Vonattal? Természetesen!

Mit tegyünk, ha két közeli és forgalmas repülőtér között a távolság olyan kicsi, hogy gazdaságtalan repülőgépet üzemeltetni, holott valós utazási igény viszont lenne rá? Németországban gazdaságos megoldást találtak rá, A német államvasút, a Deutsche Bahn és a nemzeti légitársaság, a Lufthansa közös vasúti járatot indított a két repülőtér között 1982-ben.

A Lufthansa Airport Express a Rajna partján (kép forrása: Pinterest)

A Lufthansa Airport Express egyaránt magán viselte a vasúti utazás és a légi közlekedés tulajdonságait, mind a külső megjelenésével, mind a fedélzeti szolgáltatásait tekintve. A járat jól példázza, hogy mennyire fontos összefogni a különböző közlekedési ágaknak, hogy hatékony és versenyképes szolgáltatást nyújtsanak az utasoknak.

Angliában jelenleg a leggyorsabban járható pályaszakasz London és a Csatorna-alagút bejárata között található, létrehozva így egy gyors vasúti kapcsolatot Brüsszel és Párizs felé. Ezen kívül még további két fővonal vezet az ország belseje felé, Skócia irányába, ahol a megengedett sebesség meghaladja a 200 km/h-t.

Évek óta napirenden van, hogy a kapacitásproblémákat egy harmadik nagysebességű fővonallal oldanák meg. Ám a tervezés lassan halad, de egyre több konkrétum lát napvilágot.

Birmingham Curson Street állomás látványterve (kép forrása: Railway-technology.com)

Az új fővonal, mely először még csak London és Birminghem között fog vezet, röviden csak a High Speed 2 nevet kapta. Nem csak a tervezett 400 km/h-s sebességével fog kiemelkedni, hanem az óránként indított 18 vonatpár a jelenlegi óránkénti 19800 ülőhelyes kapacitást 34900 ülőhelyre tornázza fel.

Európa északi részén fekvő Dánia vasútüzeméről csak ritkán érkeznek hírek. Az alig 5,7 milliós lakosságú ország vasúthálózata azért jelentős, mert rajta keresztül zajlik Németország és Svédország közötti vasúti áruforgalom. A német határtól Koppenhágán át a svéd határig vezető vasútvonal kimagasló színvonalú, nagyrészt kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított és 160-180 km/h sebességgel járható. Ezen kívül még a főváros körüli S-tog vonalak villamosítottak, az ország egyéb vonalai azonban jellemzően egyvágányúak és dízelüzeműek.

Épülnek az új vágányok Koppenhágában (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ám a forgalom Dániában is lassan, de biztosan növekszik, így nekik is szükséges a nemzetközi trendekkel lépést tartani. A Koppenhága-Fredericia/Taulov-vasútvonal forgalma miatt szükségessé vált egy új vasút építése a főváros és Ringsted között. Az új vonalat pedig a távolsági utasforgalom igényei miatt 250 km/h sebességre építik ki, ezzel ez lesz az ország első nagysebességű vasútvonala, ha teljesen elkészül.

Ha október, akkor modellvasút kiállítás Kecskeméten a Hirös Agórában! Nem volt ez másként 2018-ban sem, október 13. és 21. között. A kiállítók majdnem kivétel nélkül ugyanazok voltak, mint egy évvel korábban, ám a figyelmes és alapos nézelődök számos új részletet is felfedezhettek. Mert egy terepasztal soha nincs kész, építése soha nem fejeződik be: mindig van valami apróság, amit szebbé-jobbá lehet még tenni!

Körfűtőház H0-s mozdonyokkal a klubvezető asztalán

De nem csak a terepasztalok változtak, hanem a rajta futó modellek is,hiszen a gyártók sem tétlenkednek, minden évben rengeteg újdonsággal rukkolnak elő, hogy a gyűjtés soha ne fejeződhessen be.

A Berlinben kétévente megrendezett InnoTrans vasúti szakkiállítás mindig jó lehetőség arra, hogy a gyártók elkápráztassák az érdeklődőket legújabb termékeikkel és fejlesztéseikkel. Néhány gyártó pedig nem csak kész megoldásokkal rukkol elő, hanem olyan új koncepciókat is bemutat, mely egyszer talán valósággá is fog válni. A 2016-os InnoTranson a kínaiak egy Peking-London közvetlen nagysebességű járattal kápráztatták el az érdeklődőket, a 2018-as kiállításon viszont a teherszállítás egyik lehetséges jövőjét mutatták be.

A konténerszállítás jövője?

Néhány év vagy évtized múlva megtudjuk majd, hogy az elképzeléseikből megvalósult-e valami vagy pedig a "szuperbusz" sorsára jut majd.