányú vasúti fővonala, Bécsből kiindulva, mint megannyi gyöngyszem, felfűzi Ausztria több nagyvárosát (Szent Pölten, Linz, Wels...), hogy ezután az osztrák-német országhatárnál fekvő Salzburgnál érjen véget. Salzburg fontos vasúti csomópont, vasútvonalak vezetnek innen tovább a Németországba található Münchenbe, nyugatra Innsbruckba, délre Szlovénia és az olaszországi Milánó felé.

Az új Wien Hauptbahnhof látványterve (extra nagy felbontásért katt ide, figyelem a kép 11 Mbyte-os!)

A több, mint 300 km hosszú, kétvágányú, végig villamosított vasútvonal nagy forgalmat bonyolít le, és lassan elérte a kapacitásának legfelső határát is. Az osztrák kormány előre gondolkozva, még a vonal bedugulása előtt megkezdte a vasút fejlesztését: Bécsen át, St. Pölten, Linz és Wels érintésével Salzburgig egy új nagysebességű vasútvonal építésébe fogott. Néhány helyen a régi és az új vonal egymással párhuzamosan halad, néha azonban teljesen új nyomvonalon vezették. Az új vonal számos hosszú alagutat is tartalmaz, lerövidítve és felgyorsítva ezáltal a korábban a hegyeken át a kanyargós vasútvonalon közlekedő EuroCity és InterCity vonatokat. A új Westbahn vonalon a sebességet 200-250 km/h-ra sikerült felemelni.

A régi és az új Westbahn (Kép forrása: Wikimedia Commons)

A fejlesztés folyamatos, amint elkészül egy új szakasz, az év végi menetrendváltással meg is indul rajta a forgalom, tehermentesítve ezzel a régi Westbahn vasútvonalat. 2012 decemberében készült el Bécs és St. Pölten közötti új vonal, mely elsősorban alagutakban halad. A Winerwaldtunnel (13,35 km) és a Lainzer Tunnel (12,3 km) szinte nyílegyenesen fúrja át a Bécsi erdőt, hogy a vonatok St. Pöltenig akár 250 km/h sebességgel is száguldhassanak. A két hosszú alagúton kívül még további hat rövidebb megépítésére is szükség volt. A Bécstől 60 km-re elterülő város ezáltal időben jóval közelebb került a fővároshoz, és így új lehetőségek nyíltak meg előtte.

A következő lépés a St. Pöltent elkerülő, csak tehervonatok számára épülő vasútvonal átadása lesz 2017 környékén. Ez az elkerülő szintén tartalmaz majd egy alagutat Pummersdorfer Tunnel néven, összesen 3,5 km hosszan. A városon túl a régi és az új vonal együtt halad, két kivételt leszámítva, ahol az új vonalat alagutakban vezették, míg a régi két hatalmas ívvel kerüli meg az akadályokat.

St. Valentin után az új pálya cserbenhagyja öreg testvérét és inkább a B1-es autóúthoz simul hozzá Linz határáig, majd ezután ismét együtt futnak az iparvárosig. Linztől már csak néhány km-en át élvezhetjük a száguldást, jelenleg eddig jutottak az építők a vonal fejlesztésével. Salzburgig ezután marad a némileg alacsonyabb, de magyar szemmel mégis irigylésre méltó sebesség és a kanyargós vonalvezetés.

És hogy mit hoz a jövő? 2014 decemberében teljesen megnyílik Bécs új főpályaudvara, Wien Hauptbahnhof, 2015-től Ybbs és Amstetten között nyílik meg a 3. és 4. vágány, 2016-ban befejeződik Amstetten állomás átépítése is, 2017-től elkészül a St. pölteni elkerülő, 2021-ig a 24 km-re lévő Welsig épül ki a négyvágányos kapcsolat. Eközben Salzburg irányból is közelednek majd az újabb vágányok: a salzburgi S-Bahn meghosszabbítása végett a város pályaudvarától 24 km-en át épülnek újabb sínek.

Az utolsó láncszem megépülése és a helyére kerülése akár 2032-ig is elhúzódhat, ekkortól azonban több, mint 300 km-en át száguldhatunk 200-250 km/h sebességgel a német határon fekvő Salzburgtól Ausztria fővárosáig az új, végig négyvágányossá váló Westbahnon!

Akit a már kiépült és a még csak tervezett nyomvonal részletesebben érdekel, az megtekintheti az OpenRailwayMap weboldalán, ha az alábbi linkre kattint: Wetbahn.

A Brenner-bázisalagút

Az ausztriai Innsbruck és az olaszországi Verona közötti vasútvonal, keresztül a Brenner-hágón, már régóta az egyik legfontosabb vasúti kapcsolat Nyugat- és Dél-Európa között. A hegyes-völgyes vidék bár nagyon szép, mégis komoly akadálya a közlekedésnek. Az átkelő kapacitásának növeléséhez egy új alagút megépítése vált szükségessé.

A Brenner-hágó napjaink egyik legfontosabb, mégis az egyik legszűkebb vasúti kapcsolata Európában. Néhány hetes megbénulása a környező országok GDP-jét éves szinten 1-2 %-kal is visszavetheti! Így nagyon fontos az egész EU számára, hogy további kapacitások épüljenek ki, a forgalom pedig mindig biztonságos és zavartalan legyen.

Az ide tervezett Brenner-bázisalagút két egyvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasúti alagút lesz. Technikai érdekesség, hogy az alagút áramrendszere az olasztól és az osztráktól is eltér, de ez napjainkban a többáramnemű mozdonyok elterjedése után már nem lehet akadály egyik ország számára sem.

Az alagút hossza 55 km, a kapcsolódó vonalakkal együtt 62,7 km lesz. Ezzel a világ második leghosszabb alagútja címet érdemli majd ki, miután megépül. Megnyitása után jelentősen lerövidül Brenner és Bolzano között az eljutási idő, mely Észak- és Dél-Európa egyik legforgalmasabb áruszállító útvonala. Jelenleg a vonatok a Brenner-hágón át vezető, igen meredek Brenner-vasútvonalat használják, gyakran kettő villamos mozdonnyal. A vonatok sebessége alig haladja meg a 70 km/h-t.

Megnyitása 2025-ben várható, költsége 2006-os árakon számolva kb. 6 milliárd euró. Ez az útvonal része a transzeurópai vasúthálózatnak. A megnyitás után a tervezett forgalom napi 80 személyszállító és 320 teherszállító vonat lesz. Ekkorra már kiépül a hozzá kapcsolódó többi nagysebességű vonal is, így létrejön egy több, mint 2200 km-es nagysebességű vasútvonal a német főváros, Berlin és az olaszországi Palermo között (csak a Szicíliai híd is készüljön el addigra).

Az alagút a Gotthard-bázisalagút után a második leghosszabb lesz a világon, ha addig nem épül valahol egy még ettől is hosszabb valahol.

A Koralmbahn

A Koralm-vasútvonal egy építés alatt álló, normál nyomtávolságú, 127 km hosszú, kétvágányú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított vasútvonal Graz és Klagenfurt között Ausztriában. Az építkezés 2001-ben kezdődött, a teljes vonal várható átadása 2023.

A Koralmbahn nyomvonala kék színnel jelölve (Kép forrása: Wikimedia Commons)

A vasútvonal elsősorban a kombinált teherszállítás érdekében épül, de nagysebességű személyszállító vonatok is közlekednek majd rajta, óránként 250 km sebességgel. Az utazási idő Graz és Klangenfurt között a jelenlegi három óráról várhatóan egy órára csökken majd. A teherforgalom is jócskán profitál majd az új útvonalból, ugyanis jelenleg a tehervonatoknak a csodaszép, ámde rendkívül meredek Semmeringbahnt kell használniuk, szintén több mozdonnyal minden szerelvény élén. A vasútvonal része a Transzeurópai vasúti korridoroknak, nagyobb léptékben nézve kapcsolatot biztosít a Lengyelországban található, balti-tengeri kikötőváros, Gdansk és az olasz Bologna között.

Az épülő Koralm-vasútvonal (kép forrása: Wikimedia Commons)

Összesen hat részletben építik és adják át, a hat rész jelenleg különböző építési szakaszban áll. A vasútvonal a városok elővárosi forgalmába is besegít majd, így a már elkészült szakaszokat folyamatosan adják át. A legelső két szakasz, a Graz-Feldkirchen és a Feldkirchen-Wettmannstätten között már elkészült, így a vonal első 31,3 km-e már használatba is került. A következő rész Wettmannstätten és Sankt Andrä között már nehezebb feladat lesz, itt ugyanis egy új 32,9 km hosszú alagút építésére is szükség van.

Hengsberg épülő állomása Koralmbahnon (Kép forrása: Wikimedia Commons)

A Koralm alagút fúrása már megkezdődött, az építmény két különálló párhuzamos csőből áll, melyeket 500 méterenként keresztjáratok kötnek össze. Az alagút legmélyebb pontja felett 1250 méternyi szikla található. Ha elkészül, három évig Ausztria leghosszabb alagútja lesz, majd onnan visszacsúszik a 2. helyre a Brenner-bázisalagút átadása miatt.

Az új Alsó-Inn völgyi nagysebességű vasútvonal

Az Inn folyó völgyében futó, Új Alsó-Inn völgyi nagysebességű vasútvonal egy része szintén még építés alatt áll. Első szakaszának 2012 december 26-ai átadása mindenféle nagyobb hűhó nélkül zajlott le, nagyobbik testvére,  a Westbahn fényében szinte mindenki meg is feledkezett róla a magyar sajtóban.

Középen az új Alsó-Inn völgyi vasútvonalkét vágánya, az alagútkapu a Wiesing-Jenbach közötti alagút vége, a két szélső vágány pedig a régi Alsó-Inn völgyi vasútvonalhoz tartozik (Kép forrása: Wikimedia Commons)

Az Új Alsó-Inn-völgyi vasútvonal egy 40 km hosszú, kétvágányú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított nagysebességű vasútvonal lesz Ausztriában. A 40 km-es pályából összesen 32 km alagutakban vagy mély bevágásokban fut. A már meglévő Alsó-Inn-völgyi vasútvonalat fogja tehermentesíteni. A 2012-es menetrendváltással kezdte meg üzemét. Csatlakozik az olasz Brenner-vasútvonalhoz, továbbá új kapcsolatot biztosít Németország és Ausztria felé. A vonatok engedélyezett legnagyobb sebesség 250 km/h, azonban megfelelő vonatok hiányában csak a Railjet képes 230 km/h sebességgel kihasználni a lehetőséget.

A vonalon ETCS Level 2 biztosítóberendezés lett telepítve. A vonal része a transzeurópai vasúthálózatnak.

Ha teljesen elkészül, akkor a kapcsolódó beruházásokkal együtt a jelenlegi 1 óra 50 perces München-Innsbruck menetidő 55 percre csökken, a München-Verona 5 óra 20 perce pedig 2 óra 20 percre szelídül majd. A projekt teljes költsége 2358 milliárd euró.

Ausztria nagysebességű járművei

Ausztria nagysebességű vasútvonalai

Források

* Railfaneurope.net
* A német Wikipédia Koralmbahn szócikke
* Az angol Wikipédia Koralm Tunnel szócikke
* Az angol Wikipédia Brenner Base Tunnel szócikke
* Az angol Wikipédia New Lower Inn Valley railway szócikke

Az infrastruktúra további fejlesztésével a Regionalbahn.hu weboldal az "Önti a pénzt az ÖBB az infrastruktúrába" cikke foglalkozott részletesen.