Vonattal? Természetesen!

A vasútvonalak összekapcsolják az országokat, a településeket, a városokat és a vidéket, viszont ezzel ellentétben gyakran elválasztják egymástól a szomszédos városrészeket. Különösen a nagyvárosokban igaz, hogy a lakóterületeket nem összeköti, hanem kettévágja, megnehezítve ezzel a környék közlekedését is. Zajvédő falakkal a vasutakat el lehet tüntetni, ám ezzel csak a problémát söpörjük a szőnyeg alá, az elválasztó hatás ugyanúgy megmarad.

Alattunk a négyvágányos vasútvonal (kép forrása: www.hswm.de)

Néha azonban, pénzt nem kímélve sikerül egy olyan megoldást találni, ami nem akadályozza a közlekedést és a helyi lakosoknak is kedvező: ha a várost kettévágó vasútvonalat alagútba helyezzük vagy befedjük, az addig elfoglalt helyet hasznosabban felhasználhatjuk. A vágányok befedésére követendő példát láthatunk Bajorország fővárosában, Münchenben.

A vasúti közlekedést már a születésétől fogva végigkísérte a rekordok hajszolása, minden mérnök és vasúttársaság azon volt, hogy valamiben a legjobb, legerősebb, leghosszabb, legnehezebb... na és természetesen a leggyorsabb lehessen!

A jelenlegi leggyorsabb, sínen futó vonat, a TGV V150. A szerelvény 2007. április 3-án 574,79 km/h sebességgel száguldott! (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az elért rekordokat aztán persze egy másik ország megdöntötte, így senki sem ülhetett sokáig a babérjain, újra és újra bizonyítani kellett, hogy kié is a legjobb és legfejlettebb vasúti technológia.

A vasúti sebességrekordok mindig látványosak és széles közönség számára könnyen érthetőek voltak, ezért egy-egy rekordkísérlet vagy új csúcs elérése mindig nagy érdeklődésre talált. A sebességrekordok pedig a reklámértéken túl még megágyaztak a jövő vonatainak is.

Már több, mint 10 év telt el azóta, hogy az ÖBB prémium kategóriás távolsági vonata, a Railjet forgalomba állt Budapest Keleti pályaudvar és München Hauptbahnhof között. Az eltelt évek már nyomot hagytak a szerelvényen és a technika is fejlődött, nem beszélve az utazóközönség folyamatosan változó igényeiről

Az ÖBB következő generációs Railjetének a másodosztályú utastere (kép forrása: ÖBB)

Az ÖBB 2019-ben további szerelvényeket rendelt a Siemenstől, hogy tovább modernizálhassa távolsági flottáját. A legutoljára megrendelt flotta nyolc újgenerációs Railjetből és tizenhárom, kimondottan az éjszakai forgalomhoz kialakított Nightjetből áll. Az új szerelvények várhatóan 2022-re állnak majd forgalomba.

A Museum Niederösterreich (2015-ig Landesmuseum Niederösterreich) egy természettudományi múzeum az Alsó-Ausztriában található St. Pölten kulturális negyedében, nem messze a Klangturmtól. A múzeum állatokat, ásványokat, történelmi emlékeket és még sok-sok érdekes dolgot kínál az idelátogatóknak egy érdekes, színvonalas, helyenként interaktív kiállítás keretében.

A St. pölteni természettudományi múzeum bejárata

Aki ide látogat, megismerheti a természetet, Alsó-Ausztria állatvilágát és több olyan dolgot is láthat, melyre Alsó-Ausztria büszke lehet.

A Klangturm, vagy magyarul a "Hangtorony" St. Pölten legmagasabb (vagy meghatározástól függően a második legmagasabb a Dóm után) épülete. A 77,2 méter magas tornyot 1996-ban kezdték építeni Ernst Hoffmann osztrák építész tervei alapján. 1997-ben nyílt meg a nagyközönség előtt az új Kormányzati negyedben.

Közeledés a Klangturmhoz a város felől

A Klangturm ingyenesen látogatható az év 365 napján. A tetejére lépcsőn vagy lifttel is feljuthatunk, ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra és környékére. Tiszta időben többtíz kilométeres távolságba is elláthatunk.