Hetek óta tartó esőzések után végre 2013 május 28-án a nap is kisütött, így az aznapra tervezett városnézős programomat egy egészen másra cseréltem. Már többször elhaladtam a München Ost pályaudvar mellett található, egykori, felhagyott rendezőpályaudvar mellett. Régi tervem, hogy egy fényképezőgéppel utánajárok, mi maradt az állomásból és a vágányokból.
A volt pályaudvar területe, már felszedett sínekkel
Az eredmény igen csak izgalmas volt, hiszen a természet már jelentősen visszafoglalta a területet az elmúlt több mint 20 év során.
Használaton kívüli, régi talpfák
Ez az egykori rendezőpályaudvar München Ostbahnhof közelében található. Az Ostbahnhof személypályaudvara még napjainkban is üzemel, München harmadik legforgalmasabb állomása. Több S-Bahn végállomása, de az átmenő viszonylatok is itt ágaznak el több más irányba. A vágányok innen a müncheni reptér, Salzburg (majd tovább Róma, Innsbruck vagy akár Budapest), Deisenhofen és Mühldorf felé folytatódnak.
Az állomás a Neuöttingbe vezető vasútvonal megnyitásakor épült, 1871 május 1-én nyílt meg. 1871 október 15-én a vasút továbbépült Rosenheim felé. 1876 október 15-én kapta meg a jelenlegi nevét, majd 1927-ben villamosították. 1944-ben bombatámadás érte. Az S-Bahn 1972-ben, a metró 1988-ban érte el.
Napjainkban a tehervonatok csak keresztülhaladnak itt, ugyanis teljesen új rendezőpályaudvar épült München északi felén: a München Nord Rangierbahnhof.
Így a korábbi állomást teljesen felhagyták, de nem bontották el. Az itteni lakosok pedig nem gyűjtöttek be innen minden mozdítható fémtárgyat, így csak a természet pusztítja azóta.
Az állomás közelébe S-Bahnnal mentem, majd az Ostbahnhof utáni első S-Bahn állomáson, Leuchtenbergring megállónál szálltam le. Próbáltam az állomáshoz közelebb jutni, de az oldalához már teljesen hozzáépült a város, így elgyalogoltam egészen Berg am Laim-ig, ahol végre megtaláltam a pályaudvar szélét. Sajnos be volt kerítve szövött dróttal, de az egyik helyen a kerítés már igen rossz állapotban volt. Tudom, nem szép, de vállalva a kockázatot, keresztülvágtam rajta és már bent is voltam.
A megmaradt vágányok közül az első
A terület hatalmas, nagy részén halmokban betontörmeléket és egyéb építési hulladékot tárolnak. Láttam néhány parkoló kocsit is, így tehát annyira mégse elhagyatott, de a bejáratnál emberekkel nem találkoztam.
Ám később, már a sűrűjében egy parkoló kisbuszt találtam, tárva-nyitva... Reméltem hogy nem valami lopott autó, esetleg valami gyilkosság helyszíne vagy egy titkos szerelmi légyott...
Hamarosan megtaláltam az árnyékban heverő kocsi gazdáit láncfűrésszel felszerelkezve. Ketten soha nem végeznének itt, így lehet neki se fogtak inkább :) Bejelentkeztem náluk, biztos ami biztos, ezután én se zavartam őket és őket se érdekelte, mit bóklászok bent.
Új vasbeton-aljak a síneken, talán egy része újjáépül?
Az állomás régi irányító tornya
Sétálva a területen többször is a "tiltott zóna" jutott eszembe Ukrajnából, de szerencsére medvével és farkasokkal nem találkoztam.
Egy TRAXX villamosmozdony közeledik tehervonatával München felől
Az erdőben és a síneken haladva visszajutottam egészen a még üzemelő Ostbahnhof széléig, ahol összetalálkoztam egy tehervonattal is. Az S-Bahn vágányokkal párhuzamosan haladt a síneken, majd eltűnt egy alagútban a vágányok alatt és többet nem is hallottam róla...
Az alagút felett nemsokkal később pedig egy ÖBB 1016-os vagy 1116-os húzott el egy EC vonattal Salzburg felé. A pályaudvar melletti átmenő forgalom nagy, de a fáktól csak itt lehetett látni bármit is.
Megtaláltam az egykori irányítótornyot is, meglepően jó állapotban, bár a graffitisek már megtalálták maguknak. Sokat nem nézelődtem a közelében, nehogy elnyeljen egy szervízakna vagy csatorna.
A természet fokozatosan foglalja vissza a síneket
Magyarországhoz képest meglepő volt, hogy a terület mennyire érintetlen: se hajléktalanok sátrai, házai, se sunyiban lerakott szemét és építési törmelék nem volt. Rejtélyes módon viszont találtam egy egész jó állapotban lévő autókereket, a gumi még kemény volt, még leereszteni se volt ideje.
Az évek során egész erdő nőtt ki a vágányok között
A sínek között pedig kilószámra lehetett volna emlékeket gyűjteni, volt itt minden: síncsavar, alátétlemez, talpfaszög, sőt még a mechanikus váltókhoz való csigák is minden méretben.
Az állomás korábban valószínűleg nem volt villamosítva, mert felsővezetéket vagy bármit, ami rá utalna, nem találtam.
A jobb állapotú vágányok egyike
Némelyik vágány meglepően jó állapotban maradt meg, szinte azonnal üzembe is helyezhető lett volna. Sok magyarországi mellékvonal megirigyelné, a sínek 54 kilogrammosak és 1950-ben gyártották őket (Lakiteleken láttam még 1884-ben gyártott sínszálat is, és km-szám vannak beépítve 48 kg-os sínek, még fővonalakba is).
A fa vagy az acél lesz az erősebb?
Az elvadult területen a nyárfák és fenyőfák már 2-3 méteresre nőttek, a törzsük pedig karvastagságú vagy még vastagabb.
A környék legszebb természetes erdeje alakul ki a szemünk előtt
Régi vasból készült keresztaljak...
... és rengeteg itt felejtett szén
Akár egy magyar mellékvonal is lehetne...
20 éve itt még vonatok várakoztak
A sínanyagnak sok magyar vasútvonal örülne...
...de a talpfák már legtöbbször menthetetlenek
És hogy mi lesz a terület jövője? A sínek egy része már felszámolásra került, kb az egykori terület felén. Ide lakóparkot 560 lakással, irodaházat 18 500 m2 irodaterülettel, bevásárlóközpontot terveznek építeni. A beruházásról a bejáratnál óriástábla tájékoztatja az érdeklődőket.
A többi része azonban érintetlen marad! Az évek során számos ritka és veszélyeztetett faj jelent meg a München területén található egykori pályaudvar helyén. A fás-füves területen gyíkok, szöcskék, sáskák és más apró állatok jelentek meg, például a Kékszárnyú sáska (Oedipoda caerulescens). Egy egyedülálló koncepció alapján a fák között gyalogjárdák lesznek, melyeket oszlopok tartanak majd a föld felett. Így a látogatók az élővilág zavarása nélkül csodálhatják meg az itt élő állatokat és növényeket!
A város érdeke, hogy megőrizze ezt a páratlan természeti szépséget az emberek számára!
Ez pedig a jövő: a pályaudvar helyén felépülő lakópark, irodaház és bevásárlóközpont, mögötte pedig az érintetlenül hagyott egykori pályaudvar maradványa (kép forrása: http://www.baumkirchen-mitte.de/)
Az állomás és környéke a Google térképpel is megtekinthető!
Ezután, mivel még maradt időm, ellátogattam az új rendezőpályaudvarra is, melyet legutóbb ősszel láttam!
Utolsó kommentek