Vonattal? Természetesen!

2017. július elsején két további nagysebességű vasútvonalat nyitottak meg Franciaországban. A beruházásnak hála, az ország nagysebességű hálózata 2142 km-ről 2696-ra nőtt, bár ezzel még mindig csak a negyedik helyen áll világviszonylatban (Kína továbbra is toronymagasan vezet, majd következik szinte fej-fej mellett Spanyolország és Japán). Az új 214 km-es LGV Bretagne Pays de la Loire (BPL) nyugat, míg a 302 km-es LGV Sud Europe Atlantique (SEA, Tours - Bordeaux) dél felé épült ki, jelentősen lerövidítve a menetidőket Párizs és az érintett nagyvárosok között.

Az új inOui szerelvény Bordeaux pályaudvarán (kép forrása: gopressmobility.be)

Tervezési sebességük a ma már szinte az alapnak számító 350 km/h, ám az új emeletes TGV Océane szerelvények egyelőre "csak" 320 km/h sebességgel közlekedhetnek rajtuk.

Napokon belül megindul a közlekedés többszáz km-nyi új TGV vonalon Franciaországban, decemberben pedig Németországban is gyökeresen átalakul a vasúti közlekedés az új Nürnberg-Erfurt nagysebességű vasútvonal átadásával.

Európa fontosabb hagyományos és nagysebességű vasútvonalai, a térképen évről-évre több a színes vonal! (kép forrása: Wikimedia Commons)

Sorra érnek be a több évtizedes álmok, de a cél még messze: Európa azt szeretné, ha az egész kontinenst behálóznák a modern vasútvonalak, több mint 20 ezer km hosszúságban!

A folyamatban lévő beruházások elkészülte után az építők nem tétlenkednek, további több milliárd eurós beruházások kezdődnek hamarosan vagy már akár folyamatban is vannak.

Elon Musk üzletember már több technológiát is tökéletesített, mi több, egész iparágakat forradalmasított. Vállalkozásainak indulásánál mindig több volt a kétkedő, mint a támogató, az évek alatt azonban mindre rácáfolt. A PayPal mára már szinte megkerülhetetlen a netes vásárlásoknál, a Tesla a legértékesebb autógyártó cég, a SpaceX űrkapszulája pedig már többször is járt az űrben és a rakéták indítófokozatainak a visszatérése is működőképes.

Hyperloop kapszula az eredeti tervekben (kép forrása: cmr.berkeley.edu)

Eddig, mondhatjuk úgy, bármibe is fogott, sikerre vitte. Néhány éve dobta be a köztudatba a Hyperloop ötletét is, melyről azután nagyvonalúan le is mondott, másokra bízva a megvalósítását.

A Hyperloop egy légritkított csőben közlekedő kapszula lenne, mellyel utasokat vagy akár teherárut is lehetne szállítani, hasonlóan a világ több pontján már régóta üzemelő csőpostákhoz. A kapszulák vagy légpárnán vagy pedig mágneses lebegtetéssel lebegnének, nem érintve a cső falát sehol sem.

A Francia Államvasút, az SNCF újragondolja jelenlegi márkaneveit, több régivel is felhagy, miközben néhány újat is bevezet. Alig néhány hónappal a TGV 35. születésnapja után a világszerte ismert, francia nemzeti jelképnek is számító TGV (Train à Grande Vitesse, tükörfordításban szimplán nagysebességű vonat) márkanevet is fokozatosan kivezeti.

TGV vonatok Párizsban (kép forrása: Wikimedia Commons)

A döntés mindenképpen meglepő, hiszen egy világszerte ismert és elismert márkanévről beszélünk. Helyette a ma még szokatlan, nehezen kimondható inOui márkanév kerül bevezetésre. Talán tudatos, talán csak véletlen egybeesés, de a nagyon hasonló inouï francia szó magyarul hihetetlent jelent. Láttunk már ilyen ügyes trükköt a Stadlertől is a FLIRT esetében.

Olaszország rengeteg érdekes és izgalmas vasútvonallal rendelkezik, melyek festői környezetben kanyarognak a hegyek lábánál és a tengerek, tavak partján. De nem csak modern fővonalak vannak az országban, a fő vonalakat sok-sok mellékvonal is kiegészíti, melyek egészen más hangulatot nyújtanak, mint forgalmasabb társaik.

Motorvonat Toline közelében az Iseói-tó partján (kép forrása: Wikimedia Commons)

A mai posztban képzeletben a lombardiai Brescia–Iseo–Edolo-vasútvonalat járjuk be néhány szép kép segítségével az Iseói-tó partján és az Oglio folyóvölgyén keresztül.