HTML

Vonattal? Természetesen!

Én nagyon szeretek vonattal utazni, ami sok ember számára teljesen érthetetlen. Szeretném az olvasóknak megmutatni, hogy vonattal is érdemes útra kelni, akár külföldre is. Vannak saját utazás leírások, de be szeretnék mutatni olyan lehetőségeket is, melyek kevésbé ismertek. A hagyományos vonatok helyett igyekszem majd megírni az újdonságokat a nagysebességű vasúti közlekedés világából, de lesznek még elfeledett technikatörténeti érdekességek és múzeumok is. Megpróbálom bizonyítani, hogy a vonat sokszor akár a repülő vetélytársa is lehet árban, kényelemben, sőt eljutási időben is! Továbbá néha olvashattok a kedvenc játékomról, a JBSS Bahnról is egy-két rövidebb cikket. Rendszere frissítést nem ígérek, de azért néha nézzetek be hozzám! A bloghoz jó szórakozást kívánok minden Kedves Olvasónak! Balogh Zsolt

Friss topikok

Címkék

1000 mm (1) 9euroticket (2) afrika (6) agv (1) alagút (7) alex (1) állatok (2) állomás (14) alpok (1) alstom (2) amerika (2) amszterdam (1) anglia (17) április elseje (2) argentína (1) arosa (1) augsburg (4) ausztria (90) autó (2) autómúzeum (4) ave (17) avlo (1) ázsia (4) baden-württemberg (2) bajorország (60) baleset (2) barcelona (12) barlang (2) bayernticket (27) bécs (10) bécsújhely (3) belgium (4) berchesgaden (2) berlin (1) bloginfo (3) bob (6) bombardier (1) botanikus kert (4) brenner hágó (3) budapest (4) busz (1) caf (1) commons (1) csehország (15) dánia (1) dél-amerika (1) dél-korea (2) desiro (1) deutsche bahn (20) egyiptom (4) éjszakai vonat (2) elon musk (2) érdekességek (59) euronight (3) európa (7) filmek (6) finnország (1) fogaskerekű (4) franciaország (73) freilassing (1) füssen (4) füsti (1) gaudi (3) genova (6) görögország (2) gőzmozdony (11) gysev (1) hajó (8) heide volm (2) híd (1) hollandia (6) horvátország (2) hs2 (1) ic (2) ice (18) iho.hu (1) index (61) index2 (257) india (4) innsbruck (4) interrail (14) izrael (1) japán (11) jbss bahn (13) jövő (2) kalifornia (4) kanton (1) kastély (7) kecskemét (18) kenya (1) kína (41) kindertojás (2) kisvasút (11) kombinált szállítás (2) konténer (1) könyv (3) kötélvasút (7) különleges vasút (4) las vegas (2) lego (3) lengyelország (4) ligeti (6) lindau (2) linz (1) Linz (2) madrid (11) magánvasút (2) maglev (6) magyarország (35) mallorca (7) marokkó (3) marseille (1) menetrend (1) mercedes (1) metró (8) milánó (4) mittenwaldbahn (6) modellvasút (12) monaco (1) münchen (78) múzeum (40) nagysebességű vasút (152) nápoly (3) németország (78) nürnberg (11) nyomtáv (3) öbb (11) olaszország (50) oroszország (3) ouigo (1) párizs (12) peking (1) pendolino (2) plzeň (3) porsche (3) portugália (4) prága (9) puchberg (7) railjet (9) regionalzug (15) rekordok (3) rendezőpályaudvar (5) repülés (8) rhb (2) s-bahn (8) salzburg (5) semmering (4) siemens (2) sikló (1) sinkanszen (4) skoda (1) söll (1) spanyolország (64) spital am pyhrn (2) st. pölten (5) strassbourg (1) stuttgart (8) svájc (20) svédország (4) szaud-arábia (1) szeged (1) szlovénia (9) s bahn (16) tajvan (1) talgo (7) tarragona (1) TEE (9) terepasztal (9) tgv (39) tibee (5) tibet (1) törökország (3) train simulator (1) trieszt (2) ukrajna (3) USA (20) vasútállomás (9) vasútvonal (1) velence (7) vendégposzt (2) villamos (10) virágok (1) virtuális vasút (9) vonatjegy (1) westbahn (1) Windischgarsten (4) würzburg (1) zürich (1) Címkefelhő

2022.08.15. 01:09 Balogh Zsolt

Egyre több vonat lépi át az európai országhatárokat

2021 március végén Gianluca De Feo és Lorenzo Ferrari olasz kutatók és írók az európai határokat átszelő vasúti kapcsolatokat vizsgálták. Eredményeikről és a kutatás módszertanáról az alábbi bejegyzésben olvashatunk.

A kontinenst a határokon átnyúló vasúti összeköttetések sűrű hálózata szeli át, amely az új infrastruktúrának és az egységes európai vasúti piac megszületésének köszönhetően az elkövetkező években még tovább fog bővülni. Európa központi és perifériás régiói között azonban még mindig mélyreható különbségek vannak.

Wien Hauptbahnhof, Európa legjobb vasúti kapcsolataival rendelkező pályaudvarának főbejárata (kép forrása: Wikimedia Commons)

Képzeld el, hogy Bécsben vagy, és úgy mehetsz nyaralni, hogy nem kell aggódnod a Covid-19 miatt. Az osztrák fővárosban vonatra szállva 23 különböző vonal közül választhatsz, amelyekkel egyetlen átszállás nélkül, egyenesen olyan úti célokra juthatsz el, mint Amszterdam, Róma, Split, Bukarest, Gdansk, sőt, még Moszkva is (2021-ben, a szerk.).

Bécs a legtöbb nemzetközi vasúti összeköttetéssel rendelkező európai város, és Németország mellett Ausztria az az európai ország, amely a legjobban kapcsolódik vasúton más európai országokkal.

Ezek messze nem az egyetlen határon át közlekedő személyvonatok Európában: minden európai ország átlagosan 20 közvetlen vonatjáratra számíthat külfölddel, és mindegyiknek van legalább egy, Albánia kivételével, Görögországnak pedig csak a nyári időszakban van külföldi összeköttetése. Az Európai Bizottság becslése szerint a határon átnyúló tranzit az európai személyszállító vonatforgalom akár hét százalékát is kiteheti, és ez az arány a következő években tovább fog nőni, ha a tervezett innovációk és beruházások meghozzák a kívánt eredményeket.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítések részeként az Európai Unió és a tagállamok célja, hogy mind a teher-, mind a személyszállítás terén növeljék a vasúti közlekedés népszerűsítését. Bár a vasúti közlekedés népszerűsége az elmúlt években nőtt, az emberek jelenleg a szárazföldi utazásaiknak csupán nyolc százalékát teszik meg vasúton.

2020 júniusában 27 európai ország nyilatkozatot írt alá, amelyben "a nemzetközi vasúti személyszállítás európai menetrendjét" szorgalmazzák. Ezt a dokumentumot szem előtt tartva (többek között) 2021-et a vasút európai évének nyilvánították.

A meglévő határokon átnyúló vasúti összeköttetések

Amikor nemzetközi vonatokról beszélünk, általában a nagy fővárosokat összekötő nagysebességű vonatokra gondolunk, mint az Eurostar vagy a Thalys, vagy az éjszakai vonatokra. A valóságban az európai határokon átnyúló vasúti összeköttetések többnyire nappali vonatokból és közönséges sebességű vonatokból állnak: az általunk vizsgált 271 összeköttetés közül a nagysebességű és az éjszakai vonatok az összesnek mindössze 7, illetve 16 százalékát teszik ki, míg az útvonalak 40 százalékát közönséges nappali vonatok, 37 százalékát pedig a helyi határokon átnyúló forgalom szolgálja ki. Amikor a határok által megosztott területek összefűzéséről van szó, a helyi vonalak szerepe talán a leggyakrabban figyelmen kívül hagyott lehetőség.

Különböző fővárosok vasúti kapcsolatai. A csillag ágai az elérhető lehetőségeket mutatják, a vonalak hossza az átlagos távolságot a kiindulási és a célállomás között

Az európai nemzetközi vasúthálózat sűrűségét vizsgálva Közép-Európa kiemelkedik. Bécs, Budapest, Prága és Berlin azok a fővárosok, amelyek a legjobb összeköttetésekkel rendelkeznek külfölddel, és mindegyikük több mint negyven különböző külföldi összeköttetést tudhat magáénak.

Ez nem meglepő: elvégre ezek nagyon hosszú szárazföldi határokkal rendelkező, sok különböző állammal körülvett, Európa szívében fekvő országok. Még az olyan szomszédos országok, mint Dánia, Szlovákia és Szlovénia is méretükhöz képest különösen sok nemzetközi kapcsolattal rendelkeznek.

Ennek történelmi oka is van: a régióban számos vasútvonalat több mint egy évszázaddal ezelőtt a Német és az Osztrák-Magyar Monarchia épített. Amikor a birodalmak elbuktak, a vasutak megmaradtak, miközben az országhatárok megsokszorozódtak és eltolódtak. Még ma is az Ausztria és Szlovákia, Csehország és Szilézia, Magyarország és Erdély közötti határok között halad át a legtöbb vonat.

Európa határai a határokat keresztező vasúti járatok száma alapján (kép forrása: www.europeandatajournalism.eu)

Ezzel szemben Európa perifériás régiói - mint például az Ibériai-félsziget, a Balkán-félsziget vagy a balti térség - általában csak néhány nemzetközi vasúti összeköttetésre számíthatnak, és ezek gyakran lassúak és rosszul kiszolgáltak. Görögország és Finnország például annak ellenére, hogy több mint ezer kilométeres közös szárazföldi határon osztozik a szomszédos országokkal, mindössze egyetlen vasúti összeköttetésre támaszkodhat a külfölddel. Portugália és Bulgária szintén rosszul kapcsolódik a szomszédos országokhoz. Lisszabon, Madrid, Szarajevó, Tirana és Athén olyan európai fővárosok, amelyek nem rendelkeznek közvetlen vasúti összeköttetéssel a külfölddel.

A jövőbeni határokon átnyúló vasúti összeköttetések

Vannak olyan országok, mint Horvátország és Románia, ahol a külföldre tartó vonatok nagy része nyugat felé irányul, gyakorlatilag figyelmen kívül hagyva a többi szomszédos államot. Egy adott országpár közötti számos vasúti összeköttetés megléte az intenzív kétoldalú kapcsolatok mutatójának tekinthető: ezek szoros történelmi kapcsolatokat és jelentős emberáramlást (hivatás- turistaforgalom) feltételeznek.

Az ilyen kapcsolatok azonban ellenkező irányban is működnek: a határokon átnyúló vasúti hálózatok megerősítése hozzájárul a területek és a lakosság szorosabb összekapcsolásához. Ez a másik oka annak, hogy az Európai Unió politikai (és gazdasági) befektetéseket eszközöl ezen a területen.

A határokon átnyúló vasúti kapcsolatok javítása érdekében az Európai Bizottság elsősorban az infrastruktúrát veszi célba: a vágányok megduplázása és a meglévő vonalak villamosítása, új alagutak építése, nagysebességű vonatokba való beruházás, a vonatbefolyásoló rendszerek harmonizálása és így tovább. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) törzshálózatának 2030-ra kell elkészülnie: Európa gyorsabb alpesi átkelőket, több nagysebességű, határokon átnyúló vonalat, valamint korszerűsített pályákat kap Közép- és Délkelet-Európában. A határokon átnyúló szakaszokon végrehajtott fejlesztések azonban az ütemterv legkényesebb pontjai közé tartoznak, és az előrehaladás olyan lassú, hogy az Európai Bizottság várhatóan célzott beavatkozásokkal fogja támogatni őket.

nightjet.pngAz ÖBB által üzemeltetett Nightjet hálózat és az egyéb éjszakai vonatok 2022-ben. Tényleg Bécs lesz Európa szíve?

Végső soron a jó pályák nem elegendőek: ahhoz, hogy a határokon átnyúló vasúti összeköttetések valóban népszerűbbé váljanak, egyszerűsíteni kell a vasúti közlekedésre vonatkozó szabályokat és eljárásokat is, amelyek a közelmúltig rendkívül széttagoltak és megterhelőek voltak az üzemeltetők számára. 2020. október 31-től az EU Vasúti Ügynökség (ERA) az EU-n belül a járművek és a vasúti közlekedés üzemeltetőinek egységes tanúsító szerve.

Az EU negyedik vasúti csomagja, a 2016-ban jóváhagyott és jelenleg végrehajtás alatt álló intézkedéscsomag létrehozza az európai vasúti szolgáltatások egységes piacát, és jelentősen megkönnyíti az üzemeltetők számára, hogy a saját országuktól eltérő országok útvonalait is kiszolgálják. A polgárok számára is hamarosan sokkal könnyebbé válik a több szolgáltatót érintő jegyek felkutatása és foglalása . Az Európai Bizottság számításai szerint a megnövekedett verseny növeli a kínálatot és csökkenti az árakat.

A tervezett TEN 2.0 viszonylatok, jól látható, hogy ennél a koncepciónál a legtöbb vonal Németországban fut össze

Végezetül az Európai Unió beavatkozhatna olyan fontos járatok támogatására, amelyekre nincs elegendő piaci kereslet, mint például a Lisszabon-Madrid útvonal.

Az egységes vasúti piac megszületésével több ország és üzemeltető már bejelentette a határokon átnyúló összeköttetések bővítését. Németország például nemrégiben mutatta be a Trans Europe Express 2.0-t , amely olyan összeköttetéseket hivatott javítani, mint az Amszterdam és Róma, vagy Berlin és Barcelona közötti összeköttetések. Más projektek az éjszakai vonatokra összpontosítanak, Ausztria, Svájc, Németország és Franciaország közösen jelentette be menetrendjeik bővítését az elkövetkező években.

Módszertan

Az adatállományt kézzel állítottuk össze nemzeti források böngészésével és összegyűjtésével, amelyek nagyrészt az egyes országok fő üzemeltetőinek honlapjairól, valamint a helyi, határokon átnyúló szolgáltatásokat üzemeltető kisebb társaságok honlapjairól származnak. A nemzeti vasúthálózatok üzemeltetőivel és vezetőivel e-mailben is felvettük a kapcsolatot; az információkat Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Spanyolország, Svédország, Norvégia, Svájc és Magyarország üzemeltetőitől és vezetőitől kaptuk.

Bár néhány nemzetközi vasúti összeköttetés jelenleg (a cikk írásának időpontjában, a szerk.) szünetel a Covid-19-hez kapcsolódó utazási korlátozások miatt, ezeket azért vettük fel, mert a 2021-es vasúti menetrendek részét képezik, és várhatóan amint lehetséges, újraindulnak. A jelenleg folyamatban lévő nagyszabású korszerűsítési munkálatok miatt felfüggesztett összeköttetések nem szerepelnek: a Budapest-Belgrád útvonalon például a munkálatok miatt jelenleg csak a Budapest-Szabadka szakaszon közlekednek.

A spanyol AVE, a francia TGV és a német ICE találkozása Párizsban (kép forrása: railwaygazette.com)

Úgy döntöttünk, hogy csak azokra az útvonalakra összpontosítunk, amelyeket teljes egészében vonattal üzemeltetnek, és amelyek közvetlenek, azaz nem tartalmaznak közbenső csatlakozást. Ezért a teljesen vagy részben autóbusszal üzemeltetett útvonalak (mint például a Szaloniki-Szofia) nem szerepelnek az adatkészletben.

Európában 271 különböző vasúti összeköttetést azonosítottunk a határokat átlépő személyszállító vonatok számára. Ha különböző vonatok vagy különböző társaságok ugyanazt az útvonalat járják, akkor összevontuk őket az azt teljesítő többi vonattal (kivéve azokat az eseteket, amikor ugyanazt az útvonalat nappali és éjszakai vonatok is járják): nem az európai határokat átszelő összes egyedi vonatjárat felsorolása volt az érdekünk, hanem az összes, az európai határokat átszelő közvetlen vasúti kapcsolat azonosítása.

Előfordulhat, hogy egyes vasúti összeköttetéseket teljes egészében csak egyes vonatok szolgálnak ki, vagy csak nyáron. Ebben az esetben az adatállományban alternatív végállomásokat tüntettünk fel. Például a München és Bologna között közlekedő Eurocity nyáron Riminiig közlekedik: az ilyen útvonalat úgy jelöltük meg, hogy München az egyik végállomás, Bologna-Rimini pedig a másik végállomás.

Egyes útvonalak egyik végén két különböző célállomás található, mivel a vonatokat útjuk egy bizonyos pontján szétválasztják. Ebben az esetben például a vasúti összeköttetés egyik végállomásaként Hamburgot, másik végállomásaként pedig Zürichet/Churst jelöltük meg.

A vasúti összeköttetéseket 4 kategóriába soroltuk: nagysebességű útvonalak (azaz többnyire nagysebességű szakaszokon közlekedő vonatok); hosszú távú nappali útvonalak (amelyek tartalmaznak egy alkategóriát a többnapos útvonalakra, mint például a Nizza-Moszkva); éjszakai vonatok; regionális vonatok.

Az adatkészlet az összes EU-tagállamból induló/beérkező vasúti összeköttetéseket tartalmazza (Málta és Ciprus kivételével), valamint az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Svájcot és a nyugat-balkáni országokat. Az ezen országok közül egy vagy több országot Törökországgal, Moldovával, Ukrajnával, Fehéroroszországgal vagy Oroszországgal összekötő közvetlen összeköttetések szerepelnek, míg az utóbbi országcsoportból induló egyéb nemzetközi útvonalak nem szerepelnek.

A különböző városok összeköttetésének kiszámítása a következőképpen történt: egy adott város esetében az összes különböző útvonalat megvizsgáltuk, amelyek onnan indulnak vagy áthaladnak rajta. Felsoroltuk az egyes útvonalak legkülső külföldi végállomásait, és az Európai Bizottság távolságszámítójának segítségével kiszámítottuk a város és az egyes végállomások közötti légvonalbeli távolságot. Így megkaptuk, hogy hány különböző útvonalra lehet felszállni egy adott városból, és mekkora az átlagos távolság a termináloktól.

Minden egyes szomszédos ország esetében kiszámítottuk a határukat keresztező vasúti összeköttetések számát. Ahhoz, hogy ezeket a számokat összehasonlíthassuk, kiszámítottuk a 100 km-es határra jutó vonalak számát a Wikipedia határhosszra vonatkozó adatainak felhasználásával. Minden egyes ország esetében kiszámítottuk a határaikon áthaladó vasúti összeköttetések teljes számát. A Wikipédiából származó adatok alapján kiszámítottuk a 100 km-es határra, valamint az 1 millió lakosra jutó kapcsolatok számát is.

Az adatgyűjtéshez Daniel Bochsler, Constantin Lehnert, Hugo Poelman, Mark Smith, Martin Speer, Robert Spisiak, Helmut Uttenthaler, Sebastian Wilken és Jon Worth hasznos információkkal vagy tippekkel szolgált.

Források

www.europeandatajournalism.eu

Szólj hozzá!

Címkék: európa


A bejegyzés trackback címe:

https://vonattal-termeszetesen.blog.hu/api/trackback/id/tr3317907613

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása