Vonattal? Természetesen!

Aki sokat játszott már a JBSS BAHN nevű játékkal, annak bizonyára feltűntek a játék bosszantó korlátai. Ebből a legszembetűnőbb, hogy a beépíthető játéktér 16*16 méteres négyzetekre van osztva, egy négyzetbe pedig csak egy elem helyezhető el. Emiatt az egyvágányú vasút területfoglalása 16 méter. Ez még annyira nem zavaró, rá lehet fogni a töltésre, vízelvezető árokra... De ahogy a vágányok száma nő, ez a hiba is egyre nyilvánvalóbb! Egy négyvágányos vasútvonal már 64 méter széles, a kb. 16 méter helyett! A pályaudvaroknál ez még rosszabb: egy 16 vágányos állomás már 256 méter széles, a kb. 64 méter helyett!

De lássuk az utakat is: egy egysávos egyirányú utca 16 méter széles, egy négysávos autópálya, leállósávval pedig már 84 méter széles! A valóságban ennek negyede se, kb. 20 méter! Így 64 méterrel szélesebb csíkot foglal el az úttest, melyen a járművek meglehetősen ritkán közlekednek...

Ennek a hibának a kijavítása, vagy legalább csökkentése a teljes program átírását igényelné, így már évek óta csak álom egy jobb verzió... Ahogy a grafika egyre részletesebb lett, ez a hiba egyre feltűnőbbé vált!

A program főbb újdonságai egy képen: a sínek közelebb kerültek egymáshoz, 45 fokos és 22,5 fokos kitérő, szélesperonnak hely, külön letehető építőelemek...

De ennek úgy tűnik hamarosan vége, ugyanis megjelent a 2012. november 10-én a Bahn 4.0 béta (majd utána még 2013 március 4-én a JBSS BAHN 3.87r1), amely eddig úgy tűnik mindenki figyelmét elkerülte!

A mai poszt a távoli múltba kanyarodik vissza, amikor a vasút már egyre jobban érezte a közút és a repülés növekvő szorítását, és a szakemberek keresték-kutatták a vasúti közlekedés megújításának módját. Majd több kisebb-nagyobb siker és számos zsákutca után jutottunk el napjaink nagysebességű közlekedéséig.

Az Aerotrain (Kép forrása: Wikimedia Commons)

2013 júniusában a szabadságom alatt Rita barátnőmmel kilátogattunk a Magyar Vasúttörténeti parkba is. Sajnos a rossz szervezés miatt a látogatásunk meglehetősen rövidre sikerült csak, pedig már évek óta nem jártam itt. A fő cél a Vectron lefotózása volt, ez végül is sikerült.

Mi 18 óra előtt érkeztünk nem sokkal, a Múzeumok éjszakáján, de normál belépőjegyet vettünk csak, ami már nem volt érvényes este 6 után... Így kénytelenek voltunk kijönni, bár ez csak nekem volt csalódás, barátnőm ez idő alatt is majdnem halálra unta magát.

A Magyar Vasúttörténeti park bejárata a Tatai úton

Legutóbbi látogatásom óta több új jármű is került a parkba, változatos műszaki állapotban.

Az Iho.hu weboldalon 2013 június 24-én egy érdekes cikk jelent meg Pendolino a PKP-nál is címen, mely a Lengyel Államvasutak (PKP) legújabb vonatát mutatta be. A vonatot én nem is jellemezném részletesen, helyette inkább arra a kérdésre kerestem választ, hogy milyen pályán is tud majd közlekedni a jövőben és hogy vajon Lengyelországban ki lehet-e használni a motorvonat 250 km/h sebességét?

A Lengyel Államvasutak új nagysebességű motorvonata! 2014-től új tag a nagysebességű klubban?

Münchenben található a Krauss-Maffei gyára, mely többek között mozdonyokat is gyárt. Így Münchenben és környékén kis szerencsével akár próbázó prototípus vagy nullkilométeres mozdonnyal is össze lehet futni!

Mivel nekem nincs időm a sín mellett várakozni, ezért elmentem a Krauss gyárához, hátha elcsípek egy Siemens Vectront, mely a Siemens Taurus (Magyarországon mint MÁV 1047 sorozat, vagy új nevén mint MÁV 470 sorozat ismert) váltótípusa lesz. Korábban már láttam többet is az SNCB színeiben az állomáson és a gyár udvarán, de lefotózni nem sikerült.

A Siemens Vectron mozdonya Münchenben a Krauss gyár udvarán