A francia TGV körüli folyamatos fejlesztéseket nem követem napi szinten, így eléggé meglepett, mikor megtaláltam a frissített TGV térképet, melyre már felkerültek a meglévő vonalak mellett a jövőbeli tervek is. Számomra több meglepetést is tartogatott, főleg az, hogy a franciák ilyen hosszú távon és ilyen nagy léptékben terveznek!

TGV Duplex Párizsban

Egy biztos: A TGV egy francia sikertörténet, és a fejlesztése továbbra is várható!

Legelőször is ismerkedjünk meg a TGV kialakulásának történetével. Mi minden vezetett ahhoz, hogy végül a francia kormány zöld utat adjon egy olyan kockázatos beruházásnak, mely abban az időben egyedülálló volt Európában.

Franciaország erősen Párizs központú, az első vasútvonalak is a fővárost kezdték el összekötni a távolabbi nagyvárosokkal. Később a személyszállítás is főváros központú lett, a cél szinte mindig az volt, a lehető leggyorsabban eljutni Párizsba. Emiatt a hálózat erősen sugaras szerkezetű, a fővárost elkerülő, keresztirányú fővonalak nem épültek. A távolabbi városokba, ahová nem érte meg közvetlen vonatot küldeni, közvetlen kocsik közlekedtek.

Eközben a franciák több mindennel is kísérleteztek: 1965 és 1977 között Jean Bertin mérnök vezetésével kidolgoztak egy új rendszert, az Aérotraint, melynél a járművek légpárnán lebegtek a pálya felett. A kísérletek során a 430 km/h sebességet is elérték! De kapacitásában meg sem közelítette a hagyományos vonatokét, ráadásul semmilyen módon nem volt kompatibilis a korábbi, hagyományos rendszerekkel.

De építettek több gázturbinás járművet is, melyek biztatóak voltak, amíg nem jött az olajválság és nem lett nagyon fontos a takarékos fogyasztás is a sebesség mellett.

Párizs és Toulouse között 1960-ban megindult a Le Capitole járat, mely az SNCF első nagysebességű járata volt. A vonat maximum 160 km/h sebességgel közlekedett. Miután a németek is és a japánok is bizonyos szakaszokon bevezették a 200 km/h sebességet, a francia mérnököknek is lépni kellett. Így a Le Capitole vonat útvonalát több helyen is átépítették, hogy lehetséges legyen a sebesség további emelése.

1967 májusában elindult a világ első 200 km/h sebességű járata, a megújult Le Capitole, mely hagyományos pályán közlekedett.

Az ország második legnagyobb városa Lyon. Napjainkban agglomerációkkal együtt több, mint 1,5 millió ember él ott. 460 km-re található Párizstól, ez még kb. az a távolság, ahol a vasút labdába rúghatott a repüléssel szemben. Mára a vonatok megfelelő pálya esetén még nagyobb távolságokon is versenyképesek lehetnek.

A Párizs-Lyon fővonal már az 1970-es években kapacitásproblémákkal küszködött, nem csak a lyoni vonatok miatt, hanem a városon áthaladó, majd a távolabbi városokba továbbtartó járatok miatt.

Szükség volt tehát egy új kapcsolatra a két város között. Ekkor már elegendő tapasztalat gyűlt össze, hogy továbbgondolhassák a fejlődés irányát. A légpárnás járművet elvetették, a gázturbinás hajtás pedig túl drága és hangos lett volna. Így visszatértek a hagyományos vonatokhoz. Eredetileg Lyonig a meglévő két vágány mellé további kettő vágányt terveztek építeni a gyorsabb vonatoknak. De végül ezt az ötletet elvetették és egy teljesen új vasútvonal megépítése mellett döntöttek, melyen akár 270 km/h sebességgel is haladhatnak a korszerű, új villamos motorvonatok. Az építkezés 1976 december 7-én kezdődött és a 408 km hosszú, kétvágányú, villamosított vasútvonal 1981 szeptember 27-én nyílt meg. Ezzel megszületett a TGV!

Azóta további vonalak épültek, jelenleg 2036 km nagysebességű vonal van használatban, melyen kb. 500 szerelvény üzemel. Természetesen a vonatok kiszolgálják a nagysebességű vonaltól távolabb eső városokat is, ugyanis a TGV szerelvények képesek a hagyományos villamosított vasútvonalakon is közlekedni, igaz jóval lassabban.

És most lássuk, merre is építkeznek a franciák 757 km hosszan!

Nagysebességű (vmax>=270 km/h)  hálózat Franciaországban, a folyamatos vonalak már elkészültek, a szaggatott vonalak építés/tervezés alatt állnak (Kép forrása: Wikimedia Commons)

Az LGV Est vonal nyílt meg utolsó előttiként 2007-ben. A vonal Párizsból indul ki és kelet felé tart Strassbourg felé. De még csak az első szakasza készült el, 322 km hosszan. A maradék 122 km átadása 2016-ban várható.

Épül az LGV Est vonal folytatása Strassbourg közelében

Az LGV Bretagne szintén egy meglévő vonal folytatása az Atlanti-óceán felé. Le Mans és Rennes között épül, hossza 214 km, várható átadása 2016. További képek az építkezésről itt: http://lgvbpl.wordpress.com/

Az LGV Bordeaux-Toulouse a nevében is szereplő két város között épül meg 341 km hosszan. Az építkezés 2011-ben kezdődött és várhatóan szintén 2016-ban nyílik meg. Bordeauxból és a tőle távolabb fekvő városokból Párizs felé a menetidő egy teljes órával fog csökkenni.

Épül a TGV új pályája Franciaországban (Kép forrása: Panoramio)

Nimes és Montepellier között egy 80 km-es szakaszt építenek, hogy kiváltsák egy nagysebességű vonallal a hagyományos vonalat. Később mindkét irányba folytatódni fog, így létrejön Marseille (-Párizs) és a spanyol határ közötti kapcsolat. A határon található spanyol Figueres-Vilafant-tól pedig már elkészült a vasút, egészen Madridig több, mint 800 km hosszan!

Az utoljára hagyott LGV Rhin-Rhône szakasz nyílt meg utoljára, 2011-ben. Az információk némiképp ellentmondásosak vele kapcsolatban, így nem tudom biztosan, hogy építik, vagy csak tervezik. Ha megépül, Franciaország és Svájc közötti forgalmat fogja gyorsítani. A már meglévő, 1981-ben megnyílt LGV vonalhoz fog kapcsolódni egy elfektetett Y alakjában, melyből egyelőre csak az Y egyik szára készült el 140 km hosszan.

És innen ugorjunk egy nagyot a nagyon távoli jövőbe, és lássuk, hogy mit terveznek a távoli jövőben! Mert bizony a korábban bemutatottak már javában épülnek, megnyitásuk biztosra vehető!

Franciaország tervei 2020-ig... (Kép forrása: Wikimedia Commons)

Ami a fenti térképen igazán érdekes, az az új Párizs-Lyon vonal az ország közepén keresztül. De miért van szükség erre? Nos ugyanaz miatt, mint az 1981-ben megnyílt TGV vonalra. Bár Lyon és Párizs között már összesen négy vágány húzódik (Kettő hagyományos, kettő TGV vonal), ez a kapacitás ismét kezd szűkös lenni, ugyanis a két város között 2008-ban 30 millióan utaztak, ez a szám 2025-re elérheti az 50 milliót is!

1996-ban forgalomba álltak ezen a vonalon az első emeletes TGV-k, a TGV Duplexek, de már azok is csatolva járnak! A 2006 óta rendelt TGV-k mind kétszintesek, legutoljára 2012-ben rendeltek további 70 db-ot, darabonként több mint 500 személyes motorvonatot, de ez még mindig kevés! Ezért 2013-ban további 25-öt rendeltek az Alstomtól.

De nem csak a vonatokból van kevés, hanem a szabad pályakapacitásból is, így felmerült, hogy Párizs és Lyon között a TGV vonalát kettőről négyvágányúra bővítik! Végül ezt elvetették és az ország belsején keresztül építenek inkább egy újabb vonalat, mely további nagyvárosokat (Orleans, Blois, Vierzon, Chateauroux, Bourges, Nevers, Montlucon, Moulins, Vichy, Clermont-Ferrand, Roanne) kapcsol be a nagysebességű vasúti közlekedésbe. Az új vonalon már 360 km/h sebességgel számolnak, ami 15-20 perc időnyereséget jelentene a Marseille-ből utazóknak a teljes vonalon a régihez képest. Párizsban, hogy elkerüljék a további zsúfoltságot, a Gare du Austerlitz és a Gare du Bercy lenne a végállomás.

Ez a vonal lesz az első eleme annak a nagyszabású vasútépítési tervnek, mely kimondja, hogy 2020-ig a meglévő kb. 2000 km-es hálózatot a duplájára kell növelni! A terv megvalósítása megközelítőleg 53 milliárd euróba fog kerülni (ebből az új Párizs-Lyon kb. 17 milliárd euró).

De nyugat felé is terjeszkedik a TGV, Caen és Le Havre szintén kapna nagysebességű vonalat Párizs felé.

...és 2020 után! (Kép forrása: Wikimedia Commons)

És ezzel még nincs vége, bár ezek már a távoli tervek. A távoli jövőben összeér a spanyol AVE és a francia TGV hálózata, méghozzá két helyen is: a már üzemelő Perpignan-Figueres TGV vonal összekapcsolódik Montepielleren át a Marseille-be tartó TGV vonallal, a bordeuxi vonalat pedig meghosszabbítják Baszkföld irányába, ahol a Baszk Y-hoz fog kapcsolódni. Így létrejön két normál nyomtávolságú kapcsolat is Franciaország és Spanyolország között, vagy másképp mondva Párizs és Madrid között!

Ezen kívül lesz kapcsolat az olasz nagysebességű vasúttal, egy vonal pedig átmegy majd Luxemburgba is.

De a nemzetközi vonalak mellett az országos hálózatot is bővítik. Végre lesz több Párizst elkerülő TGV vonal is, méghozzá mindjárt négy új a meglévő párizsi keleti gyűrűn és a Rhin-Rhone vonalon kívül!

Lyon pedig igazi TGV csomóponttá válik, hiszen négy irányba is vonatozhatunk nagysebességű vonattal!

Összesen tehát a francia TGV nagysebességű hálózat 5200 km-esre nő majd meg (csak emlékeztetőül: Magyarországon jelenleg összesen kb. 8000 km-nyi vasút van).