Vonattal? Természetesen!

A Japánban található Szeikan-alagú Honsút köti össze Hokkaidó szigetével a tenger alatt. Hossza 53,85 km, mellyel jelenleg a második leghosszabb vasúti alagút a világon. 2021. május 3. és 6. között, az "Aranyhét" alatt a nagysebességű Sinkanszen vonatok kísérleti jelleggel a korábbinál gyorsabban, 210 km/h sebességgel kelhetnek át az alagúton.

A Szeikan-alagút bejárata (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az E5 és H5 sorozatú Sinkanszen vonatok maximális sebessége, amelyek az 1435 mm nyomtávú vágányokat használják a fonódott nyomtávolságú Szeikan-alagútban, általában 160 km/h. Az alagutat 1067 mm-es nyomtávolságú, legfeljebb 110 km/h sebességgel közlekedő tehervonatok használják, amelyek közül sok viszonylag könnyű konténert szállít a kocsikra rögzítve. Ha a találkozási sebesség meghaladja a 270 km/h-t, fennáll annak a veszélye, hogy a konténerek leesnek az alagútban a vonatok által generált nyomáshullámtól.

A tégla már évezredek óta ismert és használt építőanyag. Előnye, hogy relatív olcsó és sok helyen előállítható, így nem szükséges messziről szállítani. Ez különösen nagy előny volt az 1800-as évekig, amikor még nem állt rendelkezésre megfelelő szárazföldi közlekedési eszköz. Téglából sok mindent lehet építeni, házakat, templomokat, gyárcsarnokokat vagy akár völgyhidakat is.

Motorvonat halad át a Göltzschtalbrücke viadukton még a villamosítás előtt (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az 1842-ben megépült Lipcse-Hof-vasútvonal legnagyobb műszaki kihívása egy völgy áthidalása volt, melyet szintén téglák segítségével oldottak meg, felépítve így a világ legnagyobb téglaviaduktját, a Göltzschtalbrückét.

Az 1890-es évek elejére kiépültek a fejlett országok vasúti fővonalai, melyen gőzmozdonyok pöfögtek egyre nagyobb sebességgel. A vasúti közlekedés volt a szárazföldi közlekedés csúcspontja, sehol nem volt még a menetrend szerinti légi járatok ideje, az autók pedig még lassúak és megbízhatatlanok voltak.

A technika fejlődése lehetővé tette, hogy egyre erősebb és gyorsabb mozdonyok álljanak forgalomba, ezzel megkezdődött a verseny a vasúttársaságok és az országok között az egyre gyorsabb járatok üzembe állításával.

A Chicago–New York Electric Air Line Railroad térképvázlata, piros színnel jelölve a nyílegyenes vonalat (kép forrása: chicagology.com)

1906-ban Alexander C. Miller kezdte el szervezni egy jövőbeli nagysebességű vasútvonal, a Chicago–New York Electric Air Line Railroad építését.A két város között abban az időben a New York Central Railroad és a  Pennsylvania Railroad közlekedtetett vonatokat, a leggyorsabb járat az 1434 km-t 20 óra alatt tette meg.

A Chicago–New York Electric Air Line Railroad ezt a menetidőt szerette volna megfelezni, vagyis 10 órára csökkenteni, miközben számításai szerint egy menetjegy csak 10, előre foglalás esetén pedig csak 2,5 dollár lett volna.

A technika fejlődésével a gőzmozdonyok is egyre gyorsabbak és erősebbek lettek. A legtöbb vasúttársaság a sebességgel és a kényelemmel próbált kitűnni, ezért újabbnál újabb gőzösöket állítottak forgalomba. Bár a villamos vontatás is elszigetelten jelen volt már, mégis az igazi zászlóshajók az áramvonalas gőzmozdonyok voltak.

Talán minden idők legszebb, és biztosan a leggyorsabb áramvonalas gőzöse volt az LNER A4 sorozat (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az 1930-as és az 1940-es évek voltak eme vontatási nem csúcspontja, ekkor születtek a legnagyobb és leggyorsabb gőzmozdonyok, hogy azután lassan de biztosan átadják a helyüket a modernebb, tisztább és gyorsabb dízel- és  villamosmozdony utódoknak.

Gőzmozdonyokkal vontatott vonatokkal közlekedni a világűrben a bolygók és a holdak között? Micsoda képtelenség ez, nem igaz? Én is felkaptam rá a fejemet, mikor véletlenül rátaláltam a The Galaxy Railways című japán anime sorozatra.

Egy képkocka a filmsorozatból

A film egy alternatív jövőben játszódik, melyben a világűr több pontja is lakott már. A Föld bolygó vasútállomásairól pedig már nem csak a földi városokba, hanem akár a világűrbe is utazhatunk! A filmelőzetesbe belepillantva láthatjuk, hogy a vonatok létrehoznak maguk körül egyfajta energia-alagutat, melyben aztán roboghatnak a bolygók felé, veszélyes vidékeket átszelve és néha kisebb-nagyobb bonyodalmakba is beleesve.

Mivel én már igencsak idős vagyok a mesefilmek nézéséhez, én csak az előzetest tekintettem meg, továbbá elolvastam a cselekmény kezdetét, mely kifejti, miről is lesz majd szó a részekben.