Cikkírás közben gyakran a Wikipédia alapítvány ingyenes képgyűjteményéhez, a Wikimedia Commonshoz fordulok, hogy a cikkeimet minél szebb képekkel tudjam illusztrálni. A Commons weboldalán már több mint 21 millió kép érhető el, változatos témában és minőségben. A legszebb, legjobb minőségű képeket külön, a Featured pictures nevű kategóriába gyűjtik az oldal szerkesztői, témakörönként szétválogatva.

Így találhatunk nagyon szép fotókat hajókról, repülőkről, épületekről és egyéb tárgyakról. Mai cikkemben a legszebb vasúti témájú képekből választottam ki tizenötöt, melyek szép példák arra, hogy a vasút nem biztos, hogy elcsúfítja a tájat. Épp ellenkezőleg, egy-egy felkapott idegenforgalmi területnek egyik látványossága lehet maga a vasút is, de akár még a világörökség védelmét is megkaphatja!

A képekhez igyekeztem némi olvasnivalót is írni, hogy hol készültek és mit is láthatunk épp a képen.

Kettő DB 218 sorozatú dízelmozdony Németországban a Sylt szigetre vezető Hindenburg gáton (kép forrása: Wikimedia Commons)

A németországi Sylt szigetre csak vasút vezet, közút nem, így egyedül csak vonattal közelíthető meg. Emiatt a turisták autóit is a hídon át kell vinni hosszú autószállító vonatokkal. A nyári hétköznapi, illetve a téli menetrend órás ütemű, április közepétől novemberig pénteken 30-60, hétvégén gyakorlatilag egész nap 30 percenként indulnak vonatok. Ez a kombinált közlekedési mód az Angliát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút shuttle vonataira hasonlít, itt azonban az alagút helyett egy mesterséges gáton át vezetnek a sínek.

A sziget időjárása változékony és zord, köddel, erős széllel, mégis felkapott üdülőhely. A szigetről és a furcsa közlekedési módról a Hova megy ez a vonat? vasúti blog írt korábban részletes beszámolót Sínek a tengerben, avagy vonattal a fürdőkádak szigetére címen.

Kétszekciós KTZ 2TE10U sorozatú dízelmozdony Aynabulak közelében Kazahsztánban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Kazahsztán vasútja jobbára ismeretlen a magyar vasútbarátok köreiben, kevesen választják célországként ezt az ex-szovjet országot, ha nyaralni támad kedvük. Mint a legtöbb szovjet utódállamban, itt is széles nyomtávolságú vasúthálózat épült ki,Az 15082 km hosszú vasúthálózat nagy része nem villamosított, így a vonalakon két-vagy többszekciós orosz dízelgépek vontatják a hosszú és nehéz tehervonatokat és a sok-sok kocsiból álló távolsági személyvonatokat.

A képen látható 18 kocsis vonatot is egy gyakori típusnak számító, jellegzetes, kétszekciós KTZ 2TE10U sorozatú dízelmozdony vontatja. A vonógép 130 tonna körüli, legnagyobb sebessége 100 km/h.

Személyvonat Marokkóban egy ONCF DH 370 sorozatú dízelmozdonnyal Casablanca és Oujda között (kép forrása: Wikimedia Commons)

Marokkó vasútja kiemelkedik Afrika többi országa közül, európai színvonalú vonatok közlekednek a nagyvárosok között és már épül az első nagysebességű vasútvonal is az országban. Az ország vasúti közlekedéséről már részletesen beszámoltam a Marokkó vasútja című cikkemben.

Az Amtrak California Zephyr járata Utah államban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az USA vasútját a hatalmas távolságok és a hatalmas tehervonatok jellemzik. A jelentős teherforgalom között szinte elvesznek a személyszállító vonatok, pedig méretükkel és a megtett távolságukkal azok is figyelemreméltóak. A távolsági személyszállítást az Amtrak üzemelteti, többnyire a magántulajdonú teherszállító vasúttársaságok pályáin. A képen látható California Zephyr 1983 április 24. óta közlekedik Chichago és a tőle 3924 km-re lévő Emeryville között naponta. A két város között a menetidő 52-53 óra között változik.

A vonat két GE42PC sorozatú dízelmozdonyból és a hozzá kapcsolt, európai szemmel óriási behemótnak tűnő Superliner személykocsikból áll.

Két hibrid hajtású RENFE 730 sorozatú nagysebességű motorvonat Spanyolországban Santiago de Compostela felé (kép forrása: Wikimedia Commons)

Spanyolország vasúthálózata az európaitól eltérő szélességű nyomtávolsággal épült ki, melyen kétféle villamosítási rendszert is bevezettek. Az ún. Ibéria nyomtáv eltérő szélessége miatt a spanyolok már régóta kísérleteznek nyomtávváltásra képes vagonokkal és motorvonatokkal a nemzetközi forgalom felgyorsítása végett. Mióta az országban több nagysebességű vasútvonal is kiépült 1435 mm-es nyomtávolsággal, már az országon belül is szükségessé vált a nyomtávváltás.

A spanyol Talgo az egyetlen gyártó jelenleg, mely képes többféle nyomtávolságon is közlekedni képes motorvonatokat gyártani, miközben a többféle áramrendszer sem okoz neki problémát.

A képen szereplő RENFE 730 sorozat érdekessége, hogy még a nem-villamosított szakaszokon is elboldogul beépített dízel-aggregátorának hála. A két csatolt motorvonat is épp dízel-villamos meghajtással száguld Santiago de Compostela irányába, ahol a közelmúltban Spanyolország legsúlyosabb vonatbalesete történt.

A híres Brusio-spirálviadukt két RhB ABe 4-4 III sorozatú villamosmozdonnyal Svájcban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Svájc a vasút paradicsoma, többféle nyomtávolsággal, több magánvasúttal, rengeteg heggyel, híddal és alagúttal, na meg persze különleges műszaki megoldásokkal. Ezek közé tartozik a Berniabahn nevű vonal híres spirál viaduktja is, mely Brusio közelében található. Míg a vonat felfelé kapaszkodik a viadukton, egy spirált ír le, miközben keresztezi saját magát. A vasútvonalat az Rhb magántársaság üzemelteti.

Átkelés a svájci Gotthard hágón, a tehervonatot egy SBB Re 6-6 és egy SBB Re 4-4 húzza a meredek emelkedőn (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Gotthard hágó Svájc egyik legforgalmasabb átkelője, az itt áthaladó vasútvonal Észak-Olaszország ipari régióit köti össze Nyugat-Európával. Naponta többszáz tehervonat halad át erre, melyeket kettő vagy akár három mozdony is vontat. Az átkelő legizgalmasabb része azonban hamarosan sokat veszít a vonzerejéből a fotósok számára, ugyanis már közel jár a befejezéshez a hegy alatt vezetett új Gotthard-bázisalagút építése.

Személyvonat Horvátországban a Zaprešić-Čakovec-vasútvonalon, a vonógép egy amerikai gyártmányú HŽ 2044 sorozatú dízelmozdony (kép forrása: Wikimedia Commons)

Horvátország közelsége miatt közkedvelt a magyarok körében, sziklás hegyei és az amerikai származású dízelmozdonyai jó fotótémákat szolgáltatnak a vasútrajongók számára. A képen látható HŽ 2044 sorozatú dízelmozdony szintén amerikai gyártmányú. Összesen 34 db készült belőle az Electro-Motive Division gyárában 1981-ben. A "Karavela" vagy "Mala Karavela" becenevű mozdonyokat jelenleg csak személyszállító vonatokhoz használja Horvátország állami vasúttársasága, a HŽ.

Emeletes TGV Duplex motorvonat Franciaországban a Cize-Bolozon viadukton (kép forrása: Wikimedia Commons)

A franciaországi Bourg-en-Bresse-Bellegarde-vasútvonal Cize-Bolozon viaduktja igazi építészeti remekmű, melyet 1876-ban építettek a közúti és a vasúti forgalom számára az Ain folyó felett.

2006-ban a vasútvonal jelentősen átépült, ugyanis szükség volt egy gyorsabb kapcsolatra Párizs és Genova között. A vonalat 2006-ban bezárták és megkezdődött egy átfogó felújítási és fejlesztési munka. A rekonstrukció során a vasútvonal sebességet 120 km/h-ra növelték, és 25 kV 50 Hz váltakozó árammal villamosították. Felújították az alagutakat is és 18 vasúti átjárót váltottak ki felüljárókkal. Napjainkban a regionális vonatokon kívül így már a nemzetközi TGV motorvonatok is közlekednek a felújított vonalon a francia főváros és Genova között.

A svájci Lötschbergbahn nevű vasútvonal a Crossrail társaság kettő csatoltan közlekedő 185 sorozatú TRAXX mozdonyával (kép forrása: Wikimedia Commons)

Svájc másik rendkívül fontos alpesi tranzitútvonala a Lötschbergbahn, melyet a BLS magántársaság üzemeltet. A vonal szíve a 14612 méter hosszú Lötschbergtunnel, melyen 1913-ban indult meg a rendszeres forgalom. Az alagút és a hozzá vezető rámpák jelentősége 2007-ben jelentősen csökkent, ugyanis a hegy lábánál az új Lötschberg alagúttal átfúrták a hegyet, így mára már a képen látható vonal forgalma is visszaesett.

EMD dízelmozdony hosszú tehervonatával a Snake folyót keresztezi az amerikai Washington államban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ha Amerika, akkor hosszú tehervonatok! Ebből a képösszeállításból sem maradhatott ki egy kétmozdonyos, hosszú tehervonat. A Joso hídon épp két EMD SD90MAC sorozatú Union Pacific dízelmozdony kel át tehervonatával Washington államban. Az 1195 méter hosszú acélhíd 59 méter magasságban vezet a Snake folyó felett. Építése 1911-ben kezdődött, 1912-re fejeződött be, de a forgalom csak 1914-ben indult meg, így az idén lesz 100 éve, hogy vonattal is átkelhetünk a folyó felett!

A Cargonet El 14 sorozatú mozdonya a Dovrebanen nevű vasútvonalon Norvégiában (kép forrása: Wikimedia Commons)

Norvégia zord időjárása megnehezíti mind a vasutasok, mind a fotósok dolgát. Bizonyára sok szenvedés és kitartás kellett, hogy a Cargonet társaság El 14 sorozatú villamosmozdonyát lencsevégre kaphassa a fotós a Dovrebanen nevű vasútvonalon. A képen látható Cargonet El 14 sorozatot 1968 és 1973 között gyártották, a Co'Co' tengelyelrendezésű mozdonyokat csak a teherforgalomhoz használják.

Az RhB ABe 4/4 III és ABe 4/4 II sorozatú motorkocsija Svájcban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ismét Svájc, a Bernina Bahn. A Bernina Bahn ABe 4/4 III és ABe 4/4 II sorozatú motorkocsija a két személyvagonon kívül még kettő teherkocsit is továbbít, gazdaságosan kihasználva a lehetőségeket. A keskeny nyomtávolságú hegyi vasút egészen 2253 méter magasságig felkúszik az Alpok lejtőin, miközben akár 7%-os lejtőkkel (vagy emelkedőkkel) tarkított az útja. Ezzel egyike a világ legmeredekebb adhéziós vasútvonalainak. A korábban bemutatott spirál-viadukt szintén ezen a vonalon található.

2008 július 7.-én az UNESCO a világörökség részének nyilvánította a vasútvonalat.

Egy MTAB IORE villamosmozdony nehéz vasércszállító vonatával Svédországban a Malmbanan nevű vonalon (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az MTAB IORE villamosmozdonyai a világ egyig legmostohább viszonyai között dolgoznak Svédországban és Norvégiában, az Északi sarkkörön is túl. A mozdonyok feladata, hogy a 8600 tonnás vasércvonatokat Kiruna és Gällivare melletti bányákból a tengerparti norvég Narvik és svéd Luleå kikötőkbe vontassák.

A képen vonat élén egy mozdonypár található, mely 2*6 tengelyes és 2*180 tonna tömegű, teljesítménye 2*5400 kW. A Malmbanan vonalán egy év alatt akár a -40 és a +30 C fok is előfordulhat, de mértek már -54 fokot is! Ezen kívül a mozdonyok és a személyzet életét a síntörések, hófúvás, évi többezer vadelütés és még 1000 további veszély is nehezíti.

Személyvonat Norvégiában egy NSB Di 4 sorozatú dízelmozdonnyal (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az utolsó képpel ismét Norvégiába utazunk, ahol az időjárás szintén nem a vasúti közlekedésnek kedvez. Az NSB Di 4 sorozatot Norvégia Államvasútja üzemelteti, feladata a távolsági személyvonatok vontatása. Összesen öt db készült belőle a Henschel gyárában. Bár külsőre nem hasonlít rá, a Di4 műszakilag szinte teljesen azonos a DSB ME sorozatával.

A Mozdonyok című búvárzsebkönyv állítása szerint a mozdonyt még egy puskával is felszerelték a rénszarvasok és a jávorszarvasok ellen, így a mozdonyvezető riasztólövéseket adhat le, vagy lelőheti az elütött, de még élő állatokat.

Remélem ezzel a szubjektív képválogatással sikerült felkeltenem az érdeklődést mind a Wikimédia Commons, mind a vasúti közlekedés és fényképezés iránt!